2009. június 4., csütörtök

vajon mennyi nektárt rejt Krsna nevének két szótagja?


A Vidagdha-mádhava első felvonásában Paurnamászí és unokája, Nándímukhí beszélgetnek. Nándímukhí elmeséli nagyanyjának, hogy Krsna nevét hallván Rádhikán az eksztázis tünetei mutatkoztak. Így van ez jól, lányom – feleli Paurnamászí – mert:

tuṇḍe tāṇḍavinī ratiṁ vitanute tuṇḍāvalī-labdhaye
karṇa-kroḍa-kaḍambinī ghaṭayate karṇārbudebhyaḥ spṛhām |
cetaḥ-prāṅgaṇa-saṅginī vijayate sarvendriyāṇāṁ kṛtiṁ
no jāne janitā kiyadbhir amṛtaiḥ kṛṣṇeti varṇa-dvayī ||

tuṇḍe – szájban; tāṇḍavinī – táncoló; ratim – vonzalmat; vitanute –formál, okoz; tuṇḍa-āvalī-labdhaye –szájak sokaságának elérésért; karṇa-kroḍa-kaḍambinī – a fül nyílásában szárba-szökő; ghaṭayate – ösztönöz, sürget; karṇa-arbudebhyaḥ – fülek százmillióiért; spṛhām –vágyat; cetaḥ-prāṅgaṇa-saṅginī – a szív udvarán sóvárgó (vagy találkozó); vijayate – győzedelmeskedik; sarva-indriyāṇām kṛtim – minden érzék cselekvésén; na u – bizony nem; jāne – tudom; janitā – teremtett; kiyadbhiḥ mekkora?, milyen mértékű?; amṛtaiḥ –nektárokkal; kṛṣṇa – Krsna; iti – ”; varṇa-dvayī – szótag-pár;

Az ajkak közt táncolva szájak sokaságának vágyát kelti,

a fülben kinyílva pedig százmilliónyi fül megszerzésére ösztönöz.
A szív udvarán lakozva minden érzék működésén győzedelmeskedik –
vajon mennyi nektárt rejt még Krsna nevének két szótagja?
Rūpa gosvāmī: Vidagdha-mādhava (1.15.)

Sríla Prabhupád fordításában: Nem tudom, mennyi nektár áradhat ebből a két szótagból: Krs-na! Amikor Krsna szent nevét énekeljük, úgy tűnik, táncra perdül a szánkban, így aztán sok-sok szájra vágyunk. Amikor ez a név behatol fülünk nyílásába, millió és millió fület szeretnénk. És amint szívünk udvarában járja táncát a szent név, felülkerekedik elménk működésén, s ettől minden érzékünk mozdulatlanná dermed.

Srídhar Mahárádzs kommentárja: Midőn Krsna szent neve alászáll, s elejti az ajkakat és a nyelvet, oly erősen fogva tartja őket, hogy rábírja őket a szent név éneklésére - mintha a nyelv és az ajkak megőrültek volna. Így a név ereje elmerül bennük, s az ember csak azt érzi, hogy egyetlen nyelv és egyetlen száj nem elég; több ezer száj kell, hogy megízlelje a nevet. Majd Krsna szent neve oly erővel s áradattal lép a fülbe, hogy elejti a füleket, s azt érezni, hogy csupán két fül nem elegendő; milliónyi fület akar, hogy figyelhesse a beléjük hatoló édes áradást. Semmi számára a két fül, milliónyi fület akar. A szent név nektárja árvízként zuhog keresztül fülein, utat találva szívébe.
Oly édes, hogy amint a szívet, az érzékek központját készül elejteni, minden megbénul. Amit csak megérint az édes támadó, azt mind elfoglalja, oly erővel, hogy minden egyébről megfeledkezel. Rúpa gószvámí így ír: „Nem tudom, nem tudom kimondani, képtelen vagyok kifejezni, mennyi nektár is van Krsna szent nevében. Oly sok édességet, s az édesség oly magasztos minőségét tartalmazza e két szótag. S ez az édesség oly agresszív, hogy elejt mindent.”

A versmérték: śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték): – – – υυ– υ– υυυ– / – – υ– – υ–

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése