2009. június 25., csütörtök

ki kopog?


Rúpa gószvámí Padjávalí című antológiájának egyik fejezete Rádhá és Krsna csalafinta beszélgetéseinek gyűjteménye. Íme egy kis ízelítő a fejezetből (Padjávalí 281.), a szerző ismeretlen.


aṅgulyā kaḥ kavāṭaṁ praharati kuṭile mādhavaḥ kiṁ vasanto
no cakrī kiṁ kulālo na hi dharaṇi-dharaḥ kiṁ dvijihvaḥ phaṇīndraḥ |
nāhaṁ ghorāhi-mardī kim-asi khaga-patir no hariḥ kiṁ kapīśo
rādhā-vāṇībhir itthaṁ prahasita-vadanaḥ pātu vaś-cakra-pāṇiḥ ||

aṅgulyā –
ujjal; kaḥ – ki?; kavāṭam – ajtót; praharati – üti, kopogtatja; kuṭile – csalafinta leány!; mādhavaḥ – Mádhava; kim – ki?; vasantaḥ – tavasz; na u – bizony nem; cakrī – a kerekes, kereket tartó; kim – ki?; kulālaḥ – fazekas; na – nem; hi – bizony; dharaṇi-dharaḥ – a földet tartó; kim – ki?; dvi-jihvaḥ phaṇi-īndraḥ – a kétnyelvű kígyókirály; na – nem; aham – én; ghora-ahi-mardī – rettenetes kígyót leütő; kim – ki?; asi – vagy; khaga-patiḥ – madarak ura; na u – bizony nem; hariḥ – Hari; kim – ki?; kapi-īśaḥ – majomisten; rādhā-vāṇībhiḥ – Rádhá szavai által; ittham – így; prahasita-vadanaḥ – mosolygó arc; pātu – oltalmazzon!; vaḥ – minket; cakra-pāṇiḥ – „kerék-kezű”;

– Ki zörgeti ujjával az ajtót?
– Ó, csalafinta leány, (én vagyok az,) Mádhava.
– Ki az? A tavasz?
– Nem, hanem aki kereket tart a kezében!
– Kicsoda? Fazekas?
– Nem, hanem aki fenntartja a Földet!
– Ki vagy? A kétnyelvű kígyókirály?
– Nem! Az vagyok, aki leütötte a rettenetes kígyót!
– Te vagy a madarak ura?
– Bizony nem. Hari vagyok!
– Ki vagy? A majomisten?
Oltalmazzon bennünket a Szudarsan csakrát tartó Krsna, kinek arcára Rádhá szavai így csalnak mosolyt!

Krsna éjnek évadján titokban szeretett Rádhikájához rohan, ám ő ahelyett hogy gyorsan ajtót nyitna, játékos évődésbe kezd. Bár tudja, hogy Krsna áll az ajtó előtt, s azt is, hogy titokban látogatja meg, így nem állhat sokáig az ajtóban, mégis, meglepetést színlelve kérdezősködni kezd: ugyan ki lehet az, aki éjnek évadján kocogtatja az ajtómat? Ó, csalafinta kedvesem, Mádhava vagyok, engedj gyorsan be! – suttogja Krsna, ám Rádhiká tovább játszik, félremagyarázza a Mádhava nevet. A mádhava szó mézédest jelent, s a tavaszt, a tavaszi hangulatot, a Szerelemisten jóbarátját is. Csak nem a tavasz érkezett meg? – kérdi hát Rádhá.
Krsna újabb névvel próbálkozik: a csakra szó jelentése kerék, a csakrin így az, akinek kereke van: Krsna, kezében a Szudarsan csakrával. Ám a „kerék” szó a fazekas korongjára is utalhat, ezért Rádhá így kérdez: talán egy fazekas érkezett ily kései órán?
A dhṛ szógyök jelentése fenntart, ebből fakad a föld egyik neve: dharaní, azaz a fenntartó, a hordozó. Én vagyok a Hordozó hordozója! – próbálkozik ismét Krsna. A világmindenséget Anantasésa, a végtelenség kígyója tartja a fején, ezért Rádhá így játszik tovább: akkor nyilván Anantasésa vagy, a kétnyelvű kígyókirály! A kígyókirály azonban Kálijára is vonatkozhat, akinek Krsna a fejein táncolt, ezért Krsna válasza: nem, én nem a kígyókirály vagyok, hanem aki leütötte azt a rettenetes szörnyeteget! A kígyók legfélelmetesebb ellenfele Garuda, a madarak királya. Aki elpusztítja (a mardin jelenthet leütőt vagy összezúzót is) a rettenetes kígyót, az csak Garuda lehet Rádhiká szerint: ó, hát te volnál Garuda, a madarak királya! Nem – válaszol Krsna –, Hari vagyok, aki Garuda vállán lovagol! A hari szó jelentheti a sárgászöld vagy vörösesbarna színt, s majmot, lovat vagy akár oroszlánt is, így Rádhiká folytathatja az évődést: ó, akkor te vagy Hanumán, a majmok ura!
A híveit megoltalmazó, a démonokat elpusztító Isten fegyvere a Szudarsan csakra… s ez az Isten most Rádhiká ajtaja előtt mosolyog kedvese tréfáin.

A versmérték: sragdharā (virágfüzéres): – – – – υ – – υ υ υ υ υ υ – – υ – – υ – –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése