Bejegyzések
gataśokaṁ na kurvīta bhaviṣyaṁ naiva cintayet |
vartamāneśu kāryeśu vartayanti vicakṣanāḥ ||
Ne aggodalmaskodj a múlt miatt, s ne latolgasd a jövőt,
a bölcsek a jelen munkájával foglalkoznak.
A múlt történelem – a rajta való tépelődés nem segít. Összegezzük a tanulságait, hogy megérthessük a jelent, és hogy legyen világos képünk az irányról, ami felé haladunk. „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – írja Seneca –, ám ha túl sok időt töltünk a jövő tervezgetésével, ha túl mélyre merülünk a lehetőségek latolgatásában, megfeledkezünk arról, ami valójában a kezünkben van: a jelen. A jelen abban az értelemben, hogy az ember találja meg a mindennapjaiban a szívet melengető szépséget, és abban az értelemben is, amire a vers emlékeztet: a jelen munkája. A múlton már nem tudunk változtatni, a jövőt azonban a ma döntései és tettei építik.
Az upanisadok szerint vágyból áll az ember. Amilyen a vágya, olyan az akarata, amilyen az akarata, olyan a cselekedete, s amilyen cselekedetet végez, oda jut majd el. Milyenek hát a tetteink? Milyen a mentalitásunk? S milyenek a vágyaink?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése