2010. július 31., szombat

jñāna és vijñāna


A Bhagavad-gítá hetedik fejezete e versekkel kezdődik:

śrī-bhagavān uvāca
mayy āsakta-manāḥ pārtha yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ |
asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ yathā jñāsyasi tac chṛṇu ||1||

śrī-bhagavān uvāca –
a magasztos úr szólott; mayi – irántam, hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elméjű; pārtha – Pártha!; yogam – jógát; yuñjan – összpontosító, alkalmazó; mad-āśrayaḥ – nálam oltalmat lelő; a-saṁśayam – kétely nélkül; samagram – teljest; mām – engem; yathā – ahogyan; jñāsyasi – felismersz majd; tat – azt; śṛṇu – halld!

A Magasztos Úr szólt: Halld most, óh, Prthá fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségtelenül, a Rólam való teljes tudat által, a jóga gyakorlásával, az elmét Rám irányítva!


A hatodik fejezet utolsó verse elmondja: a legkiválóbb jógí az, aki mindig Krsnára gondolva nagy (mad-gatenāntarātmanā – „hozzám jött”, azaz bennem elmélyült értelemmel) hittel (śraddhāvān – erőshitű) imádja (bhajate) őt. Miképpen is ismerhető fel, milyen természetű legyen az odaadása, imádata annak, aki ezen az úton jár – e kérdésekre felelnek a most következő versek. Legyen hozzám (mayi), a Legfelsőbb úrhoz ragaszkodó értelmű (āsakta-manāḥ). Oltalmat egyedül nálam keressen (mad-āśrayaḥ), feladva a jñāna s a karma iránti vonzalmát. Gyakorolja így a jógát (yogaṁ yuñjan), fokról fokra a velem való összekapcsolódást keresve. S ha így teszel te is – szól Krsna –, akkor eloszlanak a kételyeid (a-saṁśayam) és teljességemben (samagram), azaz minden gazdagságom, hatalmam és pompám teljében ismersz majd fel engem (mām jñāsyasi).

jñānaṁ te’haṁ sa-vijñānam idaṁ vakṣyāmy aśeṣataḥ |
yaj jñātvā neha bhūyo’nyaj jñātavyam avaśiṣyate ||2||

jñānam –
tudást; te – neked; aham – én; sa-vijñānam – bölcsességgel; idam – itt; vakṣyāmi – mondom majd el; aśeṣataḥ – maradéktalanul; yat – amit; jñātvā – tudva; na – nem; iha – itt (e világon); bhūyaḥ – további; anyat – más; jñātavyam – tudnivaló; avaśiṣyate – marad

Most részletesen megmagyarázom neked a fenomenális és a lelki tudományt is, s ha megértetted ezeket, nem lesz már semmi, amit tudnod kellene.

A vers szó szerinti fordítása:
Most hiánytalanul elmondom néked a jñānát a vijñānával együtt,
mit tudván nem marad más tudnivaló e világon.

A szótárak szerint a jñāna szó tudást, ismeretet, elsősorban a Legfelsőbbel kapcsolatos tudást jelent, a vijñāna értelmet, megértést, bölcsességet.
A kommentátorok eltérő árnyalatokkal értelmezik a jñāna és a vijñāna kifejezéseket. Srídhar Szvámí szerint a jñāna a szentírásokon alapuló (śāstrīya) tudás, míg a vijñāna a „megvalósítás”, a közvetlen, személyes tapasztalat, megértés (anubhava).
Sríla Prabhupád a nyugati világban prédikált, így fordításában is a nyugati filozófia terminológiáival keres párhuzamot. A jñāna a fenomenális, azaz az érzékelhető, a jelenségek világára vonatkozó ismeretek, a vijñāna pedig a numenális, azaz érzékfeletti világ tudása, a lelki tudás: „Teljes tudás vagy transzcendentális tudás alatt a fenomenális világ és a mögötte lévő lélek ismeretét értjük.” A Gítá más verseihez fűzött kommentárjaiban részletesebb magyarázattal is szolgál. A 3.41. vers szerint az ember az érzékei szabályozásával győzze le a kéjt, a jñāna és vijñāna pusztítóját. Sríla Prabhupád kommentárjában ezt olvashatjuk e két kulcsszóról: „Jñānam a nem-éntől (ahaṁkāra) különálló önvalóról szóló tudásra utal, arra az ismeretre, mely szerint a lélek nem azonos a testtel. Vijñānam az önvalóról szóló még sajátságosabb tudást, a lélek eredeti helyzetének és a Legfelsőbb Lélekhez fűződő kapcsolatának ismeretét jelenti.”
Visvanáth Csakravartí, és az ő nyomán Srídhar Mahárádzs értelmezése a jñānát az isteni fenségről szóló (aiśvarya-maya) tudással, a vijñānát pedig Krsna csodás édességének közvetlen megtapasztalásával (mādhurya-anubhava-maya) azonosítja.

A vers második fele e közvetlen megtapasztalással társuló tudást magasztalja: „ezt tudván nem marad más tudnivaló e világon”, azaz aki így ismeri a Krsnáról szóló igazságot, az mindent tud, amit tudni érdemes, így akár mindentudónak is nevezhetjük. Ám e tudás keveseké, ahogyan azt majd a rákövetkező versben olvashatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése