Rádhát imádom

bhajāmi rādhām aravinda-netrāṁ
smarāmi rādhāṁ madhura-smitāsyām |
vadāmi rādhāṁ karuṇa-bharārdrāṁ
tato mamānyāsti gatir na kāpi ||

Rádhát imádom, a lótuszvirág-szeműt,
Rádhán meditálok, a mézédesen mosolygó arcún,
Rádhát magasztalom, kinek szíve ellágyult a könyörülettől,
ezért ő életem célja, senki más.

(Raghunáth dász gószvámí: Srí Visákhánandábhidha-sztótram 131.)

PDF

Verselés - versmértékek

(...)

A versszakok általában négy részből állnak, ezek neve pāda („láb”), a versmértékeket a páda szótagszáma szerint szokás csoportosítani.

A védai versmértékek Bhágavata-purána elbeszélése szerint a világ teremtésekor Brahmá testrészeiből keletkeztek:
„Az uṣṇik Pradzsápati (Brahmá) szőrszálaiból, a gāyatrī a bőréből,
a triṣṭubh a húsából, az anuṣṭubh az ínjából, a jagatī pedig a csontjaiból lett.
A paṅkti a csontvelőjéből, a bṛhati az életerejéből [prána].” (Bhág. 3.12.45-46.)

A gāyatrī hat, az uṣṇik hét, az anuṣṭubh nyolc, a bṛhati kilenc, a paṅkti tíz, a triṣṭubh tizenegy, a jagatī tizenkét szótagú pádákból áll. A költők természetesen számos más versmértékkel is élnek, az alábbi rövid ismertetőben csak néhányat mutatok be a több száz versmérték közül.

Versmérték 8 szótagú pádával – anuṣṭubh

A leggyakrabban ezzel a versmértékkel találkozhatunk. A Mahábhárata – így a Bhagavad-gítá – legtöbb verse is e versmértékben íródott. A másik neve śloka. Kevéssé kötött mérték, az első négy szótag bármilyen lehet, ám általában az ötödik rövid, a hatodik hosszú, a hetedik pedig váltakozva hosszú és rövid. Cezúra – ha van egyáltalán – 4 / 4 osztású. Első példánk a Bhagavad-gítá 1.15. verse:

pā ñca ja nyaṁ / hṛ ṣī ke śo
– υ – – / υ – – –
de va da ttaṁ / dha naṁ ja yaḥ |
– υ – – / υ – υ –
pau ṇḍraṁ da dhmau / ma hā śa ṅkhaṁ
– – – – / υ – – –
bhī ma ka rmā / vṛ ko da raḥ ||
– υ – – / υ – υ –

A következő példa a Siksástaka 3. verse, a harmadik páda láthatóan eltér e szabályosságtól:

tṛ ṇā da pi su nī ce na
υ – υ υ υ – – υ
ta ro ra pi sa hi ṣṇu nā |
υ – υ υ υ – υ –
a mā ni nā mā na de na
υ – υ – – υ – υ
kī rta nī yaḥ sa dā ha riḥ ||
– υ – – υ – υ –

Versmértékek 11 szótagú pádával – triṣṭubh

Számos olyan triṣṭubh verssel találkozunk, melyben az utolsó szótagok rendje meghatározott, a nyolcadik hosszú, a kilencedik rövid, s a tizedik megint hosszú, ilyen például Rúpa gószvámí Srí-upadésámrtájának első verse:

vā co ve gaṁ ma na saḥ kro dha ve gaṁ
– – – – υ υ – – υ – –
ji hvā ve ga mu da ro pa stha ve gam |
– – – υ υ υ – – υ – –
e tā nve gā nyo vi ṣa he ta dhī raḥ
– – – – – υ υ – υ – –
sa rvā ma pī māṁ pṛ thi vīṁ sa śi ṣyāt ||
– – υ – – υ υ – υ – –

A leggyakrabban előforduló kötött triṣṭubh versmértékek az indravajrā és az upendravajrā. E versmértékekben már kötött a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendje, ettől csupán az utolsó szótag térhet el.

Az indravajrā (Indra villáma) versmértékben a cezúra helye általában: 5 / 6, de előfordul 6 / 5, akár 4 / 7 felosztás is. A példa Visvanáth Csakravartí Srí srí-gurvástaka című verse, amelyben 5 / 6 és 6 / 5-ös cezúrát is megfigyelhetünk:

saṁ sā ra dā vā / na la lī ḍha lo ka
– – υ – – / υ υ – υ – υ
trā ṇā ya kā ru ṇya / gha nā gha na tvam |
– – υ – – υ / υ – υ – –
prā pta sya ka lyā ṇa / gu ṇā rṇa va sya
– – υ – – υ / υ – υ – υ
va nde gu roḥ śrī / ca ra ṇā ra vi ndam ||
– – υ – – / υ υ – υ – –

Az upendravajrā (Indra villámához hasonló) tulajdonképpen csak az első szótagjában tér el az indravajrātól. Amikor a versszakban mindkét versmérték előfordul, a neve upajāti. A Bhagavad-gítá 11. fejezetének számos verse ilyen mértékű, a példa a 11.15. vers, melynek utolsó pádája upendravajrā mértékű:

pa śyā mi de vāṁ sta va de va de he
– – υ – – υ υ – υ – –
sa rvāṁ sta thā bhū ta vi śe ṣa saṁ ghān |
– – υ – – υ υ – υ – –
bra hmā ṇa mī śaṁ ka ma lā sa na stham
– – υ – – υ υ – υ – –
ṛ ṣīṁ śca sa rvā nu ra gāṁ śca di vyān ||
υ – υ – – υ υ – υ – –

Śālinī (szerény, szolíd) versmértékű a vrndávani Rádhá-Góvinda múrtihoz szóló fohász. A cezúra helye itt többnyire 4 / 7.

dī vya dvṛ ndā ra ṇya ka lpa dru mā dhaḥ
– – – – – υ – – υ – –
śrī ma dra tnā gā ra siṁ hā sa na sthau |
– – – – – υ – – υ – –
śrī ma drā dhā śrī la go vi nda de vau
– – – – – υ – – υ – –
pre ṣṭhā lī bhiḥ se vya mā nau sma rā mi ||
– – – – – υ – – υ – υ

Találunk olyan versmértéket is, melyben a pádák szótagszáma nem egyenlő. A viyoginī (hiányzó, távollévő), vagy más néven sundarī (szépséges) versmértékben az első és harmadik páda 10 szótagból áll, képlete: υ υ – υ υ – υ – υ –, míg a második és negyedik páda 11 szótagú: υ υ – – υ υ – υ – υ –.
A Siksástaka verse, mely a távol lévő kedves nevének zengéséről szól talán nem véletlenül e versmértékű:

na ya naṁ ga la da śru dhā ra yā
υ υ – υ υ – υ – υ –
va da naṁ ga dga da ru ddha yā gi rā |
υ υ – – υ υ – υ – υ –
pu la kai rni ci taṁ va puḥ ka dā
υ υ – υ υ – υ – υ –
ta va nā ma gra ha ṇe bha vi ṣya ti ||
υ υ – – υ υ – υ – υ υ

Versmértékek 12 szótagú pádával – jagatī

A védahimnuszok jagatī versmértékeinek közös jellemzője, hogy a páda utolsó szótagjai: a nyolcadik hosszú, a kilencedik rövid, s a tizedik hosszú, a tizenegyedik ismét rövid.

12 szótagú pádákból áll például a Dámódarastaka fohász, melynek versmértéke bhujaṁgaprayāta (a kígyó siklása). A cezúra helye: 6 / 6.

na mā mī śva raṁ sa cci dā na nda rū paṁ
υ – – υ – – υ – – υ – –

14 szótagú pádák

Az ebbe a csoportba tartozó legkedveltebb versmérték a vasantatilakā (a tavasz ékessége), a cezúra helye: 8 / 6. Ilyen verselésűek a Brahma-szanhitá himnuszai, a Bhágavata-purána rásza-lílá fejezeteinek versei, vagy a Siksástaka második verse is:

nā mnā ma kā ri ba hu dhā ni ja sa rva śa ktis
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –
ta trā rpi tā ni ya mi taḥ sma ra ṇe na kā laḥ |
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –
e tā dṛ śī ta va kṛ pā bha ga va nma mā pi
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – υ
du rdai va mī dṛ śa mi hā ja ni nā nu rā gaḥ ||
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –

15 szótagú pádák

Ilyen a tūnaka (tegez), melyben a cezúra helye: 4 / 4 / 4 / 3, vagy 7 / 8. A példánk Srídhar Mahárádzs verse, Préma-dháma-sztótram:

pre ma dhā ma de va me va nau mi gau ra suṁ da raṁ
– υ – υ – υ – υ – υ – υ – υ –

A mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett) versmértékkel a gószvámík verseiben találkozhatunk, de a Bhramara-gítá is ilyen verselésű. A pádák hosszának növekedésével a cezúra helye is egyre fontosabbá válik, e versmértékben: 8 / 7. A példa a Bhramara-gítá első verse, Bhágavata-purána 10.47.12.

ma dhu pa ki ta va ba ndho / mā spṛ śāṁ ghriṁ sa pa tnyāḥ
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
ku ca vi lu li ta mā lā / ku ṅku ma śma śru bhi rnaḥ |
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
va ha tu ma dhu pa ti sta / nmā ni nī nāṁ pra sā daṁ
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –
ya du sa da si vi ḍa mbyaṁ / ya sya dū ta stva mī dṛk ||
υ υ υ υ υ υ – – / – υ – – υ – –

17 szótagú pádák

Pṛthvī (Föld) a verselése például a Csaitanja-csaritámrta bevezető fohászai egyikének (1.1.4), a cezúra helye: 8 / 9.

a na rpi ta ca rīṁ ci rāt ka ru ṇa yā va tī rṇaḥ ka lau
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
sa ma rpa yi tu mu nna to jjva la ra sāṁ sva bha kti śri yam
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
ha riḥ pu ra ṭa su nda ra dyu ti ka da mba sa ndī pi taḥ
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –
sa dā hṛ da ya ka nda re sphu ra tu vaḥ śa cī na nda naḥ
υ – υ υ υ – υ – υ υ υ – υ – – υ –

Mandākrāntā (lassú előretörés, lassú győzelem) a mértéke a bevezetőben említett Raghunáth dász gószvámí versnek (nāma-śreṣṭhaṁ…), e versmérték cezúrája: 4 / 6 / 7.

nā ma śre ṣṭhaṁ / ma nu ma pi śa cī / pu tra ma tra sva rū paṁ
– – – – / υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –

Śikhariṇī (koronás) versmértékű például a Dzsagannáthastaka fohász, a cezúra helye: 6 / 11.

ja ga nnā thaḥ svā mī / na ya na pa tha gā mī bha va tu me
υ – – – – – / υ υ υ υ υ – – υ υ υ –

19 szótagú pádák

Śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték) verselésű például a Siksástaka első verse. Népszerű versmérték, Dzsajadév Gíta-góvindájában éppúgy találkozhatunk vele, mint a Bhágavata-puránában, melynek első verse is śārdūlavikrīḍita. A cezúra helye: 12 / 7

ce to da rpa ṇa mā rja naṁ bha va ma hā / dā vā gni ni rvā pa ṇaṁ
– – – υυ– υ– υυυ– / – – υ– – υ–

21 szótagú pádák

Sragdharā (virágfüzéres), a cezúra helye általában 7 / 7 / 7, de az alábbi versben eltérő helyeket is találunk:

va nde ’haṁ śrī gu roḥ / śrī yu ta pa da ka ma laṁ / śrī gu rū nvai ṣṇa vāṁ śca
– – – – υ – / – υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – υ
śrī rū paṁ sā gra jā taṁ / sa ha ga ṇa ra ghu nā thā nvi taṁ / taṁ sa jī vam
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – – υ – / – υ – –
sā dvai taṁ sā va dhū taṁ / pa ri ja na sa hi taṁ / kṛ ṣṇa cai ta nya de vaṁ
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –
śrī rā dhā kṛ ṣṇa pā dān / sa ha ga ṇa la li tā / śrī vi śā khā nvi tāṁ śca
– – – – υ – – / υ υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – υ

Egy-egy költeményben a versszak hangulatának megfelelően különböző versmértékű versszakokkal találkozhatunk. Rúpa gószvámí Srí Upadésámrta című művében például az alábbi versmértékekkel találkozhatunk:

1 triṣṭubh (4×11)
2-4 anuṣṭubh (4×8)
5-8 vasantatilakā (a tavasz ékessége, 4×14)
9-10 śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték, 4×19)
11 mandākrāntā (lassú előretörés, 4×17)

Kedves Olvasó, gratulálok a kitartásodhoz. :) Sikeres próbálkozást kívánok Neked a versek recitálásához, és a velük való barátkozáshoz. Végezetül paramgurudévám, Abhay Narayan szavait ajánlom figyelmedbe: „Először a szószedeteket tanulmányozzátok, hogy megértsétek miről szól a slóka. Próbáljátok értelme szerint megtanulni, s így idézni. Így azután prédikálás közben egy-egy témához mindig tudtok megfelelő slókát idézni, s ez nagyon hitelessé fogja tenni mondanivalótokat. Persze miután elmondtátok a slókát, még sok mindent lehet megemlíteni, ha tudjátok, mit jelentenek a szanszkrt szavak. Ez esetben egy-egy slókáról külön kiselőadást lehet tartani, és sohasem fogtok kifogyni a nektárból.”

PDF

Verselés - alapfogalmak

A szanszkrt versek időmértékes verselésűek, a vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása adja. Szótagot (eltérően a magyar nyelvtől) alkot
· egy magánhangzó önmagában (a szó elején), illetve
· egy vagy több mássalhangzó után egy magánhangzó, kiegészülve esetleg egy anusvāra (ṁ) vagy visarga (ḥ) hanggal.
Lássunk néhány példát a szótag-bontásra: Bha-ga-va-dgī-tā, Kṛ-ṣṇa, A-rju-na, I-ndra, Bu-ddha, pu-ru-ṣaḥ.

A hangsúlyos szótagok elnevezése guru („súlyos”), míg a hangsúlytalanoké laghu („könnyű”).
Egy szótag guru (hangsúlyos), ha
· hosszú magánhangzót tartalmaz (ā, ī, ū, ṝ, e, ai, o, au),
· anusvāra vagy visarga követi,
· vagy az őt követő szótag több mássalhangzót is tartalmaz.
Természetesen nem számítanak több mássalhangzónak a kha, gha, jha stb. hangok.
Lássunk egy példát, bontsuk szótagokra a Brahma-saṁhitā verssorát: advaitam acyutam anādim ananta-rūpam.

a - dvai - ta - ma - cyu - ta - ma - nā - di - ma - na - nta - rū - pam
– – υ – υ υ υ – υ υ – υ – –

Láthatjuk, hogy a szóhatároknak nincs jelentőségük, hiszen a szöveget folyamatosan olvassuk, viszont gondosan ügyelnünk kell a hosszú és rövid magánhangzókra, nem mindegy, hogy maya vagy māyā szerepel a versben.

A hosszabb verssorok recitálásakor oda kell figyelnünk a cezúrára (yati) is, ilyenkor a megfelelő helyen rövid szünetet tartva szakítjuk meg szótagok áramlását. Példaként tekintsük Raghunáth dász gószvámí versét, mely 17 szótagú, és mandākrāntā versmértékű. A mandākrāntā versmértékű sorban két cezúra is van, a szótag tagolása: 4 / 6 / 7.
A vers: nāma-śreṣṭhaṁ manum api śacīputram atra svarūpaṁ

nā ma śre ṣṭhaṁ / ma nu ma pi śa cī / pu tra ma tra sva rū paṁ
– – – – / υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –

A vers áramlása olykor elmossa a cezúrát, jó példa erre az előbbi vers rákövetkező sora:
rūpaṁ tasyāgrajam uru-purīṁ māthurīṁ goṣṭhavāṭīm

rū paṁ ta syā gra ja mu ru pu rīṁ / mā thu rīṁ go ṣṭha vā ṭīm
– – – – υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –

Az első cezúra olyan helyre esne, ahol a tasya és az agrajam szavak hasonulása folytán fellépő ā hang áll, ez a hasonulás nem engedi a cezúrát.

A folytatásban néhány gyakorta előforduló versmértéket ismertetek majd.

PDF

fohász Srí Guruhoz

nāma-śreṣṭhaṁ manum api śacīputram atra svarūpaṁ
rūpaṁ tasyāgrajam uru-purīṁ māthurīṁ goṣṭhavāṭīm |
rādhā-kuṇḍaṁ girivaram aho rādhikā-mādhavāśāṁ
prāpto yasya prathita-kṛpayā śrī-guruṁ taṁ nato’smi ||

nāma – név; śreṣṭhaṁ – legkiválóbbat; manum – fohászt, mantrát (a manu szó többek között ezt is jelenti); api – bizony; śacī-putram – Sacsi fiát; atra – itt; svarūpaṁ – Szvarúp Dámódart; rūpaṁ – Rúpa gószvámít; tasya – övé; agrajam – bátyját (Szanátan gószvámít); uru-purīṁ – a legkiválóbb hajlékot; māthurīṁ – a mathurait; goṣṭhavāṭīm – tehénistállóst (Vrndávant); rādhā-kuṇḍaṁ – a Rádhá-kundát; giri-varam – a hegyek legkiválóbbját (Góvardhant); aho – óh, igen! (a kellemes meglepetés, az öröm felkiáltása); rādhikā-mādhava-āśāṁ – Rádhiká-Mádhava-vágyat; prāptaḥ – elért; yasya – akié; prathita-kṛpayā – megnyilvánult kegye által; śrī-guruṁ – Srí Gurunak; taṁ – őnéki; nataḥ – meghajolt; asmi – vagyok;

A legmagasztosabb nevet, a mantrát, Sacsi anya fiát, Szvarúp Dámódart,
Srí Rúpát s bátyját (Szanátant), a legkiválóbb hajlékot, a mathurai Vrndávant,
a Rádhá-kundát, a Góvardhant, s óh, igen! Rádhiká és Mádhava (megpillantásának) reményét
is Srí Guru kegye adja, őnéki hódolok hát.
(Raghunáth dász gószvámí: Mukta-csaritram)

„Életcélunkat Raghunáth dász gószvámí a következőképpen fogalmazta meg: Legtitkosabb álmom az, hogy egyszer eljutok oda, ahol Rádhiká és Mádhava a legnagyobb dicsőség közepette élvezik egymás társaságát.
Raghunáth dász gószvámí a következőképpen fohászkodik gurujához: Végtelenül hálás vagyok Srí Gurudévnek, hisz oly sokat köszönhetek neki. Tőle kaptam a legértékesebb ajándékot, Krsna szent nevét, a mantrát. A határtalanul magasztos szent név magába foglalja a legtökéletesebb gondolatot, törekvést és eszményt. Ő oktatott arra, hogyan szolgáljam Sacsi anya fiát, kegyes megmentőnket. Srí Csaitanja Maháprabhunak köszönhetően aranyló fényben tündöklik a Krsna-lílához vezető út. Gurudéva vitt el engem Maháprabhu legmeghittebb szolgájához, Szvarúp Dámódarhoz, aki nem más, mint Lalitá déví, Rádhiká legkedvesebb barátnője. Rajta keresztül kerültem kapcsolatba Srí Rúpával, aki Maháprabhu kérésére a legédesebb raszát, a rajongó szeretetet hirdette.” (B.R. Srídhar magyarázata)

Srídhar Mahárádzs


Krsnadász Bábádzsí Mahárádzs

A vers recitálásával kapcsolatos olvasnivaló itt.

PDF