az élet végső célja

Padmanábh Mahárádzs pécsi tartózkodása alatt különösen a bhakták figyelmébe ajánlotta a Bhágavata-purána 7.7.55. versét, a májusi versnek ezt választottam hát... s a fényét emelendő mellétettem még néhány hasonló jellegű verset.

etāvān eva loke 'smin puṁsaḥ svārthaḥ paraḥ smṛtaḥ |
ekānta-bhaktir govinde yat sarvatra tad-īkṣaṇam ||

etāvān – ennyire; eva – bizony; loke – világban; asmin – ebben; puṁsāṁ – emberé; sva-arthaḥ – ön-érdek (itt végső cél értelemben áll); paraḥ – legfőbb; smṛtaḥ – emlékezett; eka-anta-bhaktiḥ – egy-hegyű odaadás; govinde – Góvinda iránt; yat – ami; sarvatra – mindenhol; tad-īkṣaṇam – az ő látása;

Bizony, ez az. Ebben a világban az ember végső célja a Góvinda iránti egyhegyű odaadás, mely mindenhol csak őt látja.

(Bhág. 7.7.55., Prahlád tanítja e szavakkal iskolatársait)

etāvān sāṅkhya-yogābhyāṁ sva-dharma-pariniṣṭhayā |
janma-lābhaḥ paraḥ puṁsām ante nārāyaṇa-smṛtiḥ ||

etāvān – ennyire; sāṅkhya-yogābhyāṁ – a szánkhjával és a jógával; sva-dharma-pariniṣṭhayā – a saját dharmában (kötelesség, életfeladat) való teljes jártassággal; janma-lābhaḥ – „születés-elnyerés”, az élet célja; paraḥ – legfőbb; puṁsām – az emberé; ante – végén (az élet végén); nārāyaṇa-smṛtiḥ – Nárájanra emlékezés;

Az emberi élet legfőbb célja – akár a szánkhja, akár a jóga, akár dharmánk tökéletes elvégzésével érjük is el – életünk végén Nárájanra emlékezni.

(Bhág. 2.1.6, Sukadév gószvámí szavai Paríksit királyhoz)

etāvān eva loke 'smin puṁsāṁ niḥśreyasodayaḥ |
tīvreṇa bhakti-yogena mano mayyarpitaṁ sthiram ||

etāvān – ennyire; eva – bizony; loke – világban; asmin – ebben; puṁsāṁ – emberé; niḥśreyasa-udayaḥ – az üdvösség felemelkedése (megjelenése); tīvreṇa – heves, intenzív; bhakti-yogena – a szerető odaadás jógájával; manas – elmét; mayi – bennem (nékem); arpitaṁ – rögzített; sthiram – szilárdan;

Bizony, ez az. Ebben a világban az ember üdvösségének záloga, hogy elméjét buzgó odaadással szilárdan reám rögzítse.

(Bhág. 3.25.44., Kapiladév tanítja Dévahútit)

etāvān eva loke 'smin puṁsāṁ dharmaḥ paraḥ smṛtaḥ |
bhakti-yogo bhagavati tan-nāma-grahaṇādibhiḥ ||

etāvān – ennyire; eva – bizony; loke – világban; asmin – ebben; puṁsāṁ – emberé; dharmaḥ – dharma; paraḥ – legfőbb; smṛtaḥ – emlékezett; bhakti-yogaḥ – a szerető odaadás jógája; bhagavati – Bhagaván iránt; tad-nāma – az ő neve; grahaṇa-ādibhiḥ – zengésével (“megragadásával”) s a többivel;

Bizony, ez az. Ebben a világban az ember legfőbb dharmája a Legfelsőbb iránti szerető odaadás, neveinek zengésével (s a többi lelki gyakorlattal).

(Bhág. 6.3.22., Jamarádzs oktatja szolgáit, kiket a visnudúták meghátrálásra késztettek)
PDF