Bejegyzések
Fejlődésünkhöz valamennyien hozzájárulnak valamivel, s egyszer majd megértjük, be kell lépnünk a guruk birodalmába. Mindenkit, aki Krsna keresésére és Krsna szolgálatára ösztönöz, guruként tisztelek. Mindannyian segítenek, hogy elérjek a középpontig. Igen szerencsés ez a helyzet: mindenkiben, mindenhol gurut látunk, senki nem a szolgánk és senki sem közömbös számunkra. A legfőbb jószerencsénk: ha elérjük a legfelsőbb lelki környezetet, ahol mindenki a gurunk. Itt alant mindenki szolgálónk, még apánk és anyánk is. A kizsákmányolás e világában mindenkitől valamit szerezni akarunk. Ha a lemondást választjuk, mindez megszűnik, de egyben íztelenné és értelmetlenné válik – elhagyatott hely ez. Ha az örökkévalóság birodalmába akarunk bebocsáttatást, akkor észre kell vennünk, hogy mindenki gurunk, s mi szolgálóik vagyunk.
Mindannyian a mestereink, guruk – s ez azt jelenti, hogy valamennyien jóakaratú oltalmazóink. Azon a síkon minden forrásból a gondviselés italát ihatjuk. Mindenünnen áldásuk és kegyük árad. Mindannyian legfőbb jószerencsénk felé vezetnek bennünket. Ez magától értetődő.
Mégis vannak azért fokozatok, éppúgy, mint ahogy Isten megnyilvánulásaiban is léteznek: Vászudéva, Visnu, Nárájana, Dvárakésa, Mathurésa, Szvajam Bhagaván Krsna – megannyi szint létezik. A fokozatosság mindig benső érettségünkhöz igazodik, így hát nincs mitől tartanunk. Természetesen van, amikor kedvezőtlen a külső környezet, s nélkülözzük a tiszta hívek társaságát. Ebben az esetben lehet, arra intenek: ne keveredjünk a májávádíkal, a buddhistákkal, Sankara híveivel, a nágá bábákkal s megannyi más, úgynevezett szádhufélével; nehogy ide-oda futkossunk, csak hogy bármilyen tanácsadó gurura leljünk. „Ne próbálj erőnek erejével mindenhol gurut látni!" - azért intenek erre, hogy a kedvezőtlen körülményektől megvédjenek minket. Egy bizonyos szinten túl, mikor megszilárdult már bennünk az igazság érzése, elérkezünk arra a síkra, ahol mindenki a gurunk, és támogat célunk elérésében.
Kezdetben indokolt az óvatosság, mert sok csaló egyszerűen bekebelezne bennünket. Különösen a kezdeti szinten összpontosítsunk kizárólag a saját gurunkra, így haladjunk a cél felé, s kerüljük el a buddhistákat, májávádíkat, ateistákat, s mindazokat, akik a szádhuság, az életszentség nevében narancs-vörös lepleket öltenek.
Mégis valamennyi szampradája és vallási hagyomány használta már a következő trükköt: „Csak ide hallgass! Maradj a gurud szavainál! Ragaszkodj saját gurud intelméhez! Ne próbálkozz mindenfelé, ne futkoss ide-oda jótanácsért! Számtalan tanító a te gurud ellensége. Nem a való igazságot hirdetik.” Bizonyos szinten még szükség van az ilyen figyelmeztetésre. „Ne próbálj mindenhol gurut látni, mert ebben a világban sok ember hordja a szádhuk jelmezét, s ezenközben alantas dolgokat művel.” E figyelmeztetés szükségszerű a kezdő szinten.
(Srí guru és kegye)
Mindannyian a mestereink, guruk – s ez azt jelenti, hogy valamennyien jóakaratú oltalmazóink. Azon a síkon minden forrásból a gondviselés italát ihatjuk. Mindenünnen áldásuk és kegyük árad. Mindannyian legfőbb jószerencsénk felé vezetnek bennünket. Ez magától értetődő.
Mégis vannak azért fokozatok, éppúgy, mint ahogy Isten megnyilvánulásaiban is léteznek: Vászudéva, Visnu, Nárájana, Dvárakésa, Mathurésa, Szvajam Bhagaván Krsna – megannyi szint létezik. A fokozatosság mindig benső érettségünkhöz igazodik, így hát nincs mitől tartanunk. Természetesen van, amikor kedvezőtlen a külső környezet, s nélkülözzük a tiszta hívek társaságát. Ebben az esetben lehet, arra intenek: ne keveredjünk a májávádíkal, a buddhistákkal, Sankara híveivel, a nágá bábákkal s megannyi más, úgynevezett szádhufélével; nehogy ide-oda futkossunk, csak hogy bármilyen tanácsadó gurura leljünk. „Ne próbálj erőnek erejével mindenhol gurut látni!" - azért intenek erre, hogy a kedvezőtlen körülményektől megvédjenek minket. Egy bizonyos szinten túl, mikor megszilárdult már bennünk az igazság érzése, elérkezünk arra a síkra, ahol mindenki a gurunk, és támogat célunk elérésében.
Kezdetben indokolt az óvatosság, mert sok csaló egyszerűen bekebelezne bennünket. Különösen a kezdeti szinten összpontosítsunk kizárólag a saját gurunkra, így haladjunk a cél felé, s kerüljük el a buddhistákat, májávádíkat, ateistákat, s mindazokat, akik a szádhuság, az életszentség nevében narancs-vörös lepleket öltenek.
Mégis valamennyi szampradája és vallási hagyomány használta már a következő trükköt: „Csak ide hallgass! Maradj a gurud szavainál! Ragaszkodj saját gurud intelméhez! Ne próbálkozz mindenfelé, ne futkoss ide-oda jótanácsért! Számtalan tanító a te gurud ellensége. Nem a való igazságot hirdetik.” Bizonyos szinten még szükség van az ilyen figyelmeztetésre. „Ne próbálj mindenhol gurut látni, mert ebben a világban sok ember hordja a szádhuk jelmezét, s ezenközben alantas dolgokat művel.” E figyelmeztetés szükségszerű a kezdő szinten.
(Srí guru és kegye)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése