amikor Krsna álmában beszélt

Vászudéva verse a Padjávalí című antológiából:

dhīrā dharitri bhava bhāram avehi śāntaṁ
nanv eśa kaṁsa-hatakaṁ vinipātayāmi |
ity adbhuta-stimita-gopa-vadhū-ṣrutāni
svapnāyitāni vasudeva-śiśor jayantu ||

„Földanya, kérlek, nyugodj meg! Enyhítem terhed…
ezt a hitvány Kanszát is elpusztítom, nem igaz?”
A fejőslánykák hallván ezt megdermedtek a csodálkozástól.
Dicsőség Vaszudév kisfia álmában mondott szavainak!

Hasonló történet a Padjávalíból: „Kedves Kuvérám, rég nem láttalak!"