Ghanasjám: Góvardhanástakam

govardhanāṣṭakam

Ghanasjám (1572-?), a költemény szerzője Vallabha ácsárja második fiának Vitthalnáthnak a hetedik, késői gyermeke. Versei, illetve apja és nagyapja munkáihoz írt kommentárjai révén maradt fenn emlékezte, illetve eltávozásának különös története folytán. Nagy hittel és odaadással szolgálta a múrtikat. Egy alkalommal, miközben egész éjszaka behunyt szemmel legyezte őket, tolvajok hatoltak be a templomba, és elrabolták Madanmóhanlál, és Szváminí múrtijait. Ghanasjám ugyan hallott valami mozgást, de annyira elmerült az imádatba, hogy ki sem nyitotta a szemét. Reggel annyira elkeseredett az isteni pár eltűnése miatt, hogy többet sem ételt, sem italt nem vett magához – így vetett véget életének.

guṇātītaṁ parambrahma vyāpakaṁ bhūdhareśvaram |
gokulānandadātāraṁ vande govardhanaṁ girim || 1 ||

Aki a kötőerőkön túli Legfőbb Brahmantól elválaszthatatlan, a Hegykirály,
a Gókulát megörvendeztető Góvardhan-hegyet imádom!

golokādhipatiṁ kṛṣṇa-vigrahaṁ parameśvaram |
catuṣpadārthadaṁ nityaṁ vande govardhanaṁ girim || 2 ||

Ő Gólóka fejedelme, Krsna formája, a legfőbb úr,
a négylábú jószágokra mindörökkön jólétet hozó Góvardhan-hegyet imádom!

A Gó-vardhana név jelentése: ’teheneket gyarapító’.

nānā-janma-kṛtaṁ pāpaṁ dahet tūlaṁ hutāśanaḥ |
kṛṣṇa-bhakti-pradaṁ śaśvad vande govardhanaṁ girim || 3 ||

A számtalan születés során felhalmozott bűnt tűzbe áldozott száraz fűcsomóként hamvasztja el,
s mindig a Krsna iránti szerető odaadást ajándékozza (a felé fohászkodóknak) – a Góvardhan-hegyet imádom!

sadānandaṁ sadāvandyaṁ sadā sarvārthasādhanam |
sākṣiṇaṁ sakalādhāraṁ vande govardhanaṁ girim || 4 ||

Ő az örök boldogság, örökkön imádatra méltó, minden életcél (beteljesedéséhez vezető) út,
a tanú és a teljes támasz – a Góvardhan-hegyet imádom!

surūpaṁ svastikāsīnaṁ sunāsāgraṁ kṛtekṣaṇam |
dhyāyantaṁ kṛṣṇa kṛṣṇeti vande govardhanaṁ girim || 5 ||

Szépséges, (ahogy) szvasztika-pózban ülve, gyönyörű orrhegyére szegezett szemmel
így meditál: „Krsna! Krsna!” – a Góvardhan-hegyet imádom!

viśvarūpaṁ prajādhīśaṁ vallavī-vallabha-priyam |
vihvala-priyam-ātmānaṁ vande govardhanaṁ girim || 6 ||

Az univerzális forma, a teremtmények ura, a pásztorleányok imádott kedvese,
a meggyötörtek kedves (oltalmazója) – a Góvardhan-hegyet imádom!

ānanda-kṛt-surāśīśa-kṛta-sambhāra-bhojanam |
mahendra-mada-hantāraṁ vande govardhanaṁ girim || 7 ||

Gyönyöradó, az isteneknek felhalmozott áldáshozó felajánlások elfogyasztója,
a nagy Indra büszkeségének megsemmisítője – a Góvardhan-hegyet imádom!

kṛṣṇa-līlā-rasāviṣṭaṁ kṛṣṇātmānaṁ kṛpākaram |
kṛṣṇānanda-pradaṁ sākṣād vande govardhanaṁ girim || 8 ||

Krsna kedvteléseinek ízeivel eltöltött, Krsna-lényegű, a könyörület kincsesbányája,
aki maga kínálja Krsna gyönyörét – a Góvardhan-hegyet imádom!

govardhanāṣṭakam idaṁ yaḥ paṭhed bhakti-samyutaḥ |
tan-netra-gocaro yāti kṛṣṇo govardhaneśvaraḥ || 9 ||

Ki szívében szerető odaadással e Góvardhanástakam című költeményt olvassa,
annak szeme előtt maga Krsna, a Góvardhan ura jelenik meg,.

idaṁ śrīmad ghanaśyāma-nandanasya mahātmanaḥ |
jñānino jñāni-rāmasya kṛtir-vijayatetarām || 10 ||

A nagy lélek, Srímad Ghanasjám-nandana
bölcsek bölcs-örömének dicső alkotása.