2022. november 5., szombat

Rúpa gószvámí: A gyönyör holdsugara című himnusz


śrī-rādhikāyā ānanda-candrikā-stotram


rādhā dāmodara-preṣṭhā rādhikā vārṣabhānavī |
samasta-vallavī-vṛnda-dhammillottaṁsa-mallikā ||1||


Rádhá, Dámódar legkedvesebbje, Rádhiká, Vrsabhánu leánya,
a pásztorleányok sokasága kontyát díszítő füzér legszebb jázminvirág,

kṛṣṇa-priyāvalī-mukhyā gāndharvā lalitā-sakhī |
viśākhā-sakhya-sukhinī hari-hṛd-bhṛṅga-mañjarī ||2||


Krsna kedvesei közt a legelső, Gándharvá, a kiváló muzsikus, Lalitá barátnője,
a Visákhá barátságának örvendő, Hari szívének méhecskéjét vonzó virág.

imāṁ vṛndāvaneśvaryā daśa-nāma-manoramām |
ānanda-candrikāṁ nāma yo rahasyāṁ stutiṁ paṭhet ||3||


Ím, Vrndávan úrnője tíz nevével (megénekelt) szívet gyönyörködtető,
A gyönyör holdsugara című himnusz. Ki ezt a bizalmas fohászt recitálja,

sa kleśa-rahito bhūtvā bhūri-saubhāgya-bhūṣitaḥ |
tvaritaṁ karuṇā-pātraṁ rādhā-mādhavayor bhavet ||4||


a gyötrelmektől megszabadulván jószerencsével válik ékessé,
és késedelem nélkül méltó lesz Rádhá és Mádhava kegyének ajándékára.


2022. október 1., szombat

Ghanasjám: Góvardhanástakam

govardhanāṣṭakam

Ghanasjám (1572-?), a költemény szerzője Vallabha ácsárja második fiának Vitthalnáthnak a hetedik, késői gyermeke. Versei, illetve apja és nagyapja munkáihoz írt kommentárjai révén maradt fenn emlékezte, illetve eltávozásának különös története folytán. Nagy hittel és odaadással szolgálta a múrtikat. Egy alkalommal, miközben egész éjszaka behunyt szemmel legyezte őket, tolvajok hatoltak be a templomba, és elrabolták Madanmóhanlál, és Szváminí múrtijait. Ghanasjám ugyan hallott valami mozgást, de annyira elmerült az imádatba, hogy ki sem nyitotta a szemét. Reggel annyira elkeseredett az isteni pár eltűnése miatt, hogy többet sem ételt, sem italt nem vett magához – így vetett véget életének.


guṇātītaṁ parambrahma vyāpakaṁ bhūdhareśvaram |
gokulānandadātāraṁ vande govardhanaṁ girim || 1 ||


Aki a kötőerőkön túli Legfőbb Brahmantól elválaszthatatlan, a Hegykirály,
a Gókulát megörvendeztető Góvardhan-hegyet imádom!

golokādhipatiṁ kṛṣṇa-vigrahaṁ parameśvaram |
catuṣpadārthadaṁ nityaṁ vande govardhanaṁ girim || 2 ||


Ő Gólóka fejedelme, Krsna formája, a legfőbb úr,
a négylábú jószágokra mindörökkön jólétet hozó Góvardhan-hegyet imádom!

A Gó-vardhana név jelentése: ’teheneket gyarapító’.


nānā-janma-kṛtaṁ pāpaṁ dahet tūlaṁ hutāśanaḥ |
kṛṣṇa-bhakti-pradaṁ śaśvad vande govardhanaṁ girim || 3 ||


A számtalan születés során felhalmozott bűnt tűzbe áldozott száraz fűcsomóként hamvasztja el,
s mindig a Krsna iránti szerető odaadást ajándékozza (a felé fohászkodóknak) – a Góvardhan-hegyet imádom!

sadānandaṁ sadāvandyaṁ sadā sarvārthasādhanam |
sākṣiṇaṁ sakalādhāraṁ vande govardhanaṁ girim || 4 ||


Ő az örök boldogság, örökkön imádatra méltó, minden életcél (beteljesedéséhez vezető) út,
a tanú és a teljes támasz – a Góvardhan-hegyet imádom!

surūpaṁ svastikāsīnaṁ sunāsāgraṁ kṛtekṣaṇam |
dhyāyantaṁ kṛṣṇa kṛṣṇeti vande govardhanaṁ girim || 5 ||


Szépséges, (ahogy) szvasztika-pózban ülve, gyönyörű orrhegyére szegezett szemmel
így meditál: „Krsna! Krsna!” – a Góvardhan-hegyet imádom!

viśvarūpaṁ prajādhīśaṁ vallavī-vallabha-priyam |
vihvala-priyam-ātmānaṁ vande govardhanaṁ girim || 6 ||


Az univerzális forma, a teremtmények ura, a pásztorleányok imádott kedvese,
a meggyötörtek kedves (oltalmazója) – a Góvardhan-hegyet imádom!

ānanda-kṛt-surāśīśa-kṛta-sambhāra-bhojanam |
mahendra-mada-hantāraṁ vande govardhanaṁ girim || 7 ||


Gyönyöradó, az isteneknek felhalmozott áldáshozó felajánlások elfogyasztója,
a nagy Indra büszkeségének megsemmisítője – a Góvardhan-hegyet imádom!

kṛṣṇa-līlā-rasāviṣṭaṁ kṛṣṇātmānaṁ kṛpākaram |
kṛṣṇānanda-pradaṁ sākṣād vande govardhanaṁ girim || 8 ||


Krsna kedvteléseinek ízeivel eltöltött, Krsna-lényegű, a könyörület kincsesbányája,
aki maga kínálja Krsna gyönyörét – a Góvardhan-hegyet imádom!

govardhanāṣṭakam idaṁ yaḥ paṭhed bhakti-samyutaḥ |
tan-netra-gocaro yāti kṛṣṇo govardhaneśvaraḥ || 9 ||


Ki szívében szerető odaadással e Góvardhanástakam című költeményt olvassa,
annak szeme előtt maga Krsna, a Góvardhan ura jelenik meg,.

idaṁ śrīmad ghanaśyāma-nandanasya mahātmanaḥ |
jñānino jñāni-rāmasya kṛtir-vijayatetarām || 10 ||


A nagy lélek, Srímad Ghanasjám-nandana
bölcsek bölcs-örömének dicső alkotása.

2022. szeptember 17., szombat

verselés – árjá versmértékek


A sorozat előző cikkeiben a versmértékekkel kapcsolatos alapfogalmakat , majd a gyakori versmértékeket tekintettük át, ám nem szóltunk az árjá versmértékekről – e cikkben ezt a hiányosságot pótoljuk.

Az árjá versmértékek esetén nem a szótagszám, hanem a szótag ütemértéke számít (mātrā). A hangsúlytalan szótag értéke egy mātrā, míg a hangsúlyosé kettő mātrā. A versmértéket a négy sorból álló strófák mátráinak száma határozza meg.


āryā versmérték

Az āṛyā versmértékben a vers soraiban mátrák száma: 12, 18, 12, 15.
Példaként vizsgáljuk meg Rāṅga versét, Rúpa gószvámí Padjávalí című gyűjteményéből (a cikk példáit ebből a gyűjteményből válogattuk):

siddhāntayati na kiñcid
bhramayati dṛśam eva kevalaṁ rādhā |
tad avagataṁ sakhi lagnaṁ
kadamba-taru-devatā-marutā ||180||


Nem értem teljes bizonyossággal, miért forognak így Rádhá szemei.
Kedves barátnőm, arra jutottam, talán a kadamba-fa szellemének fuvallata érintette őt meg.

Szótagokra bontjuk, hogy meghatározzuk a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat:

si-ddhā-nta-ya-ti-na-ki-ñcid
bhra-ma-ya-ti-dṛ-śa-me-va-ke-va-laṁ-rā-dhā |
ta-da-va-ga-taṁ-sa-khi-la-gnaṁ
ka-da-mba-ta-ru-de-va-tā-ma-ru-tā ||


12: – – | υ υ υ υ | – –
18: υ υ υ υ | υ υ – | υ – υ | – – | –
12: υ υ υ υ | – υ υ | – –
15: υ – υ | υ υ – | υ | – υ υ | –

Egyes szerzők az āṛyā versmérték további kritériumaként azt is megemlítik, hogy a páratlan számú mátrá-négyesek közt nem lehet υ – υ szerkezetű, míg a hatodik mátrá-négyes υ – υ.

A versben a kadamba-fa szelleme Krsnára tett utalás: a kadamba-fa fája sötét – mint Krsna testszíne –, virága sárga – mint Krsna dhótija –, és kellemes illatú. A szöveg a devatā (istenség) szót használja – egy fa istensége általában a benne lakozó szellemet jelenti. Ám itt a fa tövében fuvolázó Krsnáról van szó… Rádhát pedig – jól tudjuk – nem a kadamba-virág illata, hanem a fák közül áradó fuvolaszó mámorítja.


gīti versmérték

Hasonló logikájú a gīti versmérték is, ám itt a sorok mátráinak száma: 12, 18, 12, 18.
A példánk Puruṣottama-deva verse, szintén a Padjávalíból:

adhare vinihitaṁ vaṁsaṁ
campaka-kusumena kalpitottaṁsam |
vinatam dadhānaṁ aṁsaṁ
vāmaṁ satataṁ namāmi jita-kaṁsam ||48||


Ajkaihoz illeszti fuvoláját,
csampaka-virággal ékes fülbevalója bal vállára hajlik –
a Kanszát legyőző Krsnának
hódolok mindörökké!

12: υ υ – | υ υ υ – | – –
18: – υ υ | υ υ – | υ – υ | – – | –
12: υ υ – | υ – – | – –
18: – – | υ υ – | υ – υ | υ υ – | –

upagīti versmérték

A sorok mátráinak száma rendre: 12, 15, 12, 15.
A példa Viśvanātha verse:

analaṅkṛto'pi mādhava
harasi mano me sadā prasabham |
kiṁ punar alaṅkṛtas tvaṁ
samprati nakha-rakṣatais tasyāḥ ||219||


Ó, Mádhava! Ékességek nélkül is mindig erőnek erejével elrabolod a szívem!
Mennél inkább most, hogy annak a másik lánynak a karmolása ékesít!

12: υ υ – | υ – υ | – υ υ
15: υ υ υ υ | – – | υ | – υ υ | –
12: – υ υ | υ – υ | – –
15: – υ υ | υ υ – | υ | – – | –


udgīti versmérték

A sorok mátráinak száma rendre: 12, 15, 12, 18.

atilohita-kara-caraṇaṁ
mañjula-gorocanā-tilakam |
haṭha-parivartita-śakaṭaṁ
muraripum uttāna-śāyinaṁ vande ||129||


Keze és lába piros,
a homlokát sárga tilak díszíti.
Erővel rúgja fel a szekeret,
Mura ellensége, ki most a hátán fekszik – őt imádom én!

12: υ υ – | υ υ υ υ | υ υ –
15: – υ υ | – – | υ | – υ υ | –
12: υ υ υ υ | – υ υ | υ υ –
18: υ υ υ υ | – – | υ – υ | – – | –


Az āryāgīṭi vers sorai mátráinak száma: 12, 20, 12, 20, ám ilyen vers nincs a Padjávalíban.

2022. szeptember 3., szombat

Raghunáth dász gószvámí: Srí Rádhikástakam


rasa-valita-mṛgākṣī-mauli-māṇikya-lakṣmīḥ
pramudita-muravairi-prema-vāpī-marālī |
vraja-vara-vṛṣabhānoḥ puṇya-girvāṇa-vallī
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||1||


A nektárédes tekintetű, őzszemű leányok koronájának legragyogóbb rubinja,
a boldoggá tett Krsna szerelem-tavacskáján úszkáló hattyú,
Vradzsa kiválóságának, Vrsabhánunak szépséges, isteni ágacskája.
Vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

sphurad-aruṇa-dukūla-dyotitodyan-nitamba-
sthalam abhi vara-kāñcī-lāsyam ullāsayantī |
kuca-kalasa-vilāsa-sphīta-muktā-sara-śrīḥ
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||2||


Tündöklő piros selyemruhájába burkolt csípején
gyönyörű kösöntyűs öv lejti táncát,
igazgyöngy nyaklánca keblei halmai közt tündököl.
Vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

sarasija-vara-garbhākharva-kāntiḥ samudyat-
taruṇima-ghana-sārāśliṣṭa-kaiśora-sīdhuḥ |
dara-vikasita-hāsya-syandi-bimbādharāgrā
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||3||


Földöntúli szépsége akár a legszebb lótusz kelyhe, ő a kibomló
ifjúság kámforával vegyített zsenge fiatalság nektára,
Enyhén nyílt bimba-piros ajkain mosoly fakad –
vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

ati-caṭulataraṁ taṁ kānanāntar milantaṁ
vraja-nṛpati-kumāraṁ vīkṣya śaṅkākulākṣī |
madhura-mṛdu-vacobhiḥ saṁstutā netra-bhaṅgyā
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||4||


Az erdő mélyén találkozik e csapodár legénnyel,
Vradzsa urának fiával, s gyanakvó tekintettel figyeli őt,
míg az édes, lágy szavakkal, és huncut oldalpillantásokal udvarol neki.
Vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

vraja-kula-mahilānāṁ prāna-bhūtākhilānāṁ
paśupa-pati-gṛhiṇyāḥ kṛṣṇa-vat-prema-pātram |
su-lalita-lalitāntaḥ sneha-phullāntarātmā
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||5||


Vradzsa leányainak szeme-fénye ő.
A pásztorok vezérének felesége éppúgy szereti őt, mint Krsnát,
s a gyönyörű Lalitá szívét is gyöngéd ragaszkodással tölti el.
Vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

niravadhi sa-viśākhā śākhi-yūtha-prasūnaiḥ
srajam iha racayantī vaijayantīṁ vanānte |
agha-vijaya-varoraḥ-preyasī śreyasī sā
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||6||


Visákhá társaságában erdei virágok sokaságából szakadatlan
fűzi a Vaidzsajantí füzért az erdő szélén.
Agha végzetének délceg mellkasán pihenő boldog kedvese –
Vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

prakaṭita-nija-vāsaṁ snigdha-veṇu-praṇādair
druta-gati-harim ārāt prāpya kuñje smitākṣī |
śravaṇa-kuhara-kaṇḍūṁ tanvatī namra-vaktrā
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||7||


Illatát megérezve, a fuvola lágy hangját meghallva
sebesen a lugasba szalad Harihoz e mosolygó szemű leány,
s fülét dörzsölgetve, szemét lesütve áll elé –
vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

amala-kamala-rāji-sparśa-vāta-praśīte
nija-sarasi nidāghe sāyam ullāsinīyam |
parijana-gaṇa-yuktā krīḍayantī bakāriṁ
snapayati nija-dāsye rādhikā māṁ kadā nu ||8||


A szépséges lótuszokkal ékes, lágy szellő simogatta vízben,
saját tavacskájában játszadozik a nyári estén.
Kedves barátnői körében, Baka ellenségével lubickol –
vajon mikor merít alá Rádhiká engem szolgálatának nektárjába?

paṭhati vimala-cetā mṛṣṭa-rādhāṣṭakaṁ yaḥ
parihṛta-nikhilāśā-santatiḥ kātaraḥ san |
paśupa-pati-kumāraḥ kāmam āmoditas taṁ
nija-jana-gaṇa-madhye rādhikāyās tanoti ||9||


Az a tiszta szívű ember, aki ezt az édes Rádhástakát olvassa,
miközben alázatosan felad minden világi vágyat,
azt a pásztorok vezérének elégedett kisfia szíves-örömest
Rádhiká bensőséges társai körébe vezeti.

A Rádhástaka jelzője, a mṛṣṭa (édes) más szövegváltozatban, miṣṭa jelentésváltozás nélkül. Alázatosan: a szöveg a kātara – ’bánatos’, ’megrettent’ szót használja.

A versmérték: mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett) υ υ υ υ υ υ – – – υ – – υ – –

2022. augusztus 30., kedd

Ganapatj-atharva-sírsa


gaṇapaty-atharva-śīrṣa
om namas te gaṇapataye ||
tvam eva pratyakṣaṁ tat-tvam-asi || tvam eva kevalaṁ kartā'si ||
tvam eva kevalaṁ dhartā'si || tva meva kevalaṁ hartā'si ||
tvam eva sarvaṁ khalv-idaṁ brahmāsi || tvaṁ sākṣād ātmā'si nityam || 1||


1. Óm! hódolat néked, Ganapati!Bizony, te a megnyilvánult „Az vagy te” (vagy)[1]. Bizony, te magad vagy a teremtő.
Bizony, te magad vagy a fenntartó. Bizony, te magad vagy az elvevő.
Bizony, te az „Itt bizony minden Brahman”[2] vagy. Te közvetlenül az átman vagy[3].

ṛtaṁ vacmi || satyaṁ vacmi || 2||

A Rendet[4] mondom! Az Igazságot mondom!

ava tvaṁ mām || ava vaktāram || ava śrotāram ||
ava dātāram || ava dhātāram ||
avānūcānam ava śiṣyam ||
ava paścāttāt || ava purastāt || avottarāttāt || ava dakṣiṇāttāt || ava cordhvāttāt || avādharāttāt ||
sarvato māṁ pāhi pāhi samantāt || 3||


Oltalmazz engem! Oltalmazd a beszélőt! Oltalmazd a hallgatót[5]!
Oltalmazd az adományozót! Oltalmazd a fenntartót!
Oltalmazd a védák ismétlőjét[6], oltalmazd a tanítványt!
Oltalmazz hátulról! Oltalmazz előlről! Oltalmazz balról! Oltalmazz jobbról![7] És oltalmazz felülről! Oltalmazz alulról!
Mindenfelől védelmezz engem, védelmezz minden irányból[8]!

tvaṁ vāṅmayas tvaṁ cinmayaḥ ||
tvam ānandamayas tvaṁ brahmamayaḥ ||
tvaṁ sac-cid-ānandādvitīyo'si ||
tvaṁ pratyakṣaṁ brahmāsi ||
tvaṁ jñānamayo vijñānamayo'si || 4||


Benned az Ige, benned a Tudatosság[9].
Benned a boldogság, benned a Brahman.
Lét, tudatosság és boldogság (vagy), páratlan vagy.
Te vagy a megnyilvánult Brahman.
Benned a tudás és a felismerés[10].

sarvaṁ jagad-idaṁ tvatto jāyate ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvattas tiṣṭhati ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvayi layameṣyati ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvayi pratyeti ||
tvaṁ bhūmir-āpo'nalo'nilo nabhaḥ ||
tvaṁ catvāri vākpadāni || 5||


E világ(on) minden tőled születik.
E világ(on) minden miattad áll.
E világ(on) minden benned oldódik fel.
E világ(on) minden benned tér vissza[11].
Te vagy a föld, víz, tűz, levegő és tér.
Te vagy a négy szó-rész[12].

tvaṁ guṇa-trayātītaḥ tvam avasthā-trayātītaḥ ||
tvaṁ dehatrayātītaḥ || tvaṁ kālatrayātītaḥ ||
tvaṁ mūlādhāras-thito'si nityam ||
tvaṁ śaktitrayātmakaḥ ||
tvāṁ yogino dhyāyanti nityam ||
tvaṁ brahmā tvaṁ viṣṇus tvaṁ rudras tvaṁ indras tvaṁ agnis
tvaṁ vāyus tvaṁ sūryas tvaṁ caṁdramās tvaṁ brahma
bhūr bhuvaḥ svar om || 6||


Túl vagy a három kötőerőn, túl vagy a három állapoton.
Túl vagy a három testen, túl vagy a három időn[13].
Örökkön a múládhára (csakrában) lakozol.
Te vagy a három erő (együttesen)[14].
Rajtad meditálnak a jógík mindörökkön.
Te vagy Brahmá, te vagy Visnu, te vagy Rudra, te vagy Indra, te vagy Agni (a Tűz),
te vagy Váju (a Szél), te vagy Szúrja (a Nap), te vagy Csandramá (a Hold), te vagy Brahman!
Föld, Levegőég, Menny! Óm!

gaṇādiṁ pūrvam uccārya varṇādiṁ tad-anantaram ||
anusvāraḥ parataraḥ || ardhendu-lasitam || tāreṇa ṛddham ||
etattava manusvarūpam || gakāraḥ pūrva-rūpam ||
akāro madhyama-rūpam || anusvāraś cāntyarūpam ||
bindur uttararūpam || nādaḥ saṁdhānam ||
saṁhitā-sandhiḥ || saiṣā gaṇeśavidyā ||
gaṇaka-ṛṣiḥ || nicṛdgāyatrī-cchaṁdaḥ ||
gaṇapatir devatā ||
om gaṁ gaṇapataye namaḥ || 7||


Gana(val) kezdődő (hangok) elsőként kiejtve, az első hang és a többi rögtön utána,
majd anuszvára, s a félhold jelent meg, a csillaggal ékes[15]
ez a te mantra-formád[16]. „Ga” az első alak,
az „a” a középső alak, anuszvára az utolsó alak,
a pont (bindu) az alak felül; hang a kapcsolódás,
szanhitá szandhi, ez mind a Ganésa-tudás[17].
Ganaka a (fohász) látnoka, nicsrd-gájatrí a versmértéke,
Ganapati az (imádott) istensége[18].
Óm! Gam! Ganapatinak hódolok!

ekadantāya vidmahe | vakratuṇḍāya dhīmahi || tanno dantiḥ pracodayāt || 8||

Felismerjük az Egy-agyarút, meditáljunk az Ormányoson! Bárcsak ő, az Agyaras ösztönözne bennünket![19]

ekadantaṁ caturhastaṁ pāśam-aṅkuśa-dhāriṇam ||
radaṁ ca varadaṁ hastair bibhrāṇaṁ mūṣaka-dhvajam ||
raktaṁ laṁbodaraṁ śūrpa-karṇakaṁ rakta-vāsasam ||
raktagandhānuliptāṁgaṁ rakta-puṣpaiḥ supūjitam ||
bhaktānukampinaṁ devaṁ jagat-kāraṇam acyutam ||
āvirbhūtaṁ ca sṛṣṭyādau prakṛteḥ puruṣātparam ||
evaṁ dhyāyati yo nityaṁ sa yogī yogināṁ varaḥ || 9||


Egy-agyarú, négy-karú, pányvát és elefántösztökét hordoz,
(egyik) kezében agyar[20] (másikkal) áldást oszt, zászlaján egér.
Vörös[21], telt hasú, nagyfülű[22], öltözéke piros,
tagjai vörös illatszerekkel megkentek, piros virágokkal imádják.
Híveivel együttérző isten (ő), a világ oka, a múlhatatlan,
aki a teremtés hajnalán jelent meg. Nagyobb ő prakrtinél de a purusánál is –
aki mindig így meditál rajta az a jógí a jógík legkiválóbbja.[23]

namo vrātapataye | namo gaṇapataye | namaḥ pramathapataye | namaste'stu laṁbodarāyaikadantāya |
vighna-nāśine śiva-sutāya | śrī-varada-mūrtaye namo namaḥ || 10||


Hódolat Vrátapatinak, a gyülekezet vezetőjének[24]! Hódolat Ganapatinak, a Sivát szolgáló szentek vezérének! Hódolat az Első Úrnak! Hódolat legyen néked, Telthasú, Egy-agyarú!
Ó, Akadályok Elhárítója, Siva fia! Hódolat, hódolat néked, Áldásosztó![25]



Jegyzetek

1. tat tvam asi – ’az vagy te’, mahávákja a Cshándógja upanisadból (6.8.7.) Más olvasatban: tattvam asi: a valóság (szó szerint: ’az-ság’) vagy. A szöveg itt mindkét módon értelmezhető. A Cshándógja upanisad szövegkörnyezetébe a jelentés egyértelműen az „az vagy te”, itt a mondatszerkeszetbe inkább a ’valóság vagy’ értelmezés illik, de mert a folytatásban egy másik mahávákja is felmerül, helytálló az ’az vagy te’ értelmezés is, ekképpen: „te vagy az, akire az »az vagy te« kijelentés »az« szava nyilvánvalóan utal”.

2. sarvam khalv-idam brahma – ’itt bizony minden Brahman’, mahávákja a Cshándógja upanisadból (3.14.1.)

3. Ganapati itt nem csupán az akadályok elhárítójának megjelölése, hanem maga Brahman

4. a ṛtam a védai szövegekben az isteni rend, ám határozószóként ’helyesen’, ’jól’, ’igazul’ értelemben is használják. A kijelentés ezért fordítható így is: „helyesen (azaz pontosan) szólok”, ám én inkább fogadalmat hallok ki belőle: „Mindig az isteni rend szerint fogok szólni, és mindig az igazat mondom!” (azaz: hűség az isteni, és személyes igazsághoz)

5. a beszélő (vaktṛ) ’tanítót’ is jelent, míg a hallgató (śrotṛ) ’tanítványt’

6. szó szerint: ’utána mondót’ (anu-ucānam) jelent, a tanítványt, aki a mestere után ismétli a védahimnuszokat

7. az irányok égtájakat is jelölhetnek: hátulról vagy nyugatról (paścāttāt), előlről vagy keletről (purastāt), balról vagy északról (uttarāttāt) és jobbról vagy délről (dakṣiṇāttāt). Az oltalmat kérő személy szemszögéből nézve (szűkebb térben) a hátulról-előlről-balról-jobbról a jobb értelmezés, míg a tanítványságra gondolva, „oltalmazz minket, a tanítványok közösségét” hangulatban az égtájak helyénvalóak.

8. a samantāt jelentése ’minden irányból’, vagy ’teljesen’. Mindkettő illik a szövegbe.

9. a -maya utótag valamiből állót, valamivel teljest jelent. Az összetételek előtagja (vāc – szó, cit – tudatosság, ānanda – gyönyör, jñāna – tudás, vijñāna – felismerés, megértés) írja le, hogy mivel teljes.

10. a jñāna jelentése tudás, elsősorban a Legfelsőbbel kapcsolatos szentírásra alapozott tudás, míg a vijñāna a személyes tapasztalat, a meditációból fakadó felismerés

11. a pratyeti (visszatér) ’bízik valamiben’ jelentésben is állhat: „a világon minden benned bízik”. A születés, fennmaradás, feloldódás hármasához a visszatérés illik jobban.

12. négy szó-rész: a beszéd négy fokozata. Az első a vaikharī, a kimondott szó. A tett-erő (kriyā-śakti) szóbeli megnyilvánulása, így a hétköznapi beszédet jelenti. A második a madhyamā (’belső’), a tudás-erő (jñāna-śakti) megnyilvánulása: az intellektuális fejtegetés. A harmadik a paśyantī (’szemlélő’), a vágy-erő (icchā-śakti) megnyilvánulása: az akarat kifejezése. Míg a negyedik a parā (’túli’, ’felső’) túl van mindezeken, az isteni hang megjelenése. A négy rész így a négy tudatállapothoz is köthető (i. vaikharī – jāgrat ’éber’, ii. madhyamāsvapna ’álom’, iii. paśyantī – suṣupta ’mélyálom’, iv. parāturiya ’negyedik’).
Más értelmezés ugyanezen négy fokozatról az isteni hang alászállásaként beszél, a parā-vāc az isteni hang, amit szemlél a szent látnok (ez a paśyantī-vāc), mely a finom fizikai (madhyamā-vāc) és durva fizikai, azaz kimondott szóként (vaikharī-vāc) manifesztálódik.

13. A három kötőerő (guṇa) a tompaság (tamas), a szenvedély (rajas) és a tisztaság, vagy jóság (sattva). A három állapot a három tudatállapot, az ébrenlét hétköznapi állapota (jāgrat) a belső szemlélődés álom-állapota (svapna), és a tartalmakon túli belső visszavonulás (suṣupta). A három test a durva-test (sthūla-śarīra), a finom-test (sūkṣma-śarīra) és az okozati-test (kāraṇa-śarīra). A három idő a múlt (bhūta), jelen (vartamāna), jövő (bhaviṣya).

14. A három erő (śakti): utalás a Svétásvatara-upanisad versére (6.8.): „Teendője és (anyagi) érzékszerve nincs neki, senki sem egyenlő, vagy több nála, / lényétől elválaszthatatlan felsőbb energiái sokfélék: a tudás (jñāna), az erő (bala) és a tett (kriyā). (na tasya kāryaṁ karaṇaṁ ca vidyate na tat-samaś cābhyadhikaś ca dṛśyate | parāsya śaktir vividhaiva śrūyate svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca ||)

15. a szakasz neve: gaṇeśa mantra. A leírás a gaṁ múla-mantra leírása (elöl ga mássalhangzó, aztán az ábc első hangja, az a, majd a zengő anuszvára (), aminek írásképe a félholdba rajzolt pont (candra-bindu)

16. a manu szó elsődleges jelentése ’ember’, ám itt mantra, fohász értelemben áll

17. a következő szakasz ismét a gaṁ mantrát írja le. A saṁhitā ’gyűjteményt’ jelent, a saṁhitā olvasat a mantra eredeti, szavakra bontás nélküli alakja, míg a sandhi (’összeillesztés’, ’kapcsolódás’) a hangok találkozása miatti hangzóváltozás (mint nyelvünkben a szótő és toldalék találkozásakor bekövetkező hasonulás, pl. a barát+ság szót baráccságként ejtjük).

18. a védamantrák szokásos attribútumai: a látnok bölcs (ṛṣi), akin keresztül a mantra alászáll, a mantra versmértéke (chandas), a mantra oltalmazó imádott istensége (devatā), és a hozzá kapcsolódó rítus (viniyoga, ’alkalmazás’)

19. e szakasz a gaṇeśa gāyatrī

20. Ganésa letörte egyik agyarát, hogy azzal írja le a Mahábháratát, amit Vjásza mondott tollba neki – ezért ábrázolják letört agyarával kezében

21. a raktam vöröset, de kedvest, szeretettet és játékos kedvűt, pajkost is jelent

22. śūrpa-karṇaka szó szerint ’kosár-fülű’

23. ez a gaṇeśa rūpa, a ’Ganésa formáját’ ecsetlő szövegrész, e formában meditálnak rajta a jógík

24. hasonló szó a vrata-pati, a fogadalmak ura

25. ez a rész az aṣṭa nāma gaṇapati, ’Ganapati nyolc nevének’ füzére

2022. augusztus 23., kedd

spiritualitás


 
 Spiritualitás... sokféleképp használják a fogalmat. Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma Ősi bölcsesség, modern világ című könyvében egyszerű, ám nagyon jól alkalmazható definícióval szolgál:
 
"Fontosnak tartom, hogy különbséget tegyünk vallás és spiritualitás között. Nézetem szerint a vallás valamely hitrendszernek a megváltó erejébe vetett hittel függ össze, amihez hozzátartozik valamiféle metafizikai vagy természetfölötti valóság - mondjuk a mennyország vagy a nirvána - elfogadása. Ehhez vallási tanítások vagy dogmák, szertartások, imádságok stb. kapcsolódnak. A spiritualitás viszont az emberi lélek azon tulajdonságaival függ össze, amelyek - mint a szeretet, az együttérzés, a türelem, az elnézés, a megbocsátás, az elégedettség, a felelősségérzet, a harmónia érzése - önmagunknak és másoknak egyaránt boldogságot szereznek. A szertartás és az imádság, szintúgy a nirvánával és a megváltással összefüggő kérdések közvetlen kapcsolatban állnak a vallásos hittel, ezek a belső tulajdonságok viszont nem okvetlenül. Így hát az egyén akár magas szinten is kifejlesztheti őket magában anélkül, hogy bármely vallási vagy metafizikai rendszerhez fordulna. Ezért mondom néha, hogy a vallás nélkül talán meg tudunk lenni, de ezek nélkül az alapvető lelki tulajdonságok nélkül nem."

A spirituális, a lelki látásmód tulajdonképpen annyit tesz, hogy nem a test, hanem a lélek az, amit meglátunk a másikban... és igen, a szeretet, az együttérzés a türelem, és a többi erény kibontakozása, megerősödése jele a spirituális úton való előrehaladásnak.

2022. augusztus 6., szombat

Nanda-nandanástakam


Nanda, a vradzsabéli pásztorok vezére, Krsna nevelőapja neve azt jelenti: öröm. A cím – és a refrén – nandana szava pedig ’boldogítót’, ’örömet okozót’ jelent, azaz fiút. A Nanda-nandana ’Nanda kisfia’ természetesen Krsna neve. A dal Krsna szépségét magasztalja, könnyed és játékos hangulatban… játékos dal a játékos Istenről.



sucāru-vaktra-maṇḍalaṁ sukarṇa-ratna-kuṇḍalam |
sucarcitāṅga-candanaṁ namāmi nanda-nandanam ||1||


Kerek orcája gyönyörűszép, szépséges fülében ékköves díszek,
testét szantálpép borítja – Nanda fiacskájának hódolok.

sudīrgha-netra-paṅkajaṁ śikhī-śikhaṇḍa-mūrdhajam |
anaṅga-koṭi-mohanaṁ namāmi nanda-nandanam ||2||


Hosszú, lótusz-szemei, varkocsában pávatollak,
milliónyi szerelemistent elbűvöl ő – Nanda fiacskájának hódolok.

sunāsikāgra-mauktikaṁ svacchanda-danta-paṅktikam |
navāmbudāṅga-cikkaṇaṁ namāmi nanda-nandanam ||3||


Szépséges orrdísze gyöngyös, fogsora vakítófehéren tündököl,
friss esőfelleg teste fényesen ragyog – Nanda fiacskájának hódolok.

kareṇa veṇu-rañjitaṁ gatiḥ karīndra-gañjitam |
dukūla-pīta-śobhanaṁ namāmi nanda-nandanam ||4||


Kezei fuvoláját örvendeztetik, járása akár a mámoros elefántkirályé,
testén sárga selyemruha pompázik – Nanda fiacskájának hódolok.

tri-bhaṅga-deha-sundaraṁ nakha-dyutiḥ sudhākaram |
amūlya-ratna-bhūṣaṇaṁ namāmi nanda-nandanam ||5||


Három ívbe hajló teste gyönyörűséges, körmei ragyognak, akár Hold, a nektár-kútfője,
felbecsülhetetlen értékű drágakövek ékesítik – Nanda fiacskájának hódolok.

sugandha-aṅga-saurabham uro-virāji-kaustubham |
sphurac-chrīvatsa-lāñchanaṁ namāmi nanda-nandanam ||6||


Teste különleges finom illatot áraszt, szépséges mellkasán a Kausztubha ékkő
és a Srívatsza-jel tündököl – Nanda fiacskájának hódolok.

vṛndāvana-sunāgaraṁ vilāsānuga-vāsasam |
surendra-garva-mocanaṁ namāmi nanda-nandanam ||7||


Vrndávan csalafinta hercege ő, ki a szerelmes kedvtelésekhez illő öltözéket visel.
Az istenek királyát büszkeségétől megszabadító Nanda fiacskájának hódolok.

vrajāṅganā-sunāyakaṁ sadā sukha-pradāyakam |
jagan-manaḥ pralobhanaṁ namāmi nanda-nandanam ||8||


Vradzsa leányai hősének, ki mindig boldogsággal ajándékozza meg őket,
s a világon mindenki szívét vonzza – Nanda fiacskájának hódolok.

śrī-nanda-nandanāṣṭakaṁ paṭhed yaḥ śraddhayānvitaḥ |
tared bhavābdhiṁ dustaraṁ labhet tad-aṅghri-yugmakam ||9||


Ki ezt a Nanda-nandanástakam című költeményt hittel olvassa,
átszeli a leküzdhetetlen létóceánt, s az ő lábait éri el.