2020. január 11., szombat

Sacsí mama fiának magasztalása


Śrī Śacī-sutāṣṭaka

A hagyomány szerint a költemény Sārvabhauma Bhaṭṭācārya műve, a versmérték a dallamos lüktetésű, éneklésre hívogató toṭaka.

A Csaitanja Maháprabhu születésének
500. évfordulójára kiadott bélyeg

nava gaura-varaṁ nava-puṣpa-śaraṁ
nava-bhāva-dharaṁ nava-lāsya-param |
nava-hāsya-karaṁ nava-hema-varaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||1||


Bőre akár a legkiválóbb friss arany, fegyverei zsenge virágnyilak.
Az ifjonti érzelmek tárháza ő, az újdonatúj táncok mestere,
a legfrissebb tréfák kiötlője, aranysárga fényben ragyogó,
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

A versben rendre ismétlődő nava szó jelentése új, friss, fiatal… ám szóösszetétel előtagjaként a navan (kilenc) szó is nava-. A nava-bhāva-dharam (ifjonti érzelmek tárháza) – szóösszetétel ezért lehet a „kilenc érzelem tárháza” is, hiszen a művészetekkel foglalkozó klasszikus szanszkrt irodalom kilencféle alapérzelmet azonosít.

nava-prema-yutaṁ nava-nīta-śucaṁ
nava-veśa-kṛtaṁ nava-prema-rasam |
navadhā vilasat śubha-prema-mayaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||2||


A rajongó szeretet eleven érzései töltik el, ragyog, akár a frissen köpült vaj,
új ruháját ölti fel, a rajongó szeretet új íze ő,
aki örökkön a kilencféle áldásos, istenszerető cselekednek él.
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

hari-bhakti-paraṁ hari-nāma-dharaṁ
kara-japya-karaṁ hari-nāma-param |
nayane satataṁ praṇayāśru-dharaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||3||


Az istenszeretet fénylő csillaga ő, aki mindig Hari nevein meditál.
Az ujjain számlálja fohászait, (miközben) a Harinámnak szentelődik,
szemében szüntelen a szeretet könnyei csillognak.
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

satataṁ janatā-bhava-tāpa-haraṁ
paramārtha-parāyaṇa-loka-gatim |
nava-leha-karaṁ jagat-tāpa-haraṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||4||


Ő enyhíti újra meg újra az emberiség világi lét okozta gyötrelmét,
és ő az út is, az élet végső célja iránt elkötelezettek számára.
A lelki élet új ízeit kóstoltató, a világ szenvedését enyhítő –
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

nija-bhakti-karaṁ priya-cārutaraṁ
naṭa-nartana-nāgara-rāja-kulam |
kula-kāmini-mānasa-lāsya-karaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||5||


Szerető odaadást kelt önmaga iránt, hiszen ő az (egyesült) szépség és szeretet.
Tánca életre kelti a szeretők királyának világát,
s ő perdíti táncra a szép lányok sokaságának gondolatait is.
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

priya-cārutaram: A priya melléknévként kedvest jelent, főnévként szeretetet. A cāru jelentése szép, vagy szeretett, nagyrabecsült, míg a -tara a középfokot jelentő toldalék. Az összetétel értelmezhető úgy is, hogy „a kedvesek számára a legnagyrabecsültebb”, azaz a néki kedves hívei őt becsülik leginkább.

karatāla-valaṁ kala-kaṇṭha-ravaṁ
mṛdu-vādya-suvīṇakayā madhuram |
nija-bhakti-guṇāvṛta-nātya-karaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||6||


Karatálja cseng, ajkáról lágy dallam röppen,
víná finom hangja kíséri mézédes énekét,
s az iránta érzett szeretet késztetésére táncra perdülnek társai mind –
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

yuga-dharma-yutaṁ punar nanda-sutaṁ
dharaṇī-sucitraṁ bhava-bhāvocitam |
tanu-dhyāna-citaṁ nija-vāsa-yutaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||7||


Általa Nanda fia jelent meg ismét e világban, a korszak dharmájának kíséretében,
a földkerekség ékességeként, a világ létállapotához alkalmazkodón.
Személye a meditáció tárháza, s mindig önnön hajléka kíséri –
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

Személye a meditáció tárháza, s mindig önnön hajléka kíséri: A tanu melléknévként filigránt, kicsinyt jelent, főnévként testet, személyt, annak külső megjelenését. Nimái a Rádhá érzelmeinek ragyogásába burkolózott Krsna, külső megjelenésének meditációja az ebben a hangulatban való elmélyedést jelenti. Személye után a vers a környezetéről szól: az isteni pár nem egymagában, hanem hajlékával együtt jelenik meg e világban.

aruṇaṁ nayanaṁ caraṇaṁ vasanaṁ
vadane skhalitaṁ svaka-nāma-dharam |
kurute su-rasaṁ jagataḥ jīvanaṁ
praṇamāmi śacī-suta-gaura-varam ||8||


Szemei, talpa és ruhája akár a hajnalpír,
hangja elcsuklik, míg saját neveit zengi.
Méz-nektárral élteti a mindenséget –
Sacsí mama fia, az isteni Gaura előtt borulok földre!

2 megjegyzés: