olvasatok, memorizálás

A védahimnuszokat manapság vaskos kötetekben keresgéljük, ám a papi iskolák a védák szövegeit évezredeken keresztül szóban hagyományozták tovább. Nemzedékről nemzedékre adták át e himnuszokat, s a tanulók pontosan, szótagról szótagra, hangról hangra ismételték a mestereiktől tanultakat – a megfelelő hangsúlyokkal, mozdulatokkal kísérve zengve a mantrákat. Minden papi iskola egy véda-szanhitának, gyűjteménynek szentelte tanulmányait, s azt memorizálta. Hogy fogalmat alkothassunk a megtanulandó szöveg méretéről: a Rg-véda 1028 himnuszt tartalmaz, több mint tízezer strófát. A teljes Rg-véda ghana olvasat (lásd később) szerinti elzengése kb 450 órát vesz igénybe.
Nem csupán a szöveget, hanem a zengés módját is precízen és alaposan követték és ismételték… erről szól a hangtan (śikṣā) tudománya: a hang, a hangmagasság, a mérték, a légvétel, az egyenletesség és hangkötés.
A szövegeket különféle olvasatokban (pāṭha – recitálás, olvasás) olvasták és tanulmányozták, ezeket tekintjük át az alábbiakban. A különféle olvasatok felsorolása tudom, nem felemelő olvasmányélmény. A gyűjtés csupán főhajtás a több ezer éves tradíció előtt.

Az első a samhitā-pāṭha (összeillesztett, szövegszerű recitálás) – azaz a folytonos szöveg recitálása.
Példaként tekintsük a Rg véda 1.22.20. szakaszát:

tad viṣṇo̍ḥ para̱mam pa̱daṁ sadā̍ paśyanti sū̱raya̍ḥ
di̱vī̍va̱ cakṣu̱r āta̍tam

Ama Visnu legfőbb hajlékát látják mindig a csillag-bölcsek,
mint az eget betöltő (isteni) szemet.

A pada-pāṭha (szavankénti recitálás) – a szöveg szavakra tagolása: a szóösszeillesztések (sandhi) és összetett szavak felbontása. Az összetett szavak felbontásának egyértelműsítő szerepe is van – a sandhi során összeolvadt szavak adott esetben többféleképpen is felbonthatók, s így a szöveg más értelmet kap. Például Rúpa gószvámí versének, az Upadésámrtának 2. strófájában, bhaktit leromboló tényezők felsorolásában a niyamāgraha szóösszetétel kétféleképpen is felbontható: niyama agraha és niyama āgraha. A niyama szó jelentése szabály, ajánlás, a gṛh gyök jelentése megragad, a graha a cselekvés megnevezése: megragadás. Az agraha (nem-megragadás) ennek ellentéte, valami elutasítása, míg az āgraha a görcsös ragaszkodás. Így a niyamāgraha értelmezhető a szabályok elutasításaként, illetve a hozzájuk való makacs ragaszkodásként is. Ez persze költői eszköz, a kétértelműség szándékos.
A pada olvasatban tehát a szavak egyszerűen külön állva követik egymást (1, 2, 3, 4, 5, …) A választott strófánk szavankénti olvasata:

tat | viṣṇo̍ḥ | para̱mam | pa̱dam | sadā̍ | paśyanti | sū̱raya̍ḥ | di̱vi | i̍va | cakṣu̍ḥ | ā-ta̍tam |

ama, Visnué, legfőbbet, hajlékot, mindig, látják, bölcsek, égben, mint, szemet, kiterjesztettet

Ezután következik a krama-pāṭha, a lépésenkénti recitálás elsajátítása. A lépésenkénti recitálás az egyes szavak kapcsolódásának memorizálására szolgál.
A példaversünk esetében a krama-olvasat így hangzik (1-2 | 2-3 | 3-4 | 4-5 | …):

tat viṣṇo̍ḥ | viṣṇo̍ḥ para̱mam | para̱mam pa̱dam | pa̱dam sadā̍ | sadā̍ paśyanti | paśyanti sū̱raya̍ḥ | sū̱raya̍ḥ di̱vi | di̱vi i̍va | i̍va cakṣu̍ḥ | cakṣu̍ḥ ā-ta̍tam |

A fenti olvasatokban a vers szavai természetes rendben követik egymást, ezért ezek természetes olvasatok (prakṛti-pāṭha), ám a véda-recitáló bráhmanák további nyolc, nem természetes, művi olvasatot (vikṛti-pāṭha) is számon tartanak, s el is sajátítanak. Ezeket az alábbi vers sorolja fel:

jaṭā mālā śikhā rekhā dhvajo daṇḍo ratho ghanaḥ |
ityaṣṭa vikṛtayaḥ proktaḥ kramapūrva maharṣibhiḥ ||
Összekócolt, füzér, tarajos, vonal, zászló, bot, szekér, sűrű –
e nyolc vikrtiről beszélnek a lépésenkénti (olvasat) mellett a nagy bölcsek.

A jaṭā-pāṭha (összekócolt recitálás) zengése során a szavakat oda-vissza, majd vissza-oda, s ismét oda-vissza sorrendben memorizálják (1-2-2-1-1-2 | 2-3-3-2-2-3 | 3-4-4-3-3-4 | 4-5-5-4-4-5 | …):
A példaversünk – nem teljes – összekócolt recitálása így szól:

tat viṣṇo̍ḥ viṣṇo̍ḥ tat tat viṣṇo̍ḥ | viṣṇo̍ḥ para̱mam para̱mam viṣṇo̍ḥ viṣṇo̍ḥ para̱mam | para̱mam pa̱dam pa̱dam para̱mam para̱mam pa̱dam | pa̱dam sadā̍ sadā̍ pa̱dam pa̱dam sadā̍ | …

A mālā-pāṭha (füzér recitálás) szintén oda-vissza sorban zengi a vers szavait: 1-2 | 2-1 | 1-2 | 2-3 | 3-2 | 2-3 | 3-4 | 4-3 | 3-4 | …

A śikhā-pāṭha (tarajos recitálás) a füzér recitálást harmadik tagjait növeli meg egy szóval: 1-2 | 2-1 | 1-2-3 | 2-3 | 3-2 | 2-3-4 | 3-4 | 4-3 | 3-4-5 | 4-5 | 5-4 | 4-5-6 | …

A rekhā-pāṭha (vonal recitálás) egyre hosszabb szakaszokat ismétel oda vissza. Kilenc szónyi vers esetén az alábbi minta szerint:
1-2 | 2-1 | 1-2 |
2-3-4 | 4-3-2 | 2-3 |
3-4-5-6 | 6-5-4-3 | 3-4 |
4-5-6-7-8 | 8-7-6 5-4 | 4-5 |
5-6-7-8-9 | 9-8-7 6-5 | 5-6 |
6-7-8-9 | 9 8-7-6 | 6-7 |
7-8-9 | 9-8-7 | 7-8 |
8-9 | 9-8 | 8-9 |
9 | 9 | 9 |

A dhvaja-pāṭha (zászló recitálás) a strófa elejét és végét köti össze: 1-2 | 8-9 | 2-3 | 7-8 | 3-4 | 6-7 | 4-5 | 5-6 | 5-6 | 4-5 | 6-7 | 3-4 | 7-8 | 2-3 | 8-9 | 1-2 | 9 | 1 |

A daṇḍa-pāṭha (bot recitálás) fokozatosan építi fel a szókapcsolatokat: 1-2 | 2-1 | 1-2 | 2-3 | 3-2-1 | 1-2 | 2-3 | 3-4 | 4-3-2-1 | 1-2 | 2-3 | 3-2 | 2-3 | 3-4 | 4-3-2 | 2-3 | 3-4 | 4-5 | 5-4-3-2 | 2-3 |

A ratha-pāṭha (szekér recitálás) egyre hosszabb szakaszokban köti össze a szavakat, szintén oda-vissza sorrendben:
1-2 | 5-6 | 2-1 | 6-5 | 1-2 | 5-6 |
2-3 | 6-7 | 3-2-1 | 7-6-5 | 1-2 | 5-6 | 2-3 | 6-7 |
3-4 | 7-8 | 4-3-2-1 | 8-7-6-5 | 1-2 | 5-6 | 2-3 | 6-7 | 3-4 | 7-8 |

A ghana-pāṭha (sűrű recitálás) pedig kettes-hármas csoportokba rendezve oda és visszafelé is zengi a vers szavait.
1-2 2-1 1-2-3 3-2-1 1-2-3 |
2-3 3-2 2-3-4 4-3-2 2-3-4 |
3-4 4-3 3-4-5 5-4-3 3-4-5 |