2009. február 13., péntek
Verselés - versmértékek
(...)
A versszakok általában négy részből állnak, ezek neve pāda („láb”), a versmértékeket a páda szótagszáma szerint szokás csoportosítani.
A védai versmértékek Bhágavata-purána elbeszélése szerint a világ teremtésekor Brahmá testrészeiből keletkeztek:
„Az uṣṇik Pradzsápati (Brahmá) szőrszálaiból, a gāyatrī a bőréből,
a triṣṭubh a húsából, az anuṣṭubh az ínjából, a jagatī pedig a csontjaiból lett.
A paṅkti a csontvelőjéből, a bṛhati az életerejéből [prána].” (Bhág. 3.12.45-46.)
A gāyatrī hat, az uṣṇik hét, az anuṣṭubh nyolc, a bṛhati kilenc, a paṅkti tíz, a triṣṭubh tizenegy, a jagatī tizenkét szótagú pádákból áll. A költők természetesen számos más versmértékkel is élnek, az alábbi rövid ismertetőben csak néhányat mutatok be a több száz versmérték közül.
Versmérték 8 szótagú pádával – anuṣṭubh
A leggyakrabban ezzel a versmértékkel találkozhatunk. A Mahábhárata – így a Bhagavad-gítá – legtöbb verse is e versmértékben íródott. A másik neve śloka. Kevéssé kötött mérték, az első négy szótag bármilyen lehet, ám általában az ötödik rövid, a hatodik hosszú, a hetedik pedig váltakozva hosszú és rövid. Cezúra – ha van egyáltalán – 4 / 4 osztású. Első példánk a Bhagavad-gítá 1.15. verse:
pā ñca ja nyaṁ / hṛ ṣī ke śo
– υ – – / υ – – –
de va da ttaṁ / dha naṁ ja yaḥ |
– υ – – / υ – υ –
pau ṇḍraṁ da dhmau / ma hā śa ṅkhaṁ
– – – – / υ – – –
bhī ma ka rmā / vṛ ko da raḥ ||
– υ – – / υ – υ –
A következő példa a Siksástaka 3. verse, a harmadik páda láthatóan eltér e szabályosságtól:
tṛ ṇā da pi su nī ce na
υ – υ υ υ – – υ
ta ro ra pi sa hi ṣṇu nā |
υ – υ υ υ – υ –
a mā ni nā mā na de na
υ – υ – – υ – υ
kī rta nī yaḥ sa dā ha riḥ ||
– υ – – υ – υ –
Versmértékek 11 szótagú pádával – triṣṭubh
Számos olyan triṣṭubh verssel találkozunk, melyben az utolsó szótagok rendje meghatározott, a nyolcadik hosszú, a kilencedik rövid, s a tizedik megint hosszú, ilyen például Rúpa gószvámí Srí-upadésámrtájának első verse:
vā co ve gaṁ ma na saḥ kro dha ve gaṁ
– – – – υ υ – – υ – –
ji hvā ve ga mu da ro pa stha ve gam |
– – – υ υ υ – – υ – –
e tā nve gā nyo vi ṣa he ta dhī raḥ
– – – – – υ υ – υ – –
sa rvā ma pī māṁ pṛ thi vīṁ sa śi ṣyāt ||
– – υ – – υ υ – υ – –
A leggyakrabban előforduló kötött triṣṭubh versmértékek az indravajrā és az upendravajrā. E versmértékekben már kötött a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendje, ettől csupán az utolsó szótag térhet el.
Az indravajrā (Indra villáma) versmértékben a cezúra helye általában: 5 / 6, de előfordul 6 / 5, akár 4 / 7 felosztás is. A példa Visvanáth Csakravartí Srí srí-gurvástaka című verse, amelyben 5 / 6 és 6 / 5-ös cezúrát is megfigyelhetünk:
saṁ sā ra dā vā / na la lī ḍha lo ka
– – υ – – / υ υ – υ – υ
trā ṇā ya kā ru ṇya / gha nā gha na tvam |
– – υ – – υ / υ – υ – –
prā pta sya ka lyā ṇa / gu ṇā rṇa va sya
– – υ – – υ / υ – υ – υ
va nde gu roḥ śrī / ca ra ṇā ra vi ndam ||
– – υ – – / υ υ – υ – –
Az upendravajrā (Indra villámához hasonló) tulajdonképpen csak az első szótagjában tér el az indravajrātól. Amikor a versszakban mindkét versmérték előfordul, a neve upajāti. A Bhagavad-gítá 11. fejezetének számos verse ilyen mértékű, a példa a 11.15. vers, melynek utolsó pádája upendravajrā mértékű:
pa śyā mi de vāṁ sta va de va de he
– – υ – – υ υ – υ – –
sa rvāṁ sta thā bhū ta vi śe ṣa saṁ ghān |
– – υ – – υ υ – υ – –
bra hmā ṇa mī śaṁ ka ma lā sa na stham
– – υ – – υ υ – υ – –
ṛ ṣīṁ śca sa rvā nu ra gāṁ śca di vyān ||
υ – υ – – υ υ – υ – –
Śālinī (szerény, szolíd) versmértékű a vrndávani Rádhá-Góvinda múrtihoz szóló fohász. A cezúra helye itt többnyire 4 / 7.
dī vya dvṛ ndā ra ṇya ka lpa dru mā dhaḥ
– – – – – υ – – υ – –
śrī ma dra tnā gā ra siṁ hā sa na sthau |
– – – – – υ – – υ – –
śrī ma drā dhā śrī la go vi nda de vau
– – – – – υ – – υ – –
pre ṣṭhā lī bhiḥ se vya mā nau sma rā mi ||
– – – – – υ – – υ – υ
Találunk olyan versmértéket is, melyben a pádák szótagszáma nem egyenlő. A viyoginī (hiányzó, távollévő), vagy más néven sundarī (szépséges) versmértékben az első és harmadik páda 10 szótagból áll, képlete: υ υ – υ υ – υ – υ –, míg a második és negyedik páda 11 szótagú: υ υ – – υ υ – υ – υ –.
A Siksástaka verse, mely a távol lévő kedves nevének zengéséről szól talán nem véletlenül e versmértékű:
na ya naṁ ga la da śru dhā ra yā
υ υ – υ υ – υ – υ –
va da naṁ ga dga da ru ddha yā gi rā |
υ υ – – υ υ – υ – υ –
pu la kai rni ci taṁ va puḥ ka dā
υ υ – υ υ – υ – υ –
ta va nā ma gra ha ṇe bha vi ṣya ti ||
υ υ – – υ υ – υ – υ υ
Versmértékek 12 szótagú pádával – jagatī
A védahimnuszok jagatī versmértékeinek közös jellemzője, hogy a páda utolsó szótagjai: a nyolcadik hosszú, a kilencedik rövid, s a tizedik hosszú, a tizenegyedik ismét rövid.
12 szótagú pádákból áll például a Dámódarastaka fohász, melynek versmértéke bhujaṁgaprayāta (a kígyó siklása). A cezúra helye: 6 / 6.
na mā mī śva raṁ sa cci dā na nda rū paṁ
υ – – υ – – υ – – υ – –
14 szótagú pádák
Az ebbe a csoportba tartozó legkedveltebb versmérték a vasantatilakā (a tavasz ékessége), a cezúra helye: 8 / 6. Ilyen verselésűek a Brahma-szanhitá himnuszai, a Bhágavata-purána rásza-lílá fejezeteinek versei, vagy a Siksástaka második verse is:
nā mnā ma kā ri ba hu dhā ni ja sa rva śa ktis
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –
ta trā rpi tā ni ya mi taḥ sma ra ṇe na kā laḥ |
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –
e tā dṛ śī ta va kṛ pā bha ga va nma mā pi
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – υ
du rdai va mī dṛ śa mi hā ja ni nā nu rā gaḥ ||
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –
15 szótagú pádák
Ilyen a tūnaka (tegez), melyben a cezúra helye: 4 / 4 / 4 / 3, vagy 7 / 8. A példánk Srídhar Mahárádzs verse, Préma-dháma-sztótram:
pre ma dhā ma de va me va nau mi gau ra suṁ da raṁ
– υ – υ – υ – υ – υ – υ – υ –
A mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett) versmértékkel a gószvámík verseiben találkozhatunk, de a Bhramara-gítá is ilyen verselésű. A pádák hosszának növekedésével a cezúra helye is egyre fontosabbá válik, e versmértékben: 8 / 7. A példa a Bhramara-gítá első verse, Bhágavata-purána 10.47.12.
ma dhu pa ki ta va ba ndho / mā spṛ śāṁ ghriṁ sa pa tnyāḥ
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
ku ca vi lu li ta mā lā / ku ṅku ma śma śru bhi rnaḥ |
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
va ha tu ma dhu pa ti sta / nmā ni nī nāṁ pra sā daṁ
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
ya du sa da si vi ḍa mbyaṁ / ya sya dū ta stva mī dṛk ||
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
17 szótagú pádák
Pṛthvī (Föld) a verselése például a Csaitanja-csaritámrta bevezető fohászai egyikének (1.1.4), a cezúra helye: 8 / 9.
a na rpi ta ca rīṁ ci rāt ka ru ṇa yā va tī rṇaḥ ka lau
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
sa ma rpa yi tu mu nna to jjva la ra sāṁ sva bha kti śri yam
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
ha riḥ pu ra ṭa su nda ra dyu ti ka da mba sa ndī pi taḥ
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
sa dā hṛ da ya ka nda re sphu ra tu vaḥ śa cī na nda naḥ
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
Mandākrāntā (lassú előretörés, lassú győzelem) a mértéke a bevezetőben említett Raghunáth dász gószvámí versnek (nāma-śreṣṭhaṁ…), e versmérték cezúrája: 4 / 6 / 7.
nā ma śre ṣṭhaṁ / ma nu ma pi śa cī / pu tra ma tra sva rū paṁ
– – – – / υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –
Śikhariṇī (koronás) versmértékű például a Dzsagannáthastaka fohász, a cezúra helye: 6 / 11.
ja ga nnā thaḥ svā mī / na ya na pa tha gā mī bha va tu me
υ – – – – – / υ υ υ υ υ – – υ υ υ –
19 szótagú pádák
Śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték) verselésű például a Siksástaka első verse. Népszerű versmérték, Dzsajadév Gíta-góvindájában éppúgy találkozhatunk vele, mint a Bhágavata-puránában, melynek első verse is śārdūlavikrīḍita. A cezúra helye: 12 / 7
ce to da rpa ṇa mā rja naṁ bha va ma hā / dā vā gni ni rvā pa ṇaṁ
– – – υυ– υ– υυυ– / – – υ– – υ–
21 szótagú pádák
Sragdharā (virágfüzéres), a cezúra helye általában 7 / 7 / 7, de az alábbi versben eltérő helyeket is találunk:
va nde ’haṁ śrī gu roḥ / śrī yu ta pa da ka ma laṁ / śrī gu rū nvai ṣṇa vāṁ śca
– – – – υ – / – υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – υ
śrī rū paṁ sā gra jā taṁ / sa ha ga ṇa ra ghu nā thā nvi taṁ / taṁ sa jī vam
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – – υ – / – υ – –
sā dvai taṁ sā va dhū taṁ / pa ri ja na sa hi taṁ / kṛ ṣṇa cai ta nya de vaṁ
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –
śrī rā dhā kṛ ṣṇa pā dān / sa ha ga ṇa la li tā / śrī vi śā khā nvi tāṁ śca
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – υ
Egy-egy költeményben a versszak hangulatának megfelelően különböző versmértékű versszakokkal találkozhatunk. Rúpa gószvámí Srí Upadésámrta című művében például az alábbi versmértékekkel találkozhatunk:
1 triṣṭubh (4×11)
2-4 anuṣṭubh (4×8)
5-8 vasantatilakā (a tavasz ékessége, 4×14)
9-10 śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték, 4×19)
11 mandākrāntā (lassú előretörés, 4×17)
Kedves Olvasó, gratulálok a kitartásodhoz. :) Sikeres próbálkozást kívánok Neked a versek recitálásához, és a velük való barátkozáshoz. Végezetül paramgurudévám, Abhay Narayan szavait ajánlom figyelmedbe: „Először a szószedeteket tanulmányozzátok, hogy megértsétek miről szól a slóka. Próbáljátok értelme szerint megtanulni, s így idézni. Így azután prédikálás közben egy-egy témához mindig tudtok megfelelő slókát idézni, s ez nagyon hitelessé fogja tenni mondanivalótokat. Persze miután elmondtátok a slókát, még sok mindent lehet megemlíteni, ha tudjátok, mit jelentenek a szanszkrt szavak. Ez esetben egy-egy slókáról külön kiselőadást lehet tartani, és sohasem fogtok kifogyni a nektárból.”
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése