A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gangesz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gangesz. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 2., szombat

Vallabha - a végkövetkeztetés titka

siddhānta-rahasya
 
 
A költemény a Ṣodaśa-grantha (Tizenhat kötet) című gyűjtemény ötödik darabja.
1492-ben, 14 esztendősen már tanult vándortanítóként utazott: Dzsagannáth Puríból Kásiba, majd onnan Mathurá vidékére. A monszun kezdetén érkezett Gókulába. A Yamunā partján, Govinda-ghāṭa mellett a Yamunāṣṭakam című költeményét szavalta. Éjjel meditált és meditációjának eredményét foglalta az alábbi versbe.

śrāvaṇa-śyāmale pakṣe ekādaśyāṁ mahāniśi |
sākṣād-bhagavatā proktaṁ tadakṣaraśa ucyate || 1 ||


Srávana hó fogyó holdjának tizenegyedik napján éjfélkor
maga az Úr mondta e szavakat, amit szóról szóra elismétlek.
A srávana hó fogyó holdja a júliusi telihold utáni időszak. Ez Indiában a monszun idejének kezdete.

brahma-sambandha-karaṇāt sarveṣāṁ dehajīvayoḥ |
sarva-doṣa-nivṛttir hi doṣāḥ pañcavidhāḥ smṛtāḥ || 2 ||


A brahma-szambandha megtételével az összes test és lélek
minden egyes hiányossága megsemmisül. E hiányosságok ötfélék lehetnek:
A brahma-sambandha, a Legfelsőbb Lélekhez kapcsolódás mantrája a pustimárg szampradájába való beavatás fogadalomtétele.

sahajā deśa-kālotthā loka-veda-nirūpitāḥ |
saṁyogajāḥ sparśajāśca na mantavyāḥ kathañcana || 3 ||


Veleszületett, helyből és időből fakadó, világi és szent előírásokhoz kötődő,
társaságból fakadó és érintkezésből származó. Nincs bármi más említendő.
Az ötféle hiányosság:
1. veleszületett (saha-ja) hiányosság: az ember előző életeinek hozadékaként veleszületett tulajdonságai
2. helyből és időből fakadó (deśa-kāla-uttha): az aktuális életkörülményeiből fakadó (hely mint lakóhely, idő mint életkor, illetve napszak)
3. világi és szent előírások (loka-veda-nirūpita): a világi és szent előírásokkoz végzéséhez kötődő hiányosságok
4. társaságból fakadó (saṁyoga-ja): a társaság, rokonok, barátok, munkatársak, a közösségek hatása
5. érintkezésből származó (sparśa-ja): tisztátalan, kedvezőtlen dolgokkal való kapcsolat hatása

anyathā sarvadoṣāṇāṁ na nivṛttiḥ kathañcana |
asamarpita-vastūnāṁ tasmād varjanam ācaret || 4 ||


A hiányosságok megszüntetésének (a Legfelsőbb Lélekhez való kapcsolódáson túl) nincs más módja.
Ezért a nem felajánlott dolgokat hagyd el!

nivedibhiḥ samarpyaiva sarvaṁ kuryāditi sthitiḥ |
na mataṁ deva-devasya sāmi-bhuktaṁ samarpaṇam || 5 ||


Tegyen mindent felajánlásként, teljesen átadva – így helyes,
az istenek istenének ne ajánljon fel félig megevettet sem!
„félig megevett" – sāmi-bhukta, vagy félig élvezett, használt (a bhuj igei gyök jelentései eszik, élvez, használ, a bhukta a bhuj gyökből képzett befejezett melléknévi igenév)
És mégis akadnak kivételek. Emlékezetes történet ezzel kapcsolatban Ráma és a felajánlott jujuba gyümölcsökbe kóstoló Sabarí esete.

tasmād ādau sarvakārye sarva-vastu-samarpaṇam |
dattāpahāra-vacanaṁ tathā ca sakalaṁ hareḥ || 6 ||


Ezért minden tett kezdetén mindent ajánljon fel
teljes egészében Harinak, úgy, mint az "adott dolog visszavétele" mondás.
A beavatáskor a tanítvány felajánlja saját magát Krsnának. Ha ezután a világban élve önösen viselkedik, megfeledkezik fogadalmáról, akkor tulajdonképpen visszaveszi a beavatáskor tett felajánlását – ez a dattāpahāra (datta-apahāra), az 'adott visszavétele'. A tanítvány mindent ajánljon fel, dattāpahāra nélkük.

na grāhyam iti vākyaṁ hi bhinna-mārga-paraṁ matam |
sevakānāṁ yathā loke vyavahāraḥ prasiddhyati || 7 ||


Ne fogadd el az ilyen beszédet, mert más irányzat nézete,
miként a világi életben is, a szolgát a tettei teszik tökéletessé.
A dattāpahārá-ra tekinthetünk úgy is, hogy amit felajánlottunk, az az Úré, ezért többé már nem használhatjuk azokat. Ezt a nézetet Vallabha elutasítja. „Miként a világi életben is" (yathā loke) – mondja, miként a világi életben a szolga ura útmutatását és jóváhagyását követve, ura eszközeit használva cselekszik, így járjon el a Isten szolgája is, ura útmutatása és jóváhagyása szerint cselekedve, a szolga őnéki felajánlott testét, gondolatait, szavait és szívét-lelkét az Úr örömére használva.
„Más irányzat" bhinna-mārga-param: 'más útnak szentelődő'

tathā kāryaṁ samarpyaiva sarveṣāṁ brahmatā tataḥ |
gaṅgātvaṁ sarva-doṣāṇāṁ guṇa-doṣādi-varṇanā |
gaṅgātvena nirūpyā syāt tadvad atrāpi caiva hi || 8 ||


Így ajánlva fel teendőidet, azok teljesen lelki természetűvé válnak.
Minden hiányosság gangeszséges lesz, legyen bár erény vagy bűn az eredete,
gangeszségként látszik majd. Éppen így van ebben az esetben is.
Miként a Gangeszbe torkolló patakok: vizük a Gangeszhez érve gangeszvízzé válik, ezért onnantól tiszták és szentek lesznek. Így van ez a valóban önátadott lélek felajánlásaival, tetteivel is.

2025. július 5., szombat

Vallabha - Srí Jamunástakam


A költemény a Ṣodaśa-grantha (Tizenhat kötet, tizenhat mű) című gyűjtemény első darabja. Nevezetesek a keletkezésének körülményei is: Vallabha 1492-ben, 14 esztendősen már tanult vándortanítóként utazott: Dzsagannáth Puríból Kásiba, majd onnan Mathurá vidékére. A monszun kezdetén érkezett Gókulába. Itt, a Jamuná partján írta fohászát, amivel el is nyerte Krsna kedves Jamunánájának áldását.


namāmi yamunām ahaṁ sakala-siddhi-hetuṁ mudā
murāri-pada-paṅkaja-sphurad-amanda-reṇūtkaṭām |
taṭastha-nava-kānana-prakaṭa-moda-puṣpāmbunā
surāsura-supūjita-smara-pituḥ śriyaṁ bibhratīm ||1||


Jamunának hódolok, a teljes tökéletességet ajándékozónak,
a Murári lótuszlábán megcsillanó rengeteg porszemmel bővelkedőnek!
Partjaid melletti üde ligetek tesznek virág-vízzel illatossá!
Az istenek, de a démonok is téged imádnak, ó Szerelemisten szépségével átjárt (Úrnőm)!
„tesznek virág-vízzel illatossá": a partmenti ligetek fáiról vízbe hulló virágok teszik a folyó vizét illatossá.
A „Szerelemisten" (smara-pitṛ) a transzcendentális szerelemisten, Krsna.

kalinda-giri-mastake 'patad amanda-pūrojjvalā
vilāsa-gamanollasat-prakaṭa-gaṇḍa-śailonnatā |
sa-ghoṣa-gati-danturā samadhirūḍha-dolottamā
mukunda-rati-vardhinī jayati padma-bandhoḥ sutā ||2||


Kalinda-hegy ormáról aláhulló pompás vízár,
vidám csillogással csobogó, kavicságyon pezsgőn szökkenő,
zajos hullámzásban magasra törő csodás hintában lengedező,
Mukunda iránti szeretetet tápláló – ekképpen győzedelmeskedik a Nap leánya!
sa-ghoṣa: a ghoṣa zajt, hangzavart jelent, ugyanakkor pásztortanyát is, így a harmadik páda első fele értelmezhető így is: „Vradzsa felé hullámzó".
padma-bandhu: 'a lótuszok barátja', a Nap neve
A vers metaforája szerint a köves talajon hullámozva folyó Jamuná egy hintában ül, a Nap leányaként lendül alá, hogy magasba emelve magával vigye a bhaktákat – növelve Mukunda iránti szeretetüket.

bhuvaṁ bhuvana-pāvanīm adhigatām aneka-svanaiḥ
priyābhir iva sevitāṁ śuka-mayūra-haṁsādibhiḥ |
taraṅga-bhuja-kaṅkaṇa-prakaṭa-muktikā-vālukā-
nitamba-taṭa-sundarīṁ namata kṛṣṇa-turya-priyām ||3||


Megtisztítod a földet, s a mindenséget is hangos muzsikáddal,
papagájok, pávák, hattyúk és más madarak (hangjával), kik téged imádnak.
Hullámok a karpereceid, fövenyed csillogó gyöngysorod,
partjaid szépséges csípődként tündökölnek – hódoljatok Krsna negyedik hitvesének!
Krsna akkor találkozott az emberi alakot öltött Jamunával (Kálindível), amikor a pándavákat látogatta Indrapraszthában. Kálindí minden vágya az volt, hogy Visnu felesége lehessen – így végül Krsna felesége lett.

ananta-guṇa-bhūṣite śiva-viriñci-deva-stute
ghanāghana-nibhe sadā dhruva-parāśarābhīṣṭade |
viśuddha-mathurā-taṭe sakala-gopa-gopī-vṛte
kṛpā-jaladhi-saṁśrite mama manaḥ-sukhaṁ bhavāya ||4||


Megszámlálhatatlan jótulajdonság ékesítette Úrnő! Siva, Brahmá és az istenek imádottja!
(Színed) a sűrű esőfelleghez hasonlatos, te töltöd be mindig Dhruva és Parásara kívánságait!
A jámbor (zarándokhely), Mathurá partjaidnál (terül el)! Minden gópa és gópí melletted él!
Könyörület óceánjának (Krsnának) oltalmazottja, add meg kérlek, elmém és szívem örömét!
A folyó vizének sötét színe Krsna testszínére emlékeztet.
A „könyörület óceánja" (kṛpā-jaladhi) kifejezésben az óceán (jala-dhi) szó szerint víz-tározót jelent. A metaforában az isteni könyörület, mint hatalmas víztömeg jelenik meg, így a Jamuná folyama ennek az isteni könyörületnek a kiáradása. A Jamuná ereje abból fakad – mondja Vallabha –, hogy Krsna oltalmazza, ezért tudja éppen ő derűssé és békéssé tenni a hozzá fohászkodók szívét. A manas elmét és szívet is jelenthet.

yayā caraṇa-padmajā mura-ripoḥ priyambhāvukā
samāgamanato 'bhavat sakala-siddhidā sevitām |
tayā sadṛśatāmiyāt kamalajā sa-patnīva yad
dhari-priya-kalindajā manasi me sadā sthīyatām ||5||


A (Gangesz) vize – mely oly kedves Murári lótuszlábának – úgy lett áldottá,
hogy véled egyedült, ekképpen válta minden tökéletességet megadó, imádott (folyóvá).
A lótuszban született (szerencseistennő) helyzete társfeleségként hasonlatos a tiédhez.
Hari kedvese, Kalinda leánya, kérlek lakozz mindig elmémben és szívemben!
A strófa első felében a Gangesz vizéről van szó, ami szent és tisztító, hiszen Trivikram lábától ered – a mindenséget három lépésével bejáró Visnu lábujjának körme hasította fel az univerzum burkát, ott áradt be a folyó vize. Ám igazán attól lesz áldott – mondja a költő –, s képes minden jótétemény megadására, hogy a Jamunával egyesül.

namo 'stu yamune sadā tava caritram aty-adbhutaṁ
na jātu yamayātanā bhavati te payaḥ-pānataḥ |
yamo 'pi bhaginī-sutān katham u hanti duṣṭān api
priyo bhavati sevanāt tava harer yathā gopikāḥ ||6||


Néked hódolok mindig, Jamuná, történeted oly csodás!
Soha nem éri Jama bosszúja azt, aki (csak egyszer is) belekortyold vizedbe,
(mert) hogyan is bántaná Jama húgának gyermekeit, legyenek azok bármennyire is gonoszak!
Téged szolgálva válnak kedvessé Hari számára, miként a gópikák.
A yama név ikret jelent, Jama és Jamuná a Nap ikergyermekei. Aki iszik a Jamuná vizéből gyermekévé válik (miként a gyermek is anyja tejét issza), a nagybácsi pedig természetesen mindig elnéző unokaöccseivel és unokahúgaival.

mamāstu tava sannidhau tanu-navatvam etāvatā-
na durlabhatamā ratir mura-ripau mukunda-priye |
ato 'stu tava lālanā sura-dhunī paraṁ saṅgamāt
tavaiva bhuvi kīrtitā na tu kadāpi puṣṭi-sthitaiḥ ||7||


Hadd kapjak a közeledben új testet, amilyennel
a Mura ellensége iránti olthatatlan ragaszkodás (lehet a részem), ó, Mukunda kedvese!
Az istenek folyóját (a Gangeszt) a véled való egyesülés után
dicsérik e világban a magukat az isteni gondviselésnek átadó bhakták, soha máskor!
A „magukat az isteni gondviselésnek átadó bhakták" a puṣṭi-sthita körülírása. Vallabha szerint az emberek háromféle úton járhatnak: a hétköznapi emberek a világi folyása (pravāha) szerint élnek, az istenkeresők pedig vagy a szabálykövetés (maryāda – határ, korlát), vagy az isteni kegyelem útján járó bhakták, utóbbiakra vonatkozik a vers a puṣṭi-sthita megjelölése. Pañca-padyāni című versében így írja le őket:
„Gondolataik megmámorosodtak a Srí Krsna (iránti szeretet) ízeitől, mentesek a ragaszkodástól,
sem a világi, sem a védai (témák) nem elégíti ki őket. Ők a legjobb hallgatók."

stutiṁ tava karoti kaḥ kamalajā-sa-patni-priye
harer yad anusevayā bhavati saukhyam āmokṣataḥ |
iyam tava kathādhikā sakala-gopikā-saṅgamaḥ
smara-śrama-jalāṇubhiḥ sakala-gātrajaiḥ saṅgamaḥ ||8||


Ki képes dicséreted zengeni, lótuszban született (szerencseistennő) kedves társfelesége!
Hari után Laksmí szolgálata a megszabadulás örömével kecsegtet,
ám sokkal inkább a tiéd, hiszen minden egyes gópika,
és a Szerelemisten testéről lemosott verítékkel is egyesülsz!
Laksmí imádata csupán a megszabadulásig vezet, ám Krsna és a gópík szerelmes körtáncuk után a Jamunában mártóztak meg, így vize az ő verítékükkel vegyes – ezért vezet be Jamuná a rajongó szeretetbe.

tavāṣṭakam idaṁ mudā paṭhati sūra-sūte sadā
samasta-durita-kṣayo bhavati vai mukunde ratiḥ |
tayā sakala-siddhayo mura-ripuś ca santuṣyati
svabhāva-vijayo bhaved vadati vallabhaḥ śrī-hareḥ ||9||


Ó, Nap leánya! Aki e néked szentelt nyolc strófás költeményt olvassa mindig, derűs (szívvel),
annak minden bűne elenyészik, s (kivirágzik) Mukunda iránti szeretete.
Mura ellensége minden tökéletességgel megörvendezteti őt,
és úrrá lesz saját természetén – mondja Vallabha, aki kedves Srí Harinak.
vadati vallabhaḥ: 'mondja (a szerző), Vallabha', Vallabha nevének jelentése: szeretett, kedves.
A versmérték: pṛthvī (a szó jelenése széles, terjedelmes, bőséges – így a széles folyam magasztalásához illő versmérték – és ez a Föld egyik megjelölése is).

Mondják, Vallabhát Jamuná vezette Krsnához. A fenti költemény zengése után Krsna maga jelent meg Vallabhának, a szolgálatába fogadta, megajándékozva a Brahma-szambandhával.

2020. február 8., szombat

megmerítkezés


Csaitanja Maháprabhu egy társának, Vakrésvar panditnak a tanítványa volt Gópál-guru gószvámí. Gópál-guru gószvámí tanítványa, Dhjánacsandra gószvámí állította össze a Csaitanja-követő vaisnavák első imádat gyakorlatáról szóló kézikönyvét – ez a mű a Dhjánacsandra paddhati.
Megtaláljuk benne az imádat során zengett mantrákat és mindennapos teendőket is. Ízelítőként íme a megmerítkezésről szóló fejezet:


28. Aztán vegyen fürdőt, az alábbiak szerint: folyóvízben folyásiránnyal szemben, tóban vagy medencében kelet felé fordulva invitálja az alábbi zarándokhelyeket:

gaṅge ca yamune caiva
godāvari sarasvati |
narmade sindho kāveri
jale 'smin sannidhiṁ kuru ||29||


29. Ó, Gangá, és Jamuná,
Gódávarí, Szaraszvatí,
Narmadá, Szindhu, Kávéri
vize, kérlek, gyűljetek itt egybe!

mahā-pāpa-bhaṅge dayālo nu gaṅge
maheśottamāṅge lasac-citta-raṅge |
drava-brahma-dhāmācyutāṅghryabjaje mā
punīhīna-kanye pravāhormi-dhanye ||30||


30. Rettentő bűnök dicső eltörlője, könyörületes Gangá!
Vidám szívvel táncolsz te a Nagy Úr, Siva fején!
Acsjuta lótuszlábának hajlékából születő lelki folyó,
ó, én uram leánya, kérlek, tisztíts meg engem, hullámokkal ékesen áradó!

lelki folyó: a szanszkrt szövegben: drava-brahma, azaz folyékony brahman.

viṣṇor nābhy-ambu-madhyād vara-kamalam abhūt tasya nālī-sumeror
madhye niḥsyandamānā tvam asi bhagavati brahma-lokāt prasūtā |
khād-bhraṣṭā rudra-mūrdhni praṇipatita-jalā gāṁ gatāsīti gaṇgā
kas tvāṁ yo nābhivanden madhu-mathana-hara-brahma-samparka-pūtām ||31||


Visnu köldöke tavacskájának közepén nyíló gyönyörű lótusz szár-Szumérujának
középét öntözöd te, Úrnőm, ámbár a lelki világból származol.
Égből alászálló, Rudra fejére aláhulló s onnan a Földre érkező vízsugár, ó Gangá!
Ki ne magasztalna téged, ki Madhu elpusztítója, Hara és Brahmá érintése tisztított meg?

gaṅgā gaṅgeti yo brūyāt
yojanānāṁ śatair api |
mucyate sarva-pāpebhyo
viṣṅu-lokaṁ sa gacchati ||32||


(32) „Gangá, Gangá” – aki ezt zengi,
újra meg újra, százszor és ezerszer,
az megszabadul minden bűnétől,
s Visnu világába megy.

újra meg újra, százszor és ezerszer: A második pádában a yojana szó egyesítést jelent, így e sor érthető úgy, hogy a bhakta a „Gangá Gangá” szókapcsolatok százaival zengi Gangá nevét. Ám a yojana egy hosszmérték is, négy krósa, ami a különböző leírások szerint 12-14 km. Ebben az olvasatban a „jódzsanák százaival” kilométerek ezrein át való zengést jelent.

Könyörgés Jamunához

cidānanda-bhānoḥ sadā nanda-sūnoḥ
para-prema-pātrī drava-brahma-gātrī |
aghānāṁ lavitrī jagat-kṣema-dhātrī
pavitrī-kriyānno vapur mitra-putrī ||33||


A szíveket gyönyörködtető Nap, Nanda fia
rajongó szeretetének kelyhe, csobogó lelki folyam!
Te vagy a bűnök megsemmisítője, ki boldogságot hozol e világnak –
ó, Napleány, tisztítsd meg testünket!

A Rádhá-kundot magasztaló fohász

rādhikā-sama-saubhāgya
sarva-tīrtha-pravandita |
prasīda rādhikā-kuṅḍa
snāmi te salile śubhe ||34||


(34) Áldásod Rádhikáéhoz fogható,
s minden szent zarándokhely téged imád.
Ó, Rádhiká tavacskája, légy kegyes hozzám!
hadd mártózzak meg szent vizedben!

Az illusztráció forrása

2014. június 7., szombat

Gangá 108 nevének füzére


śrī gaṁgāṣṭottara śatanāmāvaliḥ

oṁ gaṁgāyai namaḥ |
Óm! Hódolat Gangának!

A hódoló imákban Gangá nevei negyedik ragozásban (részeshatározós esetben) állnak.
oṁ viṣṇu-pāda-saṁbhūtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Visnu lábától született!
 

oṁ hara-vallabhāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Siva kedvese!


oṁ himācalendra-tanayāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, havas hegyek királyának leánya!

Gangá Himaván (a Himalája) és Ména leányaként született.
oṁ giri-maṇḍala-gāminyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Hegyvidéket átszelő! 


oṁ tārakārāti-jananyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Táraka felett diadalmaskodó Kárttikéja anyjának!

Táraka vezeklésével elnyerte Brahmá kegyét – azt az áldást kérte tőle, hogy hétnaposnál idősebb ellenfél ne győzedelmeskedhessen felette. Brahmá áldásával visszaélve Táraka nyomban a dévákra támadt. A démont Siva fia, Kárttikéja győzte le, hétnapos csecsemő korában. Kárttikéja (más néven Szkanda) Gangától született.
oṁ sagarātmaja-tārakāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Szagara (király) fiainak üdvözítője!

A Nap-dinasztia jeles uralkodója volt Szagara. Száműzetésben született, ráadásul úgy, hogy édesanyját megmérgezték - anya és magzata szerencsésen túlélték a mérgezést, ezért is lett a fiúgyermek neve Szagara (sza - vele, gara - méreg). Az ifjú Szagara visszafoglalta apja trónját, és sikeres hadjáratokkal terjesztette ki birodalma határait. Mestere utasításait követve lóáldozat bemutatására készült, ám Indra ellopta az áldozatra szánt lovat. A király fiai az ellopott jószág keresésére indultak. A ló és a tolvaj után kutatva valóban mindent felforgattak, még a földet is felásták, pusztulás és szenvedés jelezte mindenfelé éktelen haragjukat. Végül Kapila muni ásramja közelében megpillantották a legelésző paripát, és nyomban fegyvert ragadtak, hogy megöljék a meditáló bölcset, akit a ló tolvajának véltek. Ám ahogy a bölcsre rontottak, saját testük tüze hamuvá égette őket.
Mert fiai nem tértek vissza, a király unokáját, Amsumánt küldte a nagybátyjai és az áldozati jószág felkutatására. Amsumán is rálelt Kapila ásramjára... felismerte a szent bölcset, s hódolatát ajánlotta néki. Kapila átadta neki a lovat, s tanításában részesítette... elmondta többek között azt is, hogy nagybátyjai önnön haragjuk tüzében égtek el, és csak a Gangesz vize szabadíthatja meg őket. Amsumán és utódai e perctől fogva azon fáradoztak, hogy a Gangeszt a mennyekből a Földre hozzák.
Végül Amsumán unokája, Bhagíratha vezeklése sikerrel járt - Gangá megjelent előtte, s beleegyezett, hogy alászáll a Földre. Ám a mennyekből alászálló víznek hatalmas ereje lesz... miképpen óvhatnák meg Földanyát? így tanakodtak. Bhagíratha Sivát kérte meg, hogy felfogja a lezúduló vízárt. Siva tudta, hogy Gangá vize Visnu lábujjait mosta, ezért örömmel vállalkozott a feladatra.
Bhagíratha aztán kocsijára szállt, s mutatta az utat - Gangá pedig követte őt. Így elérték Szagara fiainak hamvaihoz is, akik Gangá érintésétől méltóvá váltak a mennyei születésre. Végezetül Gangá a Szagara fiai által ásott mélyedésben pihent meg - ez lett az Indiai-óceán.
oṁ sarasvatī-samayuktāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Szaraszvatíval összekapcsolódó!

A Gangá Trivéninél találkozik a Szaraszvatí folyóval.
oṁ sughoṣāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, széphangú!


oṁ sindhu-gāminyai namaḥ | 10
Óm! Hódolat néked, óceán felé siető!


oṁ bhāgīratyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Bhagírata leánya!


oṁ bhāgyavatyai namaḥ |
Óm! Hódolat az áldottnak!


oṁ bhagīrata-rathānugāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Bhagírata kocsiját követő!


oṁ trivikrama-padodbhūtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hármat-lépő lábánál feltörő!

Visnu nevezetes három lépéséről az ötvenkettedik név utáni megjegyzésben emlékezünk meg. Lásd még: Rg-véda 1.154.
oṁ triloka-pathagāminyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, három világot bejáró!

Gangá vize keresztülfolyik a három világon – a mennyei útján Mandákiní néven ismerik, majd alászáll a Földre, végezetül a Föld alatti világokban folytatja útját.
oṁ kṣīra-śubhrāyai namaḥ |
Óm! Hódolat a tejfehérnek!


oṁ bahu-kṣīrāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, bőség anyja!

A tejelés a táplálás szinonimája.
oṁ kṣīravṛkṣa-samākulāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, tejes fákban bővelkedő!

A „tejes fa” négyféle fafajtára utal: a nyāgrodha, udumbara, aśvattha, madhūka
oṁ trilocana-jaṭāvāsāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Siva varkocsán nyugvó!

Más szövegváltozatban: trilocana-jaṭāvāsinyai – Siva varkocsán lakozó
oṁ ṛṇatraya-vimocinyai namaḥ | 20
Óm! Hódolat néked, a három adósság terhe alól megszabadító!

A bráhmana három adóssággal születik a világra. Adósa a szentéletű látnok bölcseknek (rsi), ezt az adósságát véda-tanulmányozással róhatja le. Tűzáldozatokkal egyenlítheti ki a déváknak való adósságát, s fiúgyermek nemzésével az ősatyák felé fennálló tartozását. A három adósság a létezés három szintjén való kötelességekről szól: a fajfenntartás a durva fizikai világ, az áldozat, s általában az áldozatos élet a finom fizikai világ, míg a szentírás tanulmányozása és lelkigyakorlatok a transzcendens szférában teljesítendő kötelesség.
oṁ tripurāri-śiraḥ-cūḍāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Tripurári varkocsának dísze!


oṁ jāhnavyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Dzsáhnaví!

Dzsahnu király leánya: Dzsáhnaví, azaz Dzsahnu leszármazottja, a Gangesz egyik neve. Ennek története a következő: mikor Bhagíratha a Földre vezette a Gangeszt, az elöntötte Dzsahnu király áldozati térségét. A nagyhatalmú misztikus király válaszul egy kortyintással felitta a Gangesz vizét. A félistenek és Bhagíratha végül kiengesztelték a királyt, aki a fülén engedte ki a folyó vizét.
oṁ naraka-bhīti-hṛte namaḥ |
Óm! Hódolat néked, félelmeim messzire űzője!

Más szövegváltozatban: nata-bhīti-hṛte – a meghódoltak félelmének elűzője
oṁ avyayāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, múlhatatlan!


oṁ nayanānanda-dāyinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szemet gyönyörködtető!


oṁ naga-putrikāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hegy leánya!


oṁ nirañjanāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, tisztaságos!


oṁ nitya-śuddhāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, örökkön makulátlan úrnő!


oṁ nīra-jāli-pariṣkṛtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, vizek hálójával ékes!

azaz: folyók övezte
oṁ sāvitryai namaḥ | 30
Óm! Hódolat néked, ösztönző!


oṁ salilāvāsāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, vízben lakozó!

