rasza-dzsigjászá

Mindannyian a tiszta boldogságra, örömre (rasza, ánanda) vágyunk, ezt kutatjuk mindahányan. S úgy mondják, ez az öröm a megtestesült Öröm szolgálatában lelhető meg. A rasza személy, Ő a megtestesült nektári boldogság (akhila raszámrta múrtih, Bhakti-raszámrta-szindhu 1.1.1.). Mindenki a raszát kutatja, ez a legeslegfőbb dolog. Mi, emberek szubjektíve létezünk, s hasonlóképpen a megtestesült raszának is megvan a maga hiperszubjektív léte. Ő egy személy, a megtestesült boldogság, maga Krsna. A rasza nem más, mint Krsna. S boldogság nem is lehet másutt, mint a Legfőbb Létezőben. A különféle raszák végső forrása mind Krsna. Nekünk pedig természetünkből adódóan Krsnát kell kutatnunk (krsnánuszandhánam, „Krsna kutatása”). Ez a lélek egészséges helyzete – Krsna kutatása.
A Védánta-szútra arra hív föl, hogy kutassuk Brahmant, a világ végső okát (athátó brahma-dzsigjászá), másutt ugyanerre hívják fel a figyelmünket: ahonnan minden élőlény származik, ami fönntartja őket s amibe végül visszatérnek, az Brahman, azt kell kutatni. Honnét származik a mindenség? Mi tartja fenn? S hová kerülünk halálunk után? Ez Brahman, mindennek az alapja. Tudakozódj a mindent felölelő elsődleges ok felől! Ez a legnagyobb a világon (brhatama), a mindent felölelő.
Csakhogy Maháprabhu másfajta tudakozódást ajánlott. A Bhágavata-purána a Brahman-kutatás helyett a Krsna utáni kutatást ajánlotta. Brahman kutatása meddő és száraz dolog. Ez még csak agytorna, érvelési zsonglőrködés. Hagyd ezt magad mögött! Keresd inkább Krsnát, hiszen a szíved erre szomjúhozik! Csillapítsd szíved szomjúságát! Krsna kutatása egyben a rasza kutatása is, hiszen Ő a megtestesült boldogság (raszó vai szah – „bizony, ő a rasza” Taitt.up. 2.7.1.). A ráció eredményei nem kielégítőek. A tudás nem csillapítja az ember szomját. A rasza, ánanda azonban egészen más természetű. Brahman kutatása helyett keresd inkább Krsnát! Hol van Krsna? Ez legyen a jelmondatunk.

(Bhakti Raksak Srídhar Mahárádzs)