2011. szeptember 24., szombat

´


Amikor először hallottam a kunti-mala kifejezést, hosszasan eltűnődtem, vajon mi köze lehet a tulaszí-szemekből álló gyöngysornak Kuntí királynőhöz, a pándavák anyjához. Később persze megértettem, hogy nem róla beszélnek, a szó helyesen kaṇṭḥi-mālā, jelentése nyaklánc, a kaṇṭhi (nyakhoz tartozó) és a mālā (füzér) szavak összetétele… s a kiejtés szerinti angolos átírás nyomán lett a kaṇṭhi-ból kunti. Azt akkor még nem tudtam – pedig mennyi fejtörésre adott volna okot! – hogy a mala szó is létezik a szanszkrt nyelvben, a jelentése szenny, mocsok. A kunti-mala tehát értelmes szóösszetétel: Kuntí szennye.
Ahogy a nyelvünkben sem mindegy, hogy a magánhangzó rövid vagy hosszú, így van ez a szanszkrtban is. Magyarul is mást jelent a kar vagy kár, a var a seben vagy a vár hegyoldalon, a ver vagy vér, a veres, véres, vagy verés.

Érdemes odafigyelni tehát a szavak pontos kiejtésére. Íme néhány könnyen összekeverhető szanszkrt kifejezés:
A śāstra jelentése szentírás, tan, ám a śastra szó fegyvert jelent. A māyā szó nőnemű jelentése illúzió, ám ismeretes a szó hímnemű alakja is: māya – illuzionista, bűvész. A maya toldalékként valamiből állót, valamiből összetevődőt, valamit tartalmazót jelent, például ānandamaya kośa – boldogság természetű burok. De értelmes a mayā szó is, jelentése velem, általam (pl. cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ – a négy társadalmi rend általam teremtetett, Bg. 4.13.)
Az āśrama jelentése remete-lak, hajlék, vagy életrend (brahmacārī, gṛhastha, …), az aśrama azonban egészen más: a śrama szó erőfeszítést, fáradtságot jelent, az aśrama pedig erőfeszítés nélkülit… a szövegösszefüggés szerint lustálkodót, vagy ellenkezőleg, fáradhatatlant.
A Dāmodara nevet hallottam többször így ejteni: Damódár. Ez is értelmes szó, de mást jelent. A dāmodara a dāman (kötél) és az udara (derék, gyomor) szavakból képzett összetett szó: „kötél-derekú”, azaz akinek kötelet kötöttek a dereka köré. A dama szó jelentése azonban önfegyelem, az érzékek szabályozása, az udāra („fel-menés”) szó pedig emelkedett, nemes, kiváló, igaz embert jelent, a damodāra így önfegyelmezett nemes.

Felmerül a kérdés: van-e egyáltalán jelentősége e témának? Bár a védamantrák pontatlan zengésének akár súlyos következményei is lehetnek (lásd Vrtra születése, Bhág. 6.9.11.), ám Krsna minden nyelv mestere, ráadásul a szívekbe lát – így bizonnyal megérti a hibásan kiejtett szavainkat is. S nem nyelvésszé, hanem bhaktává, Krsna odaadó hívévé szeretnénk válni. Mégis… felajánlásainkat figyelmünk, igényességünk, pontosságunk ékesíti.

Arra gondoltam, talán segíthetek másoknak is, ha összeállítok egy szójegyzéket, a bhakta-körökben leggyakrabban használt szanszkrt szavakból. E gondolat nyomán született a szanszkrt-szavak (https://sites.google.com/site/szanszkritszavak/) oldal. Ugyan még nagyon kezdetleges állapotban találod, de igyekszem bővíteni, s ebben a te segítségedre is számítok, kedves olvasó. Ha megjegyzésed, kiegészítésed volna, vagy érdekelne egy-egy szanszkrt szó háttere, kérlek, jelezd a kapcsolat aloldalon.

2 megjegyzés:

  1. Én is Kunti királynőre gondoltam először, amikor ezt bhaktáktól hallottam.
    Odaadásunk valóban nem attól függ, hogy helyesen használjuk-e a szanszkrit nyelvet, vagy sem. Minden esetre azért törekedjünk a helyes kiejtésre. A matrazengés elengedhetetlen feltétele a helyes kiejtés. Arról nem is szólok, hogy mi lesz velünk a lelki világban, ha nem bírjuk ezt a gyönyörűséges nyelvet?
    A szójegyzék készítésébe szívesen besegítek. Nagyon jó ötlet!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Patita,
    köszönöm szépen, örömmel fogadok minden segítséget! Ha szójavaslatod van, várlak a jelzett "kapcsolat" oldalon, ha a szerkesztésben is szívesen részt vállalnál, kérlek, küldj egy e-mailt, hogy megbeszélhessük a részleteket.
    :)
    Csarandász

    VálaszTörlés