om namas te gaṇapataye ||
tvam eva pratyakṣaṁ tat-tvam-asi || tvam eva kevalaṁ kartā'si ||
tvam eva kevalaṁ dhartā'si || tva meva kevalaṁ hartā'si ||
tvam eva sarvaṁ khalv-idaṁ brahmāsi || tvaṁ sākṣād ātmā'si nityam || 1||
1. Óm! hódolat néked, Ganapati!Bizony, te a megnyilvánult „Az vagy te” (vagy)
[1]. Bizony, te magad vagy a teremtő.
Bizony, te magad vagy a fenntartó. Bizony, te magad vagy az elvevő.
Bizony, te az „Itt bizony minden Brahman”
[2] vagy. Te közvetlenül az átman vagy
[3].
ṛtaṁ vacmi || satyaṁ vacmi || 2||
A Rendet
[4] mondom! Az Igazságot mondom!
ava tvaṁ mām || ava vaktāram || ava śrotāram ||
ava dātāram || ava dhātāram ||
avānūcānam ava śiṣyam ||
ava paścāttāt || ava purastāt || avottarāttāt || ava dakṣiṇāttāt || ava cordhvāttāt || avādharāttāt ||
sarvato māṁ pāhi pāhi samantāt || 3||
Oltalmazz engem! Oltalmazd a beszélőt! Oltalmazd a hallgatót
[5]!
Oltalmazd az adományozót! Oltalmazd a fenntartót!
Oltalmazd a védák ismétlőjét
[6], oltalmazd a tanítványt!
Oltalmazz hátulról! Oltalmazz előlről! Oltalmazz balról! Oltalmazz jobbról!
[7] És oltalmazz felülről! Oltalmazz alulról!
Mindenfelől védelmezz engem, védelmezz minden irányból
[8]!
tvaṁ vāṅmayas tvaṁ cinmayaḥ ||
tvam ānandamayas tvaṁ brahmamayaḥ ||
tvaṁ sac-cid-ānandādvitīyo'si ||
tvaṁ pratyakṣaṁ brahmāsi ||
tvaṁ jñānamayo vijñānamayo'si || 4||
Benned az Ige, benned a Tudatosság
[9].
Benned a boldogság, benned a Brahman.
Lét, tudatosság és boldogság (vagy), páratlan vagy.
Te vagy a megnyilvánult Brahman.
Benned a tudás és a felismerés
[10].
sarvaṁ jagad-idaṁ tvatto jāyate ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvattas tiṣṭhati ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvayi layameṣyati ||
sarvaṁ jagad-idaṁ tvayi pratyeti ||
tvaṁ bhūmir-āpo'nalo'nilo nabhaḥ ||
tvaṁ catvāri vākpadāni || 5||
E világ(on) minden tőled születik.
E világ(on) minden miattad áll.
E világ(on) minden benned oldódik fel.
E világ(on) minden benned tér vissza
[11].
Te vagy a föld, víz, tűz, levegő és tér.
Te vagy a négy szó-rész
[12].
tvaṁ guṇa-trayātītaḥ tvam avasthā-trayātītaḥ ||
tvaṁ dehatrayātītaḥ || tvaṁ kālatrayātītaḥ ||
tvaṁ mūlādhāras-thito'si nityam ||
tvaṁ śaktitrayātmakaḥ ||
tvāṁ yogino dhyāyanti nityam ||
tvaṁ brahmā tvaṁ viṣṇus tvaṁ rudras tvaṁ indras tvaṁ agnis
tvaṁ vāyus tvaṁ sūryas tvaṁ caṁdramās tvaṁ brahma
bhūr bhuvaḥ svar om || 6||
Túl vagy a három kötőerőn, túl vagy a három állapoton.
Túl vagy a három testen, túl vagy a három időn
[13].
Örökkön a múládhára (csakrában) lakozol.
Te vagy a három erő (együttesen)
[14].
Rajtad meditálnak a jógík mindörökkön.
Te vagy Brahmá, te vagy Visnu, te vagy Rudra, te vagy Indra, te vagy Agni (a Tűz),
te vagy Váju (a Szél), te vagy Szúrja (a Nap), te vagy Csandramá (a Hold), te vagy Brahman!
Föld, Levegőég, Menny! Óm!
gaṇādiṁ pūrvam uccārya varṇādiṁ tad-anantaram ||
anusvāraḥ parataraḥ || ardhendu-lasitam || tāreṇa ṛddham ||
etattava manusvarūpam || gakāraḥ pūrva-rūpam ||
akāro madhyama-rūpam || anusvāraś cāntyarūpam ||
bindur uttararūpam || nādaḥ saṁdhānam ||
saṁhitā-sandhiḥ || saiṣā gaṇeśavidyā ||
gaṇaka-ṛṣiḥ || nicṛdgāyatrī-cchaṁdaḥ ||
gaṇapatir devatā ||
om gaṁ gaṇapataye namaḥ || 7||
Gana(val) kezdődő (hangok) elsőként kiejtve, az első hang és a többi rögtön utána,
majd anuszvára, s a félhold jelent meg, a csillaggal ékes
[15] –
ez a te mantra-formád
[16]. „Ga” az első alak,
az „a” a középső alak, anuszvára az utolsó alak,
a pont (bindu) az alak felül; hang a kapcsolódás,
szanhitá szandhi, ez mind a Ganésa-tudás
[17].
Ganaka a (fohász) látnoka, nicsrd-gájatrí a versmértéke,
Ganapati az (imádott) istensége
[18].
Óm! Gam! Ganapatinak hódolok!
ekadantāya vidmahe | vakratuṇḍāya dhīmahi || tanno dantiḥ pracodayāt || 8||
Felismerjük az Egy-agyarút, meditáljunk az Ormányoson! Bárcsak ő, az Agyaras ösztönözne bennünket!
[19]
ekadantaṁ caturhastaṁ pāśam-aṅkuśa-dhāriṇam ||
radaṁ ca varadaṁ hastair bibhrāṇaṁ mūṣaka-dhvajam ||
raktaṁ laṁbodaraṁ śūrpa-karṇakaṁ rakta-vāsasam ||
raktagandhānuliptāṁgaṁ rakta-puṣpaiḥ supūjitam ||
bhaktānukampinaṁ devaṁ jagat-kāraṇam acyutam ||
āvirbhūtaṁ ca sṛṣṭyādau prakṛteḥ puruṣātparam ||
evaṁ dhyāyati yo nityaṁ sa yogī yogināṁ varaḥ || 9||
Egy-agyarú, négy-karú, pányvát és elefántösztökét hordoz,
(egyik) kezében agyar
[20] (másikkal) áldást oszt, zászlaján egér.
Vörös
[21], telt hasú, nagyfülű
[22], öltözéke piros,
tagjai vörös illatszerekkel megkentek, piros virágokkal imádják.
Híveivel együttérző isten (ő), a világ oka, a múlhatatlan,
aki a teremtés hajnalán jelent meg. Nagyobb ő prakrtinél de a purusánál is –
aki mindig így meditál rajta az a jógí a jógík legkiválóbbja.
[23]
namo vrātapataye | namo gaṇapataye | namaḥ pramathapataye | namaste'stu laṁbodarāyaikadantāya |
vighna-nāśine śiva-sutāya | śrī-varada-mūrtaye namo namaḥ || 10||
Hódolat Vrátapatinak, a gyülekezet vezetőjének
[24]! Hódolat Ganapatinak, a Sivát szolgáló szentek vezérének! Hódolat az Első Úrnak! Hódolat legyen néked, Telthasú, Egy-agyarú!
Ó, Akadályok Elhárítója, Siva fia! Hódolat, hódolat néked, Áldásosztó!
[25]
Jegyzetek
1. ↑ tat tvam asi – ’az vagy te’, mahávákja a Cshándógja upanisadból (6.8.7.) Más olvasatban:
tattvam asi: a valóság (szó szerint: ’az-ság’) vagy. A szöveg itt mindkét módon értelmezhető. A Cshándógja upanisad szövegkörnyezetébe a jelentés egyértelműen az „az vagy te”, itt a mondatszerkeszetbe inkább a ’valóság vagy’ értelmezés illik, de mert a folytatásban egy másik mahávákja is felmerül, helytálló az ’az vagy te’ értelmezés is, ekképpen: „te vagy az, akire az »az vagy te« kijelentés »az« szava nyilvánvalóan utal”.
2. ↑ sarvam khalv-idam brahma – ’itt bizony minden Brahman’, mahávákja a Cshándógja upanisadból (3.14.1.)
3. ↑ Ganapati itt nem csupán az akadályok elhárítójának megjelölése, hanem maga Brahman
4. ↑ a
ṛtam a védai szövegekben az isteni rend, ám határozószóként ’helyesen’, ’jól’, ’igazul’ értelemben is használják. A kijelentés ezért fordítható így is: „helyesen (azaz pontosan) szólok”, ám én inkább fogadalmat hallok ki belőle: „Mindig az isteni rend szerint fogok szólni, és mindig az igazat mondom!” (azaz: hűség az isteni, és személyes igazsághoz)
5. ↑ a beszélő (
vaktṛ) ’tanítót’ is jelent, míg a hallgató (
śrotṛ) ’tanítványt’
6. ↑ szó szerint: ’utána mondót’ (
anu-ucānam) jelent, a tanítványt, aki a mestere után ismétli a védahimnuszokat
7. ↑ az irányok égtájakat is jelölhetnek: hátulról vagy nyugatról (
paścāttāt), előlről vagy keletről (
purastāt), balról vagy északról (
uttarāttāt) és jobbról vagy délről (
dakṣiṇāttāt). Az oltalmat kérő személy szemszögéből nézve (szűkebb térben) a hátulról-előlről-balról-jobbról a jobb értelmezés, míg a tanítványságra gondolva, „oltalmazz minket, a tanítványok közösségét” hangulatban az égtájak helyénvalóak.
8. ↑ a
samantāt jelentése ’minden irányból’, vagy ’teljesen’. Mindkettő illik a szövegbe.
9. ↑ a
-maya utótag valamiből állót, valamivel teljest jelent. Az összetételek előtagja (
vāc – szó,
cit – tudatosság,
ānanda – gyönyör,
jñāna – tudás,
vijñāna – felismerés, megértés) írja le, hogy mivel teljes.
10. ↑ a
jñāna jelentése tudás, elsősorban a Legfelsőbbel kapcsolatos szentírásra alapozott tudás, míg a
vijñāna a személyes tapasztalat, a meditációból fakadó felismerés
11. ↑ a
pratyeti (visszatér) ’bízik valamiben’ jelentésben is állhat: „a világon minden benned bízik”. A születés, fennmaradás, feloldódás hármasához a visszatérés illik jobban.
12. ↑ négy szó-rész: a beszéd négy fokozata. Az első a
vaikharī, a kimondott szó. A tett-erő (
kriyā-śakti) szóbeli megnyilvánulása, így a hétköznapi beszédet jelenti. A második a
madhyamā (’belső’), a tudás-erő (
jñāna-śakti) megnyilvánulása: az intellektuális fejtegetés. A harmadik a
paśyantī (’szemlélő’), a vágy-erő (
icchā-śakti) megnyilvánulása: az akarat kifejezése. Míg a negyedik a
parā (’túli’, ’felső’) túl van mindezeken, az isteni hang megjelenése. A négy rész így a négy tudatállapothoz is köthető (i.
vaikharī – jāgrat ’éber’, ii.
madhyamā –
svapna ’álom’, iii.
paśyantī – suṣupta ’mélyálom’, iv.
parā –
turiya ’negyedik’).
Más értelmezés ugyanezen négy fokozatról az isteni hang alászállásaként beszél, a
parā-vāc az isteni hang, amit szemlél a szent látnok (ez a
paśyantī-vāc), mely a finom fizikai (
madhyamā-vāc) és durva fizikai, azaz kimondott szóként (
vaikharī-vāc) manifesztálódik.
13. ↑ A három kötőerő (
guṇa) a tompaság (
tamas), a szenvedély (
rajas) és a tisztaság, vagy jóság (
sattva). A három állapot a három tudatállapot, az ébrenlét hétköznapi állapota (
jāgrat) a belső szemlélődés álom-állapota (
svapna), és a tartalmakon túli belső visszavonulás (
suṣupta). A három test a durva-test (
sthūla-śarīra), a finom-test (sūkṣma-śarīra) és az okozati-test (kāraṇa-śarīra). A három idő a múlt (
bhūta), jelen (
vartamāna), jövő (
bhaviṣya).
14. ↑ A három erő (
śakti): utalás a Svétásvatara-upanisad versére (6.8.): „Teendője és (anyagi) érzékszerve nincs neki, senki sem egyenlő, vagy több nála, / lényétől elválaszthatatlan felsőbb energiái sokfélék: a tudás (
jñāna), az erő (
bala) és a tett (
kriyā). (
na tasya kāryaṁ karaṇaṁ ca vidyate na tat-samaś cābhyadhikaś ca dṛśyate | parāsya śaktir vividhaiva śrūyate svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca ||)
15. ↑ a szakasz neve:
gaṇeśa mantra. A leírás a
gaṁ múla-mantra leírása (elöl
ga mássalhangzó, aztán az ábc első hangja, az
a, majd a zengő anuszvára (
ṁ), aminek írásképe a félholdba rajzolt pont (
candra-bindu)
16. ↑ a
manu szó elsődleges jelentése ’ember’, ám itt mantra, fohász értelemben áll
17. ↑ a következő szakasz ismét a
gaṁ mantrát írja le. A
saṁhitā ’gyűjteményt’ jelent, a
saṁhitā olvasat a mantra eredeti, szavakra bontás nélküli alakja, míg a
sandhi (’összeillesztés’, ’kapcsolódás’) a hangok találkozása miatti hangzóváltozás (mint nyelvünkben a szótő és toldalék találkozásakor bekövetkező hasonulás, pl. a barát+ság szót baráccságként ejtjük).
18. ↑ a védamantrák szokásos attribútumai: a látnok bölcs (
ṛṣi), akin keresztül a mantra alászáll, a mantra versmértéke (
chandas), a mantra oltalmazó imádott istensége (
devatā), és a hozzá kapcsolódó rítus (
viniyoga, ’alkalmazás’)
19. ↑ e szakasz a
gaṇeśa gāyatrī
20. ↑ Ganésa letörte egyik agyarát, hogy azzal írja le a Mahábháratát, amit Vjásza mondott tollba neki – ezért ábrázolják letört agyarával kezében
21. ↑ a
raktam vöröset, de kedvest, szeretettet és játékos kedvűt, pajkost is jelent
22. ↑ śūrpa-karṇaka szó szerint ’kosár-fülű’
23. ↑ ez a
gaṇeśa rūpa, a ’Ganésa formáját’ ecsetlő szövegrész, e formában meditálnak rajta a jógík
24. ↑ hasonló szó a
vrata-pati, a fogadalmak ura
25. ↑ ez a rész az
aṣṭa nāma gaṇapati, ’Ganapati nyolc nevének’ füzére
Bejegyzések
