2009. október 18., vasárnap

a kék lótuszvirág nektárja


Ismét egy vers a mantrazengésről. Nem gyakorlati útmutató, ám költőien világítja meg az eszményt:

rodana-bindu-maranda-syandi-
dṛg-indīvarādya govinda |
tava madhura-svara-kaṇṭhī
gāyati nāmāvalīṁ bālā ||

rodana-bindu– könnycsepp; maranda – a virág nedve, nektárja; syandi – csepegés; dṛś-indīvarā – szem-lótuszú (leány); adya – manapság; govinda – Góvinda!; tava – tiéd; madhura-svara-kaṇṭhī – édes hanggal torkában; gāyati – énekel; nāma-āvalīm – nevek sorát; bālā – leány

Ó, Góvinda, lótuszszemeinek virág-nektár könnycseppjeit hullatva
e leány mézédes hangon neveid füzérét énekli.
Bhakti-raszámrta-szindhu 1.3.38.

A szem jelzőjeként említett indīvara szó kék lótuszt jelent... kék, mert e leány csak a kék pásztorfiút látja. A vers Krsnát Góvinda néven szólítja, finom szemrehányással: te vagy a jószágok, a föld s az érzékek oltalmazója és öröme, s lásd, e leány mézédes (azaz szerelmes) hangon a te neveid énekelve hullatja könnyeit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése