Rūpa gosvāmī: prathamaṁ śrī-govardhanāṣṭakam
govindāsyottaṁsita vaṁśī-kvaṇitodyal-
lāsyotkaṇṭhā-matta-mayūra-vraja-vīta |
rādhā-kuṇḍottuṅga-taraṅgāṅkuritāṅga
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||1||
govinda-āsya – Góvinda szája; uttaṁsita – ékesített; vaṁśī – fuvola; kvaṇita – hang; udyat-lāsya – ugrásra kész (mohó) tánc; utkaṇṭhā – („nyújtott nyakú”), izgatott, a szeretett személy után vágyakozó; matta-mayūra – mámoros páva; vraja – sokaság, tömeg; vīta – átjárt, bejárt!; rādhā-kuṇḍa – Rádhá-kunda; uttuṅga – magas; taraṅga – hullám; aṅkurita – duzzadt; aṅga – test, rész!; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet [az āśā jelzője]
A Góvinda ajkait ékesítő fuvola hangjától megmámorosodott pávák lankáidon perdülnek táncra. Tested a Rádhá-kunda magasba törő hullámai simogatják, óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
Góvardhan alakja egy a csőrét begyéhez hajtó páváéhoz hasonlatos. Szemei a Rádhá-kund és a Sjáma-kund, csőre Mukháravinda, nyaka Dána-ghátí, a farka pedig Púnycsharí.
yasyotkarṣād vismita-dhībhir vraja-devī-
vṛndair varyaṁ varṇitam āste haridāsyam |
citrair yuñjan sa dyuti-puñjair akhilāśāṁ
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||2||
yasya – akié; utkarṣāt – emelkedettségből, kiválóságból; vismita-dhībhiḥ – ámuldozó értelmek által; vraja-devī-vṛndaiḥ – számtalan Vradzsa-déví által; varyam – legkiválóbb; varṇitam – leírt, lefestett; āste – van, él, lakik; hari-dāsyam – Hari szolgálata; citraiḥ – díszekkel, csodálatosokkal, vonzókkal; yuñjan – csatoló, összekapcsoló, ellátó, alkalmazó; sa – val; dyuti – ragyogás, tündöklés, fény; puñjaiḥ – sokasággal, halmokkal; akhila āśām – minden irányt (vagy: teljes vágyat); prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Nagyszerűséged Vradzsa számtalan hölgye ámulva dicséri, Hari legkiválóbb szolgájaként beszélnek rólad. Csodás ragyogással töltesz be minden irányt óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
A gópík így beszélnek egymás között: „Kedves lányok, ez a hegy a legkiválóbb Hari szolgái közül, hiszen Balarám és Krsna lábainak érintésétől örvendezik, és ivóvízzel, friss fűvel, ehető gyökerekkel és barlangokkal ajánlja hódolatát nékik, a teheneknek valamint kedves társaiknak.” (Bhág. 10.21.18.)
vindadbhir yo mandiratāṁ kandara-vṛndaiḥ
kandaiś cendor bandhubhir ānandayatīśam |
vaidūryābhair nirjhara-toyair api so’yaṁ
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||3||
vindadbhiḥ – megtalálókkal, érzékelőkkel, elnyerőkkel [vindan]; yaḥ – aki; mandiratām – lakásként, templomként, palotaként; kandara-vṛndaiḥ – barlangok sokaságával; kandaiḥ – felhőkkel; ca – és; indoḥ – Holdé; bandhubhiḥ – barátokkal, rokonokkal; ānandayati – boldogítja, megörvendezteti, gyönyörködteti; īśam – Istent; vaidūrya-ābhaiḥ – vaidúrja-drágakőként tündöklőkkel; nirjhara – csobogó, hegyi patak; toyaiḥ api – bizony vizekkel; saḥ – ő; ayam – ez; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Fejedelmi barlangjaiddal, s a felhőkkel, a Hold barátaival gyönyörködteted Istent. Gyorsfolyású patakjaid vize úgy tündököl, akár a vaidúrja-drágakő. Óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
śaśvad-viśvālaṅkaraṇālaṅkṛtimedhyaiḥ
premṇā dhautair dhātubhir uddīpita-sāno |
nityākrandat-kandara veṇu-dhvani-harṣāt
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||4||
śaśvat – mindig; viśva-alaṅkaraṇa-alaṅkṛti-medhyaiḥ – mindenség ékességének ékessége tisztákkal (áldozatra alkalmasokkal); premṇā – szeretettel; dhautaiḥ – mosottakkal; dhātubhiḥ – ásványokkal; uddīpita-sāno – ragyogó hegycsúcs!; nitya – mindig; ākrandat – zengő; kandara – völgy (vagy barlang); veṇu-dhvani-harṣāt – fuvola hangjától örvendezés miatt; prati-āśām –me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Tündöklő ormaidról nagy szeretettel kimosott ásványaid a Mindenség Ékességének ékkövei, völgyeidben szüntelenül a fuvola gyönyör-hangjai zengnek. Óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
prājyā rājir yasya virājaty upalānāṁ
kṛṣṇenāsau santatam adhyāsita-madhyā |
so’yaṁ bandhur-bandhuradharmo surabhīṇāṁ
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||5||
prājyā – nagy, terjedelmes, jelentős; rājiḥ – sor; yasya – akié; virājati – ragyog, kimagaslik; upalānām – köveké, szikláké; kṛṣṇena – Krsna által; asau – ő; santatam – örökké (szakadatlan); adhyāsita – leültetett; madhyā – közepére; saḥ – ő; ayam – ez; bandhuḥ – barát; bandhura dharmaḥ – kedves természetű (vagy hepehupás, egyenetlen természetű); surabhīṇām – szurabhi teheneké; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Óh hegylánc, ragyogsz, hiszen Krsna telepszik le köveidre. Szurabhi tehenek elbűvölő barátja, óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
A „Szurabhi tehenek elbűvölő barátja” sor szójáték. A szövegben szereplő bandhur-bandhura-dharma kifejezés egyszerre jelent kedves, elbűvölő természetű barátot, és olyan barátot is, akinek jellemző tulajdonsága, hogy egyenetlen a felszíne.
Mikor Indra özönvizet zúdított Gókula népére, s Krsna felemelte a Góvardhan hegyet, a szenvedő tehenek is a hegy alatt leltek oltalomra, így Góvardhan nagyon kedves a mennyei Szurabhi tehenek számára.
nirdhunvānaḥ saṁhṛti-hetuṁ ghana-vṛndaṁ
jitvā jambhārātim-asambhāvita-bādham |
svānāṁ vairaṁ yaḥ kila niryāpitavān saḥ
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||6||
nirdhunvānaḥ – elűző, elpusztító; saṁhṛti-hetum – a pusztítás okán; ghana-vṛndam – felhők sokaságát; jitvā – legyőzve; jambhārātim – Indrát (Dzsambha démon ellenségét); asambhāvita-bādham – méltatlan gyötrelmet; svānām – övéié, rokonoké; vairam – ellenségeskedés; yaḥ – aki; kila – bizony; niryāpitavān – elkergette, elpusztította; saḥ – ő; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Indrát legyőzve elűzted a pusztítás kedvéért összegyűlt felhők sokaságát, s megmentetted tieidet a méltatlan gyötrelmektől. Bizony, véget vetettél az ellenségeskedésnek, óh Góvardhan, add hát, hogy beteljesedjék vágyam!
A vers Indrát Dzsambha-aráti, azaz Dzsambha ellensége néven említi. A tejóceán kiköpülése után az aszurák és a dévák összecsaptak, s e csatában Indra villámjával választotta el Dzsambha fejét testétől.
bibhrāṇo yaḥ śrī-bhuja-daṇḍopari-bhartuś
chatrī-bhāvaṁ nāma yathārthaṁ svam akārṣīt |
kṛṣṇopajñaṁ yasya makhas tiṣṭhati so’yaṁ
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||7||
bibhrāṇaḥ – fenntartó, tápláló; yaḥ – aki; śrī-bhuja – szépséges kar; daṇḍa – bot; upari – magasan; bhartuḥ – tartóé, mesteré; chatrī-bhāvam – ernyő pozíciót; nāma – nevet; yathārtham – megfelelő; svam – sajátot; akārṣīt – tett; kṛṣṇa-upajñam – Krsna által kigondolt; yasya – akié; makhaḥ – áldozat; tiṣṭhati – van; saḥ – ő; ayam – ez; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Óh Tápláló, ki a Mindenség Fenntartójának magasba emelt szépséges kezében ernyővé lettél, s elnyerted a hozzád illő nevet! Áldozatod maga Krsna gondolta ki, óh, Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
A Góvardhan név jelentése: a teheneket gyarapító, tápláló, a bibhrāṇa (fenntartó, tápláló) szó a vardhana (növelő, gyarapító) szinonímája.
gāndharvāyāḥ keli-kalā-bāndhava kuñje
kṣuṇṇais tasyāḥ kaṅkaṇa-hāraiḥ prayatāṅga |
rāsa-krīḍā-maṇḍitayopatyakayāḍhya
pratyāśāṁ me tvaṁ kuru govardhana pūrṇām ||8||
gāndharvāyāḥ – Rádhikáé; keli-kalā – évődésben rátermett; bāndhava – barát (báty)!; kuñje – ligetben; kṣuṇṇaiḥ – eltaposottakkal; tasyāḥ – övé (Rádháé); kaṅkaṇa-hāraiḥ – karkötőkkel és nyakláncokkal; prayatāṅga – szent; rāsa-krīḍā – a rásza-lílá; maṇḍitayā – felékesítettel; upatyakayā – hegy lábával; āḍhya – gazdag!; prati-āśām – reményt; me – enyém; tvam – te; kuru – tedd; govardhana – Góvardhan!; pūrṇām – beteljesítettet
Rádhiká évődéshez értő barátja, ligeteidet az ő eltaposott karkötői és nyakláncai ékesítik, s a rásza-lílá éke tesz gazdaggá. Óh Góvardhan, add, hogy beteljesedjék vágyam!
adri-śreṇī-śekhara padyāṣṭakam etat
kṛṣṇāmbhoda-preṣṭha paṭhed yas tava dehī |
premānandaṁ tundilayan kṣipram amandaṁ
taṁ harṣeṇa svīkurutāṁ te hṛdayeśaḥ ||9||
adri-śreṇī-śekhara – hegyek sokaságának koronája!; padya-āṣṭakam – vers-nyolcast; etat – ez; kṛṣṇa-āmbhoda-preṣṭha – Krsna-felhő-legkedvesebb!; paṭhet – olvassa; yaḥ – aki; tava – tiéd; dehī – add!; prema-ānandam – a rajongó szeretet gyönyörét; tundilayan – tápláló!; kṣipram – gyorsan; amandam – haladéktalanul; tam – őt; harṣeṇa – örömmel; svī-kurutām – fogadja el!; te – tiéd; hṛdaya-īśaḥ – a szív ura
Hegyek koronája, Sötétfelhő kedves barátja, Tápláló! Kérlek, add meg a rajongó szeretet gyönyörét annak, ki e nyolc strófát olvassa, és segíts, hogy gyorsan elfogadja őt szíved ura!
iti matta-mayūrākhyaṁ prathamaṁ śrī-govardhanāṣṭakam |
iti – így; matta – mámoros; mayūra – páva; ākhyam – nevű; prathamam – első; śrī-govardhana – Srí Góvardhan; āṣṭakam – nyolcversű fohász
Így végződik a Mámoros páva nevezetű első fohász Srí Góvardhanhoz, nyolc versben.
A versforma mattamayūra (mámoros páva),
13 szótagos pádákkal: – – – – / – υ υ – – υ υ – –
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése