Manu-szanhitá a szabályozatlan esetekről

 

Miképpen élhet az ember erényesen? A Manu-szanhitá aprólékos részletességgel határozza meg a követendő életszabályokat. A szöveg természetesen saját korának terméke, ám az alapelvei máig érdekesek.
Az alábbi részlet az utolsó, tizenkettedik fejezetből való. Miután megismertük a rengeteg szabályt, a szöveg felteszi a kérdést: mi a teendő az olyan rendkívüli esetekben, melyről nem esett szó korábban?

 

an-āmnāteṣu dharmeṣu kathaṁ syāditi ced bhavet |
yaṁ śiṣṭā brāhmaṇā brūyuḥ sa dharmaḥ syādaśaṅkitaḥ ||108||

Ha felmerül (a kérdés): a dharma-sásztrákban nem említett miként legyen?
amit a tanult bráhmanák mondanak, az legyen a dharma, kétségtelen.

Médátithi kommentárjában az opponens talán kissé kötekedőnek tűnő felvetésével kérdi: ha valamit nem említenek a dharma-sásztrák, azok teljesen ismeretlenek, miként is alkothatna róluk véleményt bárki? A válasz: a dharma-sásztrák általános elveket fogalmaznak meg, a konkrét esetekben ezeket kell megfelelőn s értőn alkalmazni.

dharmeṇādhigato yaistu vedaḥ sa-pari-bṛṁhaṇaḥ |
te śiṣṭā brāhmaṇā jñeyāḥ śruti-pratyakśa-hetavaḥ ||109||

Akik a dharma szerint tanulmányozták a védát, annak kiegészítéseivel együtt,
őket tekintik tanult bráhmanáknak, (mert) szemmel láthatóan a kinyilatkoztatás szerint élnek.

A védák kiegészítései az itihászák és puránák – ahogy Vjásza szerkesztette őket.
Szemmel láthatóan a kinyilatkoztatás szerint élnek: szó szerint: śruti (kinyilatkoztatás) -pratyakṣa (nyilvánvalóan, tisztán, határozottan szó szerint szem előtt) -hetavaḥ (okúak). Médátithi a következő értelmezési lehetőségeket veti fel: akik számára a véda az érzékelés eszköze – azaz a véda szemével látnak. Illetve: a nyilvánvaló, mindenki által érthető véda-idézetek alapján tudják megkülönböztetni a dharmát és adharmát. Kullúka meglátása szerint: akik a véda-idézeteket képesek nyilvánvalóvá tenni mások számára.
Hadd jegyezzem meg, hogy a különféle értelmezések közül azt emeltem ki, ami legkevésbé ragaszkodik a sruti leírt betűjéhez. Hiszen éppen arról szól a szövegünk, a különleges esetekben kire, kikre kell hallgatni. Meggyőződésem szerint az ilyen esetekben nem az írás betűje, hanem a leglényege kell irányt szabjon. Tanult, ám főleg lényeglátó bráhmana tanácsát jó kikérni. Zsinórmértékként pedig Judhisthir szavai a Mahábháratából:

tarko ’pratiṣṭhaḥ śrutayo vibhinnā
nāsāv-ṛṣir yasya mataṁ na bhinnam |
dharmasya tattvaṁ nihitaṁ guhāyāṁ
mahājano yena gataḥ sa panthāḥ ||

A logika bizonytalan, a védák sokfélét (mondanak).
Nem rsi az, kinek a véleménye nem különbözik (a többiétől).
A dharma igazsága a nagy lélek szívének rejtekén lakozik,
az út az, amit ő járt be.
(Mahábhárata, Vana-parva 313.117.)

A teljesség kedvéért tegyük hozzá, a dharma tudójára a Manu-szanhitában egy másik meghatározással is találkozhatunk, a második fejezetben:

artha-kāmeṣv-asaktānāṃ dharma-jñānaṃ vidhīyate |
dharmaṃ jijñāsamānānāṃ pramāṇaṃ paramaṃ śrutiḥ ||2.13||

A dharma tudása a vagyonhoz és vágyakhoz nem ragaszkodók számára rendeltetett,
a dharmát megismerni akaróknak, ki számára a kinyilatkoztatás a legfőbb tekintély (vagy bizonyosság).

E versben az artha-kāma összetételnek is lehet más magyarázata: akik becsületre, hirnévre, más látható eredményre (artha) vágynak (kāma).

daśāvarā vā pariṣadyaṁ dharmaṁ parikalpayet |
try'varā vā'pi vṛttasthā taṁ dharmaṁ na vicālayet ||110||

Legalább tíztagú gyűlés dharmaként határoz meg,
vagy legalább három, erényben megállapodott, azt a dharmát ne vegyék semmibe.

Láthatóan nem a számosság, hanem az erény szab mértéket. A vṛtta jelent még gyakorlatot, szokást (-stha pedig valamiben megállapodottságot, meggyökereződést – a gyökszó jelentése ’áll’). Médátithi ennek kapcsán ismét a fent említett 2.13. verset citálja.

traividyo hetukas-tarkī nairukto dharma-pāṭhakaḥ |
trayaścāśramiṇaḥ pūrve pariṣat syād daśāvarā ||111||

Három véda-tudó, egy logikatudós, egy érvelő, egy a szófejtésben jártas, egy dharma-szakértő,
és az első három ásramból való alkossa a legalább tíztagú tanácsot.

A megkívánt képességek listája a szempontokra is fényt vet, ami szerint a gyűlésnek gondolkodni kell. A három védatudós mellett legyen valaki, aki jártas a következtetésekben (hetuka – az ok-okozati összefüggéseket feltáró), legyen olyan, aki helyesen okoskodik és jól érvel (tarkin). Mert fontos a helyes fogalomalkotás, és a lehetséges értelmezések körbejárása, szükség van valakire, aki a szavak világában, a szófejtésben jártas (nairukta). A dharma-szakértő a dharma-sásztrák olvasója (pāṭhaka), aki megleli a szükséges referenciákat a dharma-szövegekben. Végezetül minden életszakasz képviseltesse magát a tanácsban. Figyelemreméltó, hogy a szerzeteseket nem említi a szöveg: Médátithi két lehetséges okot jelöl meg: a vándorszerzetesek élete elszakadt a falvakban, városon élők életétől, hiszen csupán egy tehénfejésnyi ideig tartózkodnak közöttük. Másfelől: a vitás kérdésekben való döntés óhatatlanul sérelmet okozhatnak egyeseknek, és a vándorszerzetesek miként okozhatnának sérelmet?
A védatudók száma három: értelemszerűen a három véda – Rg-, Jadzsur-, Száma-védák száma szerint.

ṛg-veda-vid yajur-vid ca sāma-veda-vid eva ca |
try'varā pariṣad-jñeyā dharma-saṁśaya-nirṇaye ||112||

A Rg-véda tudója, a Jadzsur-véda tudója, és a Száma-véda tudója
tekinthető a legalább három tagú tanácsnak, mely eloszlatja a dharmával kapcsolatos kételyeket.

eko'pi vedavid dharmaṁ yaṁ vyavasyed dvijottamaḥ |
sa vijñeyaḥ paro dharmo nājñānām udito'yutaiḥ ||113||

Amit akár egyetlen véda-ismerő kétszerszületett is dharmakét határoz meg,
azt kell a legfőbb dharmaként tekinteni, nem pedig a tudatlanok sokasága által mondottat.

avratānām amantrāṇāṁ jāti-mātropajīvinām |
sahasraśaḥ sametānāṁ pariṣattvaṁ na vidyate ||114||

A fogadalmaikat megszegő, mantráikat elhanyagoló, csupán származásukból élők
akár ezresével is gyülekezhetnek, ők nem tekinthető tanácsnak.

csupán származásukból élő: jāti-mātra-upajīvin, aki származásából fakadó előjogokból él. A bráhmana definícióját a Vadzsraszúcsika-upanisad például ekképpen határozza meg: aki sikeresen, és magától értetődő természetességgel közvetleül az átmanon meditál, továbbá rendelkezik a bráhmanák tulajdonságaival: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, bölcsesség, tudás és vallásosság,