spiritualitás

 

 Spiritualitás... sokféleképp használják a fogalmat. Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma Ősi bölcsesség, modern világ című könyvében egyszerű, ám nagyon jól alkalmazható definícióval szolgál:
 

"Fontosnak tartom, hogy különbséget tegyünk vallás és spiritualitás között. Nézetem szerint a vallás valamely hitrendszernek a megváltó erejébe vetett hittel függ össze, amihez hozzátartozik valamiféle metafizikai vagy természetfölötti valóság - mondjuk a mennyország vagy a nirvána - elfogadása. Ehhez vallási tanítások vagy dogmák, szertartások, imádságok stb. kapcsolódnak. A spiritualitás viszont az emberi lélek azon tulajdonságaival függ össze, amelyek - mint a szeretet, az együttérzés, a türelem, az elnézés, a megbocsátás, az elégedettség, a felelősségérzet, a harmónia érzése - önmagunknak és másoknak egyaránt boldogságot szereznek. A szertartás és az imádság, szintúgy a nirvánával és a megváltással összefüggő kérdések közvetlen kapcsolatban állnak a vallásos hittel, ezek a belső tulajdonságok viszont nem okvetlenül. Így hát az egyén akár magas szinten is kifejlesztheti őket magában anélkül, hogy bármely vallási vagy metafizikai rendszerhez fordulna. Ezért mondom néha, hogy a vallás nélkül talán meg tudunk lenni, de ezek nélkül az alapvető lelki tulajdonságok nélkül nem."

A spirituális, a lelki látásmód tulajdonképpen annyit tesz, hogy nem a test, hanem a lélek az, amit meglátunk a másikban... és igen, a szeretet, az együttérzés a türelem, és a többi erény kibontakozása, megerősödése jele a spirituális úton való előrehaladásnak.