névmagyarázatok – Dzsanárdana

A janārdana név szóösszetétel: jana + ardana, az ardana pedig az ard igei gyökből, az -ana képzővel képzett szó. Az -ana képző az adott igével leírt cselekvést végző személyt jelöli (pl. dṛś – néz; darśana – néző, szemlélő). Az ard ige jelentései: 1. kínoz, gyötör, megöl, 2. kér, koldul, 3. zaklat, háborgat. A jana szó jelentése pedig egyszerűen: ember.
A janārdana név jelentéseit így az ard ige értelmezései szerint a következőképpen magyarázzák:

1. az embereket (azaz az ellenséget) kínzó, gyötrő, elpusztító
Baladév a Gítá 1.35. versének kommentárjában: he janārdaneti yady ete hantavyās tarhi bhūbhārāpahārī tvam eva tān hahi pareśasya te pāpa-gandha-sambandho na bhaved – ha ezek (az ellenfél harcosai – szól Ardzsuna –) megölendők, akkor te, a föld terhét elvevő pusztítsd el őket, (hiszen) téged, a Legfőbb Urat a bűn egy cseppje sem érint.
Ebben az értelemben kommentálja így e verset Sríla Prabhupád: „Az Úr tehát eltökélte, hogy elpusztítja a bűnösöket, annak ellenére, hogy Ardzsuna meg akart bocsátani nekik.”
Visvanáth a Gítá 3.1. verséhez fűzött kommentárjában: he janārdana janān svajanān svājñayā pīḍayasi – az embereket önnön tudatlanságukkal gyötrő.

2. akihez az emberek könyörögnek
Baladév a Gítá 3.1. versét kommentálva: he janārdana śreyo’rthi-jana-yācanīya – akihez a áldásért („a jobbért”) könyörögnek az emberek.

3. a démonokat zaklató
A Mahábhárata Udjóga-parvájában Szanydzsaja Krsna neveit értelmezi Dhrtarástra királynak:
dasyutrāsāj janārdanaḥ – mert a démonokat riogatja, Dzsanárdana (a neve). (Mahábhárata 5.68.6.)

4. A jana szó a jan – születik szógyökből származik, eredetileg voltaképpen teremtményt jelent… ha mármost a janārdana szó jana előtagját a születéssel (janana) hozzuk kapcsolatba, akkor Janārdana a születés (azaz újjászületés) elpusztítóját is jelenti.

PDF

Ardzsuna nevei

A pándavák száműzetésük utolsó évét Viráta udvarában töltik, álöltözetben. Mikor felfedik magukat, Uttara, az uralkodó fia szavaik igazolásaként Ardzsuna neveinek jelentéseit kérdi. Ardzsuna így fejti meg saját neveinek jelentését:

arjuna uvāca
sarvāñ janapadāñ jitvā
vittam ācchidya kevalam |
madhye dhanasya tiṣṭhāmi
tenāhur māṁ dhanaṁjayam || 11 ||

Ardzsuna szólt:
Minden emberlakta országot legyőzve,
minden vagyont elragadva
gazdagság közepette élek,
ezért Dhananydzsajának (Gazdagság meghódítója) neveznek.

abhiprayāmi saṁgrāme yad ahaṁ yuddhadurmadān |
nājitvā vinivartāmi tena māṁ vijayaṁ viduḥ ||

(Amikor) a csatában a diadalittas (ellenség) ellen indulok,
győzelem nélkül nem térek vissza, ezért Vidzsajaként (Győzedelmes) ismernek.

śvetāḥ kāñcanasaṁnāhā rathe yujyanti me hayāḥ |
saṁgrāme yudhyamānasya tenāhaṁ śvetavāhanaḥ ||

Fehér lovaimat aranyos lószerszámmal fogják a kocsimba
mikor harcba indulok, ezért Svétaváhana (Fehérlovas) a nevem.

uttarābhyāṁ ca pūrvābhyāṁ phalgunībhyām ahaṁ divā |
jāto himavataḥ pṛṣṭhe tena māṁ phalgunaṁ viduḥ ||

A púrva és az uttara phalguní holdházakat elválasztó napon
születtem a Himalájában, ezért Phalgunaként ismernek.

Az első sor fordítása kétséges… híján vagyok a szükséges asztronómiai ismereteknek. Kisari Mohan Ganguli szerint: azon a napon, mikor az Uttara Phalguna feljövőben volt.

purā śakreṇa me dattaṁ yudhyato dānavarṣabhaiḥ |
kirīṭaṁ mūrdhni sūryābhaṁ tena māhuḥ kirīṭinam ||

Hajdan mikor a dánavák ellen harcoltam, Indra
napként tündöklő koronát tett a fejemre, ezért Kirítinek (Koronás) hívnak.

na kuryāṁ karma bībhatsaṁ yudhyamānaḥ kathaṁ cana |
tena devamanuṣyeṣu bībhatsur iti māṁ viduḥ ||

Harc közben soha semmiképp sem tettem irtóztató (kegyetlen) dolgokat,
ezért az istenek és emberek Bíbhatszuként (Iszonyodó) ismernek.

ubhau me dakṣiṇau pāṇī gāṇḍīvasya vikarṣaṇe |
tena devamanuṣyeṣu savyasācīti māṁ viduḥ ||

Mindkét kézzel jól vonom fel Gándíva (íjam),
ezért az istenek és emberek Szavjasácsinként (Balkézzel is erős) ismernek.

pṛthivyāṁ caturantāyāṁ varṇo me durlabhaḥ samaḥ |
karomi karma śuklaṁ ca tena mām arjunaṁ viduḥ ||

Széles e földön nincs (testem) színéhez fogható,
s tetteim tiszták (világos, fehér), ezért Ardzsunaként (Fehér, Fényes) ismernek.

ahaṁ durāpo durdharṣo damanaḥ pākaśāsaniḥ |
tena devamanuṣyeṣu jiṣṇunāmāsmi viśrutaḥ ||

Legyőzhetetlen, sérthetetlen (félelmetes) ám higgadt vagyok, Páka legyőzőjének (Indrának) fia,
ezért az istenek és emberek Dzsisnu (Győzhetetlen) néven ismernek.

kṛṣṇa ity eva daśamaṁ nāma cakre pitā mama |
kṛṣṇāvadātasya sataḥ priyatvād bālakasya vai ||

Krsna – e tizedik nevem apámtól kaptam,
mert szerette ezt a szépséges, feketésen ragyogó fiút.

(Mahábhárata 4.39.11-20.)

(a kép forrása)

PDF

Nárájana

oṁ namo nārāyaṇāya
ÓM! Hódolat Nárájannak!

Dzsíva gószvámí e mantra magyarázataként a Padma-purána Uttara-khandájának verseit idézi:

ahaṅkṛtir makāraḥ syān nakāras tan-niṣedhakaḥ |
tasmāt tu namasā kṣetri-svātantryaṁ pratiṣidhyate ||

A „ma” szótag a hamis én, a „na” szótag pedig annak tagadása,
ezért a „namah” (hódolat) szó azt jelenti, hogy a lélek függetlensége korlátozott.

bhagavat-paratantro’sau tadāyattātma-jīvanaḥ |
tasmāt sva-sāmarthya-vidhiṁ tyajet sarvam aśeṣataḥ ||

Alárendeltje ő Bhagavánnak, tőle függ saját léte,
ezért önnön erejének illúzióját adja fel mindenestől.

A vidhi szó jelentése: szabály, előírás, illetve viselkedés, elvégzés, vminek gyakorlása, így sva-sāmarthya-vidhi – önnön erejének (vagy hatalma, képességei) szerinti viselkedés, vagyis az az illúzió, hogy önnön erejéből cselekszik.

īśvarasya tu sāmarthyāt nālabhyaṁ tasya vidyate |
tasmin nyasta-bharaḥ śete tat-karmaiva samācaret ||

Nincs, amit Isten ereje folytán ne érhetne el,
ezért terheit néki átadva pihen, s csupán az ő szolgálatát végzi.

A bölcs pihen, azaz az anyagi cselekedetek vonatkozásában tétlen. Mégis szorgalmasan tevékenykedik: Isten imádatában, szolgálatában buzgólkodik, s ennek révén minden szükségest elér.

PDF

Saranágati hírlevél

A fehér, vas, gonosz Krsna

A minap megnéztem a szótárban a “krsna” szó jelentését. Nagyon érdekes! Az egyik jelentése „fekete” – ezt már tudjuk. Van néhány más jelentés is, mint például „pajkos”. Ismerjük Krsna természetét, így hát ezt is meg tudjuk érteni. Majd néhány újabb jelentés, végül pedig van még egy magyarázat a szótárban mégpedig, hogy „krsna” azt jelenti „ardzsuna”.
„Ardzsuna” pedig azt jelenti „fehér”! Tehát a fekete azt jelenti fehér! Krsna pedig azt jelenti Ardzsuna! Tudjuk, hogy Krsna a „Bhagavad Gítá” elbeszélője, Ardzsuna pedig a hallgató. Ők ketten nagyon jó barátok. Aztán elkezdtem gondolkodni: hogyan lehetséges, hogy a fekete fehér!? Majd hirtelen rájöttem, hogy ez a szakhja-rasza dicsőítése. Mert olyan mély a barátságuk, hogy a fekete Krsnából fehér Ardzsuna lesz! Annyira összetartoznak a barátságban, hogy a feketéből fehér lesz. A fehérből pedig fekete!

Ez az ő mély érzelmekkel teli kapcsolatuk. Krsna azt jelenti Ardzsuna, ne feledjétek ezt! De ekkor még nem értem a szótár végére. Volt még néhány egyéb jelentés is. A „krsna” szó utolsó jelentése „vas”. Bár tudjuk, hogy Krsna mindenkit vonzó, mégis a szótár szerint Ő csak vas! De akkor ki a mágnes?

A mágnes rendelkezik a vonzerővel! Ez a különleges energia a mágnes! És a vas Krsna csupán válaszol az energiára. Ki tehát ez az engergia?!... Mert ezzel az energiatöbblettel lesz Krsna vonzó. És ez már nem barátság többé! Ez már egy másik rasza. De néha hasznos belenézni a szótárba.

Hát nem egy csodálatos folyamat – amikor a fekete fehér és a fehér fekete? Ahol a vas rendelkezik a vonzerővel, amikor ennek a vonzerőnek a hatása alá kerülhetsz – azt gondolom ez egy csodaszép folyamat.

„Krsna” másik jelentése „gonosz”. Mikor gonosz Krsna? A gópikkal! Egyfolytában!!! Kínozza őket! Mindig hívogatja őket,
„gyertek, gyertek!” aztán pedig csalódást okoz nekik! Nem kegyetlenség ez?! De ez ismét a kifinomult ízlés kérdése. Mert az Ö kegyetlensége nem hétköznapi kegyetlenség.

Krsna tehát kegyetlen néha, nem tartja be a szavát...és még sok minden mást is csinál. De ez az amiért dicsőítjük. Mert isteni természete ilyen módon még inkább megnyilvánul. Ö nem egy átlagos Isten, aki mindig jó. Az nagyon unalmas. Krsna mindig érdekes! Minden nap tud valami újat mondani neked. Különösképp amikor azt gondolod végre megértettél valamit – abban a pillanatban szétzúzza az elképzeléseidet! Mozgásban tart. Mert a lelki élet lendületes. Kell lenniük hullámoknak!

Amikor kegyetlen – az édes. Olyannyira, hogy senki sem képes elhagyni Őt.

----------------------------------

Invitálást kaptam, és feliratkoztam egy hírlevélre. Tanítómesterem, Szvámí Bhakti Kamala Tírtha leckéiből vett részleteket osztanak meg velem/velünk kedves hittestvéreim magyar angol és bolgár nyelveken. Ha szívesen olvasnád, küldj privát üzenetet.

a tanítvány

Egyszerű kérdést kaptam: szanszkrt nyelven hogyan nevezik a tanítványt?
A válasz lehet rövid és egyszerű: śiṣya.
Ám a szanszkrt nyelv oly színes, ne elégedjünk meg ezzel a válasszal, lapozzuk fel a szótárt szinonímákat keresve:

adhyāya – „odaérkező”, összetétel végén használatos, pl: vedādhyāya – a tudáshoz megérkező.

arbha – „kicsi”, gyermek

ceṭa (vagy cela) – szolga. A világias mentalitású emberre azt mondják: kali-cela – Kali tanítványa. Ám a szó összetétel végén rosszat, hitványt is jelent, pl. bhāryā-cela jelentése: rossz feleség (bhāryā).

chātra – „ernyős”, aki a mester védőernyőjének (chatra) oltalmában él.

pāṭalika – mások titkait ismerő

pāṭhaśālin – „tanulószobás”. A pāṭha szó olvasást, és a szent védaszövegek recitálását is jelenti, a śālā pedig lakrészt, szobát. A pāṭhaśālā így tanítványok lakrészének neve, a pāṭhaśālin pedig e tanulószoba lakója.

vidyānupālin – a tudás (vidyā) gondozója, megőrzője (anupālin)

vidyānusevin – a tudást (vidyā) követő, gyakorló (anusevin). Az anusevin szóban az anu- igekötő jelentése vmi után, vmit követőn, a sevin pedig a sev – szolgál, tisztel, követ igéből származik: szolgáló, tisztelő, követő.

vratacarya, vagy vratin – „fogadalmas”, aki fogadalmát (vrata) követve (carya) él

śikṣamāna – tanítandó

śravaka, śrotṛ – aki hallgatja (śru, śravaṇa) a tanítást

A rossz tanítvány néhány jelzője:

akṣetra – „rossz föld”, aki alkalmatlan befogadója a tanításnak, miként a rossz földbe vetett mag sem hoz jó termést.

adravya – „alkalmatlan”. A dravya általában azt a dolgot, tárgyat jelenti, amit feldolgoznak, vagy éppen áldozati kellékként alkalmaznak.

odana – a szó tulajdonképpen ételt jelent, ám összetételben olyan hitvány tanítványra is utal, akit csak a hasa megtömése érdekel, pl: odanaśiṣya.

kṣatavrata – „megsebzett fogadalmú”, az a tanítvány, aki megszegte fogadalmát (vrata)

chātragaṇḍa, vagy śāstragaṇḍa – olyan tanítvány, aki csak a versek kezdetét ismeri.

S végül a jó tanítvány ismérvei:

kṛṭaśrama, vagy kṛtapariśrama – aki komoly erőfeszítéseket (śrama) tett (kṛta) a tan megszerzése végett. A pari- körül, igekötő itt fokozást jelent.

tripāṭhin – háromszori elismétlés után bármit megtanuló

bhāladarśin – homlokot (bhāla) figyelő (darśin), aki nyomban felismeri mestere hangulatát, s annak megfelelően nagy odaadással szolgálja őt. Ugyanezt jelenti a bhāvadarśin is („érzelmet figyelő”).

PDF