Ne feledjük, a fohász nem a folyó fizikai megjelenéséhez, hanem az istennőhöz szól, akinek a folyó a durva észlelés számára felfogható alakja.
oṁ sāgarāmbu-samedhinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, óceán vizét gyarapító!


oṁ ramyāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szépséges!


oṁ bindu-sarase namaḥ |
Óm! Hódolat néked, cseppekből álló!


oṁ avyaktāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, láthatatlan!


oṁ avyakta-rūpa-dhṛte namaḥ |
Óm! Hódolat néked, láthatatlan alakot öltő!


oṁ umā-sapatnyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Umá riválisa!


oṁ śubhrāṅgāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, ragyogó testű úrnő!


oṁ śrīmatyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szépséges!


oṁ dhavalāṁbarāyai namaḥ | 40
Óm! Hódolat néked, fehér-ruhás!


oṁ ākhaṇḍala-vana-vāsāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Indra erdeiben lakozó!


oṁ kaṇḍhendu-kṛta-śekharāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, félholdas fejékű!


oṁ amṛtākāra-salilāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, ambróziát árasztó!


oṁ līlā-laṅghita-parvatāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hegyeket átszelő!


oṁ viriñci-kalaśā-vāsāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Brahmá korsójában lakozó!

Mondják, hogy egyszer Siva Nárájan dicsőségére énekelt, Nárada Muni és Ganapati kísérték vínán és mrdangán. Nárájant annyira elragadta az édes muzsika, hogy teste is ellágyult, cseppfolyóssá vált – e vizet fogta fel Brahmá korsajában.
oṁ triveṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, háromfonatú!

Trivéní: „háromfonatú” a hely, ahol a Gangesz, a Jamuná és a Szaraszvatí egybetorkollik.
oṁ triguṇātmakāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, háromtulajdonságos!

A három tulajdonság (guṇa) az anyagvilág három köteléke, a jóság, a szenvedély és a tompaság. Gangá transzcendens vonása, hogy ősi állapotban, együtt van benne minden – miként a színek összessége a fehér színt adja, a gunák összessége a tisztító Gangát.
oṁ saṅgatāghaugha-śamanyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, a felgyülemlett bűnök seregeit messzire űző!


oṁ bhītihartre namaḥ |
Óm! Hódolat néked, félelmek eloszlatója!


oṁ śaṅkha-dundubhi-nisvanāyai namaḥ | 50
Óm! Hódolat néked, kürtzúgással és dobdöndüléssel szóló!


oṁ bhāgyadāyinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, jószerencsét adományozó!


oṁ bhinna-brahmāṇḍa-darpinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, univerzum büszkesége!

A név az univerzumot Brahmá-tojásként nevezi meg, ennek feltörése utalás Vámana történetére. Bali király az aszurák nevében elfoglalta a dévák birodalmát. Jámbor uralkodó lévén nagyszabású áldozatot szervezett, s ezen áldozaton megjelent Vámana egy bráhmana gyermek képében. Az uralkodó bőkezű adományt ígért neki, ám a legény csupán három lépésnyi földet kért. Bali királyt tanítója óvta ígérete teljesítésétől, mert mindketten felismerték a fiúban Visnut, ám Bali szembeszállt tanítója akaratával, és beleegyezett Vámana kérésének teljesítésébe. Ekkor Vámana hirtelen hatalmassá nőtt, és két lépésével átlépte a mindenséget, Bali teljes királyságát. „Hova lépjek hát most?” – kérdezte a királyt, aki saját fejét ajánlotta fel a harmadik lépés számára. Teljes önfeláldozása révén így lett Bali Visnu társa.
Mikor Vámana átlépte a mindenséget, lábujjával felhasította az univerzum burkát – s a befolyó ősvíz lett a Gangá folyó.
oṁ nandinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, örömhozó!


oṁ śīghragāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, gyorsfolyású!


oṁ śaraṇyāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, menedéket nyújtó!


oṁ śaśi-śekharāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hold diadémos!


oṁ śāṅkaryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Sivához tartozó!


oṁ śapharī-pūrṇāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, csillogó halacskákkal játszadozó!

A śapharī fényes testű kis hal, csillogóvá teszik a sekély vizeket.
oṁ bharga-mūrdha-kṛtālayāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Siva fején lakozó!


oṁ bhava-priyāyai namaḥ | 60
Óm! Hódolat néked, Sivának kedves!


oṁ satya-sandha-priyāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, igazsághoz hűek barátja!


oṁ haṁsa-svarūpiṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hattyúként megjelenő!


oṁ bhagīrata-bhṛtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Bhagírata leánya!


oṁ anantāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, végtelen!


oṁ śarac-candra-nibhānanāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, őszi holdhoz hasonlatos!

Indiában az ősz nem az elmúlás előszele, inkább a forró nyár utáni felfrissülés ideje, a kiszikkadt, visszavonult élet ismét erőtől duzzadóvá válik.
oṁ oṁkāra-rūpiṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Óm mantraként megjelenő!


oṁ atulāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, összemérhetetlen!

Más szövegváltozatban: analā – tűz, lélek. Izgalmas nézőpont, tűzként imádni a vizet.
oṁ krīḍā-kallola-kāriṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, hullámfodrokkal játszó!


oṁ svarga-sopāna-śaraṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, mennyekbe vezető lépcső!


oṁ sarvadevasvarūpiṇyai namaḥ | 70
Óm! Hódolat néked, minden istenség megtestesülése!


oṁ aṁbaḥpradāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, vizet adományozó!


oṁ duḥkha-hantryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szenvedés elűzője!


oṁ śānti-santāna-kāriṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, békességet hozó!


oṁ dāridrya-hantryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szűkölködésnek véget vető!


oṁ śivadāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, áldást hozó!


oṁ saṁsāra-viṣa-nāśinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, létforgatag gyilkos mérgét közömbösítő!


oṁ prayāga-nilayāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Prajágban lakozó!

Prajág: híres település Trivéninél (ma Allahabad)
oṁ śrīdāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, bőséget árasztó!

Más szövegváltozatban sītāyai namaḥ – Hódolat Szítának! – A mennyei Gangá négy ágra oszlik, ezek nevei: Sītā, Alakanandā, Cakṣu, Bhadrā. Szítá tehát a mennyei Gangá keleti ága.
oṁ tāpa-traya-vimocinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, háromféle szenvedéstől megszabadító!

A háromféle szenvedés a saját magunk okozta (adhjátmika), más élőlények okozta (adhibhautika), és az emberfeletti, asztrál-lények okozta szenvedés, természeti katasztrófák, s egyebek (adhidaivika).
oṁ śaraṇāgata-dīnārta-paritrāṇāyai namaḥ | 80
Óm! Hódolat néked, a hozzád oltalomért folyamodott, nincstelen szenvedők megmentője!


oṁ sumukti-dāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, üdvösség adományozója!


oṁ pāpa-hantryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, bűnök elpusztítója!


oṁ pāvanāṅgāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, megtisztító vízár!


oṁ parabrahma-svarūpiṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, legfőbb Brahmanhoz hasonlatos!


oṁ pūrṇāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, teljes!


oṁ purātanāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, ősi!


oṁ puṇyāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szentséges!


oṁ puṇyadāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, megszentelő!


oṁ puṇya-vāhinyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, szent folyó!

A vāhinī szó szerint hordozót, viselőt, szállítót jelent, s ebben az értelemben folyót is.
oṁ pulomajārcitāyai namaḥ | 90
Óm! Hódolat néked, Sacsí imádottja!

Indra feleségének, Sacsínak apja Pulóman, ezért Sacsí neve Pulómadzsá (Pulóman leánya).
oṁ pūtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, megtisztító!


oṁ pūta-tribhuvanāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, három világot megtisztító!


oṁ jayāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, győzedelmes!


oṁ jaṅgamāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, élő istennő!

Élő, mint életteli, mozgalmas.
oṁ jaṅgamādhārāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, élőlények oltalmazója!


oṁ jala-rūpāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, víz testű úrnő!


oṁ jagaddhātryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, mindenség fenntartója!


oṁ jagadbhūtāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, mindenség úrnője!


oṁ janārcitāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, emberiség imádottja!


oṁ jahnuputryai namaḥ | 100
Óm! Hódolat néked, Dzsahnu leánya!


oṁ jaganmātre namaḥ |
Óm! Hódolat néked, mindenség anyja!


oṁ jambūdvīpa-vihāriṇyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Dzsambúdvípán játszadozó!


oṁ bhava-patnyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Siva hitvese!


oṁ bhīṣmamātre namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Bhísma édesanyja!


oṁ siktāyai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, vízpermetet árasztó úrnő!


oṁ ramya-rūpa-dhṛte namaḥ |
Óm! Hódolat néked, elbűvölő formájú!


oṁ umā-sahodaryai namaḥ |
Óm! Hódolat néked, Umá nővére!

Himaván (a Himalája) és Ména leányai Párvatí (Umá) és Gangá.
oṁ ajñāna-timirāpahṛte namaḥ | 108
Óm! Hódolat néked, tudatlanság sötétjét eloszlató!

Más szövegváltozatban: ajñāna-timira-bhanave namaḥ – a tudatlanság sötétjét beragyogó

2010. március 8., hétfő

Sankara: Srí Gangástakam


a Gangesz Rsikés mellett

bhagavati bhava-līlā-mauli-māle tavāmbhaḥ
kaṇam aṇu-parimāṇaṁ prāṇino ye spṛśanti |
amara-nagara-nārī-cāmara-grāhiṇīnāṁ
vigata-kali-kalaṅkātaṅkam aṅke luṭhanti ||1||

Siva játékainak szép koszorúja, Istennő!
Akire vizednek akár egy csöppje is permetez,
kali-kor szennye-gyötrelmétől örökre mentesen
menny-város legyezős lánya ölén pihenhet.

brahmāṇḍaṁ khaṇḍayantī hara-śirasi jaṭā-vallim-ullāsayantī
svar-lokād āpatantī kanaka-giri-guhā-gaṇḍa-śailāt skhalantī |
kṣoṇī pṛṣṭhe luṭhantī durita-caya-camūṁ nirbharaṁ bhartsayantī
pāthodhiṁ pūrayantī sura-nagara-sarit-pāvanī naḥ punātu ||2||


A mindenség burkát áttörő, Siva liánszerű kontyát ékesítő,
mennyből lezúduló, s aranyhegy barlangjából és ormáról aláhulló,
föld hátán hömpölygő, bűn-sokaság seregeit százszor megzabolázó,
óceánt betöltő, menny-város folyóját átmosó, tisztíts meg bennünket!

Siva liánszerű kontyát ékesítő: a mennyekből lezúduló Gangesz vizét Siva a fején fogja fel
aranyhegy: a mindenség közepét jelképező mitikus Meru-hegy
óceánt betöltő: Szagara király fiai apjuk ellopott áldozati lovát keresve ásták ki az óceán medrét, melyet feltöltött a mennyből alázúduló Gangesz.

majjana-mātaṅga-kumbha-cyuta-mada-madirāmoda-mattāli-jālaṁ
snānaiḥ siddhāṅganānāṁ kuca-yuga-vigalat-kuṅkumāsaṅga-piṅgam |
sāyaṁ-prātar munīnāṁ kuśa-kusuma-cayaiś channa-tīra-sthā-nīraṁ
pāyān no gāṅgam ambhaḥ kari-kara-makarākrānta-raṁhas-taraṅgam ||3||

A fürdőző elefánt homloknedve mámorította méhrajtól nyüzsgő,
sziddha-feleségek kebléről lemosódó sáfrányportól színeződő,
bölcsek hajnali-alkonyi virág- s kusafű-áldozatával dús partú
gangeszvíz áldjon minket, minek árja elefánt s krokodil akadályú.

az elefánt homloknedve: a költők szerint az üzekedő elefánt homlokdudorainak nedve mámort okoz
sziddha: lelki gyakorlataiknak köszönhetően tökéletességre jutott félisteni lény.

ādāv-ādi-pitāmahasya niyama-vyāpāra-pātre jalaṁ
paścāt pannaga-śāyino bhagavataḥ pādodakaṁ pāvanam |
bhūyaḥ śambhu-jaṭā-vibhūṣaṇa-maṇir jahnor maharṣer iyaṁ
kanyā kalmaṣa-nāśinī bhagavatī bhāgīrathī pātu mām ||4||

Legelébb az ősi nagyatya megszentelt edényében voltál víz,
lettél a kígyó-nyughelyű Magasztos lábát lemosó hullám is,
majd Siva kontyán a díszes ékkő, s a bölcs Dzsahnu király leánya.
Bűnök lemosója Bhágírathí Istennő, ne várass hiába!

ősi nagyatya: az univerzum teremtéséért felelős istenség, Brahmá. Mikor Brahmá Vámanát imádta, korsójában fogta fel az Okozati-óceán vizét, s azzal mosta meg Vámana lábát.
kígyó-nyughelyű Magasztos: Visnu, a teremtés rendje fenntartásának Istene, aki a végtelenség kozmikus kígyóján pihen a teremtés ősvizén
Dzsahnu király leánya: Dzsáhnaví, azaz Dzsahnu leszármazottja, a Gangesz egyik neve. Ennek története a következő: mikor Bhagíratha a Földre vezette a Gangeszt, az elöntötte Dzsahnu király áldozati térségét. A nagyhatalmú misztikus király válaszul egy kortyintással felitta a Gangesz vizét. A félistenek és Bhagíratha végül kiengesztelték a királyt, aki a fülén engedte ki a folyó vizét.

śailendrād avatāriṇī nija-jale majjaj-janottāriṇī
pārāvāra-vihāriṇī bhava-bhaya-śreṇī-samutsāriṇī |
śeṣāher anukāriṇī hara-śiro-vallī-dalākāriṇī
kāśī-prānta-vihāriṇī vijayate gaṅgā mano-hāriṇī ||5||

Hegyek királyán fakadó, vizedben megmártózót felemelő,
mindkét parton örvendező, létrettenet sokaságát elűző,
Sésaként kígyózó, Siva lián-haján levélként tekeredő,
Kási szélén játszadozó, légy győzedelmes, Gangesz, elbűvölő!

a hegyek királya: a Himalája, a Gangesz forrása itt húzódik
mindkét parton: azaz a mennyben és a földön is

kuto vīcir vīcis tava yadi gatā locana-pathaṁ
tvam āpītā pītāmbara-pura-nivāsaṁ vitarasi |
tvad-utsaṅge gaṅge patati yadi kāyas tanu-bhṛtāṁ
tadā mātaḥ śāta-kratava-pada-lābho’py atilaghuḥ ||6||

Hol az öröm, szemem ha hullámod habjára nem vethetem?
Aki vizedet issza, Visnu városába mehet vissza,
s ha egy testetöltött porhüvelye, Gangesz, öledbe zuhan,
óh, anyácska, száz-áldozatos érdem lesz övé legottan.

száz-áldozatos érdem: a száz lóáldozat bemutatása a mennyek királyának pozíciójához segíti az áldozót.

bhagavati tava tīre nīra-mātrāśano’haṁ
vigata-viṣaya-tṛṣṇaḥ kṛṣṇam ārādhayāmi |
sakala-kaluṣa-bhaṅge svarga-sopāna-saṅge
taralatara-taraṅge devi gaṅge prasīda ||7||

Vized étkemnek a mérték, Úrnőm, partodon élvén,
élvvágyó-szomjtól mentesen, Krsnának hódolok én.
Hitványság tömegét oldó, mennybevezető lépcső,
Magasra csapó hullámú Úrnő, Gangesz, oltalmazz!

vized étkemnek a mérték: egyes aszkéták kizárólag Gangesz-vizet fogyasztanak, semmi egyebet

mātar jāhnavi śambhu-saṅga-milite maulau nidhāyāñjaliṁ
tvat-tīre vapuṣo’vasāna-samaye nārāyaṇāṅghri-dvayam |
sānandaṁ smarato bhaviṣyati mama prāṇa-prayāṇotsave
bhūyād bhaktir avicyutā hari-harā-dvaitātmikā śāśvatī ||8||

Dzsáhnaví anyácska, Sivának társa, ki hódolva tart a fején,
Testemet lerázva Nárájan lábára gyönyörrel emlékszem én
partodon, a lélegzet eltávozásának ünnepe idején,
hadd szálljon Hari s Hará iránt odaadásom mindig fölfelé.

gaṅgāṣṭakam idaṁ puṇyaṁ yaḥ paṭhet prayato naraḥ |
sarva-pāpa-vinirmukto viṣṇu-lokaṁ sa gacchati ||9||

Gangeszhimnuszt, az áldásost, vezeklő ha elolvassa
minden bűntől megszabadul, s eljut Visnu világába.

A versmértékek:
1. mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett)
2-3. sragdharā (virágfüzéres)
4-5. śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték)
6. śikhariṇī (koronás)
7. mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett)
8. śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték)