Krsnadász Kavirádzs gószvámí: Srí Rádhikástakam

A Góvinda-lílámrta 17.fejezetéből, az 59-67. versek.
A versmérték tūnaka – υ – υ – υ – υ – υ – υ – υ –

kuṅkumākta-kāñcanābja-garva-hāri-gaurabhā
pītanāñcitābja-gandha-kīrti-nindi-saurabhā |
ballaveśa-sūnu-sarva-vāñchitārtha-sādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||1||

Aranyfénye elhomályosítja a kunkummal megkent aranylótusz büszkeségét,
illata mellett a sáfránnyal meghintett lótusz oly magasztalt aromája is semmiség.
A pásztorok urának fiának minden kívánságát tökéletesen betöltő –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

kauravinda-kānti-nindi-citra-paṭṭa-śāṭikā
kṛṣṇa-matta-bhṛṅga-keli-phulla-puṣpa-vāṭikā |
kṛṣṇa-nitya-saṅgamārtha-padma-bandhu-rādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||2||

Színpompás selyemszárija maga mögé utasítja a rubin ragyogását.
Kinyílt virágokban dús kert, hol a mámoros fekete méhecske játszadozik.
Megörvendezteti a lótuszok barátját, csak hogy újra meg újra találkozhassék Krsnával –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

A harmadik pádában a lótuszok barátja (padma-bandhu) a Nap, vagy a méhecske neve. Finom utalás az előző strófára is, melynek képében Rádhá a tágra nyílt virág, aki a fekete (azaz Krsna) méhecskét várja. Ám itt a lótuszok barátja a Nap, mert Rádhá a Napistent imádja, hogy elnyerje Krsna társaságát.

saukumārya-sṛṣṭa-pallavāli-kīrti-nigrahā
candra-candanotpalendu-sevya-śīta-vigrahā |
svābhimarśa-ballavīśa-kāma-tāpa-vādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||3||

Lágy finomsága mellett szégyenkezik a friss rügyek sora,
üde alakját a Hold, a szantálpép, a kéklótusz s a kámfor szolgálja.
Érintése lecsillapítja a pásztorleányok urának perzselő vágyát –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

A Hold, a szantálpép, az éjjel nyíló kéklótusz és a kámfor mind a perzselő hőséget csillapítja… Rádhá érintése éppígy csillapítja Krsna perzselő vágyát – mondja a vers. Az érintés (abhimarśa) nem csupán a bőrfelületek könnyed és puha találkozására vonatkozik, hanem érintkezést, nemi egyesülést is jelenthet.
Elgondolkodtató, mit kereshet egy efféle nagyon anyaginak tűnő utalás egy magasztaló fohászban? A válasz keresésében kicsit távolról indulnék el: A Gópála-tápaní upanisad második fejezetének kerettörténete szerint egyszer Vradzsa szenvedélytől fűtött leányai miután az egész éjszakát Krsnával töltötték, így kérdezték őt: ki legyen a méltó bráhmana, akinek ételadományainkat adjuk? Durvászá – felelte Krsna. Ám Durvászá a Jamuná másik oldalán lakik – faggatóztak tovább a gópík – hogyan kelhetnénk át a folyón, hogy meglátogathassuk? Mondjátok: Krsna brahmacsárí – szólt Krsna –, és a folyó utat nyit nektek. A gópík csodálkozva nézek össze, de hittek a szónak, s Krsna tanácsát követve valóban átjutottak a folyó túlpartjára. Durvászá ásramjához járultak, s átadták néki az elkészített finomságokat. Durvászá jóllakott, majd elégedetten bocsájtotta útjára a leánysereget. Hogy keljünk át a folyón hazafelé? – tűnődtek el, s most a bráhmanától tudakozódtak. Mondjátok, hogy Durvászá durvá füvet eszik – felelte a bölcs. A válasz szójáték, a Durvászá név jelentése: dur-vászá, azaz rosszul öltözött (hiszen aszkéta), de nagyon hasonlít a durvásá (durvá-ásá), vagyis durvá (kusa) füvet evő szóra. Ez azonban már sok volt a gópíknak: most lakattuk jól a legfinomabb falatokkal! hogyhogy füvet eszik? Rádhá, a vezetőjük szóvá is tette, fejtsd meg kérlek, szavaid értelmét! – kérte a bölcstől. Durvászá válaszában az anyag és a lélek különbözőségéről beszélt: Én lélek vagyok – hogyan lehetnék hát élvező, az anyagi élvezetek rabja? Krsna ¬– ki nektek a legkedvesebb – a kétféle test, a durva- és finom fizikai test teremtője. Vele kapcsolatban semmi esetre sem beszélhetünk anyagi vágyakról, mert teljes egészében felette áll azoknak. S erről ugyan már nyílt határozottsággal nem beszélt Durvászá, de éppen ez a helyzet a lelket látó bölcs esetében is… bár jóízűen elfogyasztotta a gópík felajánlásait, ez nem hoz anyagi ragaszkodást… független marad, miként Krsna, mert a létezés más minőségét szemléli, más minőségében él.
Akkor hát mire véljük ezeket a történeteket? Evilági tapasztalataink szerint is a szerelem nagyon intenzív kapcsolat: feloldja az énhatárokat, és összehangolja a szerelmeseket. Gyönyörű előképe a hamis én lebontásának, és a Legfelsőbbel való összehangolódásnak. Nem véletlen hát, hogy a szerelem, mint az intenzív istenkapcsolat szimbóluma felbukkan a legtávolabbi kultúrákban is. S ez a vonzalom oly erős, hogy még Istent is befolyása alá vonja: Krsna Rádhá lábaihoz borul.
S mert a hindu tradícióban a szexualitáshoz nem kötődik bűn, vagy negatív gondolat, így találkozhatunk hasonló utalásokkal szakrális költeményekben is. Ám ezeknek nincs köze a világi szexualitáshoz… ahogyan a Siva-lingam és a jóni látványa sem kelt szexuális képzetet a hindu imádóban, úgy itt sem a világi szerelmeskedés az, ami eszébe ötlik a vers recitálásakor, hanem a kapcsolat nagyszerű mélysége és intenzitása. Hogy van, amihez/akihez a független Isten mégis kötődik. S ez a kutatásunk tárgya! Ott ajánljuk fel szolgálatainkat, ahol ezt a csodát látjuk!
Ám a más kultúrában felnőtt olvasót rendre figyelmeztetni szokták: ne tévedjen meg, hiszen ha Rádhá és Krsna szerelmét csupán a világi szerelem dimenziójában értelmezi, akkor tévúton jár.

viśva-vandya-yauvatābhivanditāpi yā ramā
rūpa-navya-yauvanādi-sampadā na yat-samā |
śīla-hārda-līlayā ca sā yato’sti nādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||4||

Még a mindenki által imádott, s az ifjú lányok koszorúja által magasztalt Ramá
sem fogható őhozzá szépségben, zsenge ifjúságban s a többi kiválóságban.
Jellem, szeretet, s édes kedvtelések terén nincs, ki nála jobb volna –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

Ramá, azaz a megörvendeztető Laksmí neve.

rāsa-lāsya-gīta-narma-satkalāli-paṇḍitā
prema-ramya-rūpa-veśa-sadguṇāli-maṇḍitā |
viśva-navya-gopa-yoṣid-ālito’pi yādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||5||

A rásza-tánc, az ének, tréfálkozás és a finom művészetek mestere,
szeretete, gyönyörű alakja, öltözéke, s jótulajdonságai ékesítik.
Kiválóbb ő még a mindenség által magasztalt pásztorleányok sokaságánál is –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

nitya-navya-rūpa-keli-kṛṣṇa-bhāva-sampadā
kṛṣṇa-rāga-bandha-gopa-yauvateṣu kampadā |
kṛṣṇa-rūpa-veśa-keli-lagna-sat-samādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||6||

Az örökifjú szépség, a szerelmes játékok, s a Krsna iránti érzelmek tökéletessége,
ki megremegteti a Krsna iránti ragaszkodással megkötött pásztorleányok szíveit.
Krsna alakján, viseletén, szerelmes kedvtelésein meditál állhatatosan –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

sveda-kampa-kaṇṭakāśru-gadgadādi-sañcitā
marṣa-harṣa-vāmatādi-bhāva-bhūṣaṇāñcitā |
kṛṣṇa-netra-toṣi-ratna-maṇḍanālidādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||7||

Veríték, remegés, lúdbőrzés, könnyek, elcsukló hang, s az olthatatlan szeretet többi jele mutatkozik rajta,
míg csáberejét a türelem, ujjongás, ellenkezés és más érzelem-díszek fokozzák.
Krsna szemeit gyönyörködtető drágaköves ékszereket visel –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

Bár Rádhá szemet gyönyörködtető ékszereket visel, igazi díszei szerető érzelmeinek megmutatkozó jelei.

yā kṣaṇārdha-kṛṣṇa-viprayoga-santatoditā-
neka-dainya-cāpalādi-bhāva-vṛnda-toditā |
yatna-labdha-kṛṣṇa-saṅga-nirgatākhilādhikā
mahyam ātma-pāda-padma-dāsyadāstu rādhikā ||8||

Aki ha csak egy fél pillanatra is elválik Krsnától mély
és keserves szomorúság, aggodalom, s más érzések gyötrik.
Ám mikor nagy erőfeszítések révén végül elnyeri Krsna társaságát, minden fájdalma szertefoszlik –
bárcsak Rádhiká megajándékozna lótuszlába szolgálatával!

Más szövegváltozatban a második pádában a toditā – gyötretett – helyett moditā – megörvendeztetett áll.

aṣṭakena yas tv anena nauti kṛṣṇa-vallabhāṁ
darśane’pi śailajādi-yoṣid-ādi-durlabhām |
kṛṣṇa-saṅga-nanditātma-dāsya-sīdhu-bhājanaṁ
taṁ karoti nanditāli-sañcayāśu sā janam ||9||

Aki ezzel a nyolc strófás költeménnyel Krsna kedvesét magasztalja,
kinek megpillantására még Párvatí, s a többi szépség is vágyik,
őt a Krsna társaságának örvendező Rádhiká önnön szolgálatának nektárjával
ajándékozza meg, s befogadja az elragadtatott társnői körébe.