2010. január 23., szombat

névmagyarázatok – Nárájana


Brahmá, Krsna bocsánatáért esedezve hódolva ekképp imádkozott:


jagat-trayāntodadhi-samplavode
nārāyaṇasyodara-nābhi-nālāt |
vinirgato 'jas tv iti vāṅ na vai mṛṣā
kintv īśvara tvan na vinirgato 'smi ||

„A három világ megsemmisülésekor az óceánok összefolyó vizében
a Nárájana köldökéből (növő lótusz) szárából
született a születetlen (Brahmá).” E szavak bizony nem hamisak,
talán nem tőled születtem ó, Uram?

nārāyaṇas tvaṁ na hi sarva-dehinām
ātmāsy adhīśākhila-loka-sāksī |
nārāyaṇo 'ṅgaṁ nara-bhū jalāyanāt
tac cāpi satyaṁ na tavaiva māyā ||

Hiszen nem te volnál Nárájana, minden élőlény
lelke, Legfőbb Úr, az egész világ tanúja?
Nárájana rész, mert Nara-teremtette víz hajlékú,
s bizony, való ő, nem (csupán) a te illúziód. (Bhág. 10.14.13-14.)

„Nárájana rész”, azaz Nárájana a te részed, kedves Krsna – mondja Brahmá –, nem csupán illúziókeltő energiád teremtette káprázat, hanem a transzcendentális valóság („való ő”).

1. A nāra szó Narától, a Legfőbb Lélektől származó minden élőlényt jelenti, így „minden lény (nāra) menedéke (ayana)” a Nārāyaṇa név jelentése. Brahmá szavaiban a sarva-dehinām ātmā – minden élőlény lelke szavak a név e jelentésére utalnak. Bhísma hasonlóképpen így oktatja Judisthir királyt, a Mahábháratában:

narāj jātāni tattvāni nārāṇīti tato viduḥ |
tāny eva cāyanaṁ tasya tena nārāyaṇaḥ smṛtaḥ ||
nārāyaṇāj jagat sarvaṁ sargakāle prajāyate |
tasminn eva punas tac ca pralaye saṁpralīyate ||
nārāyaṇaḥ paraṁ brahma tattvaṁ nārāyaṇaḥ paraḥ |
parād api paraś cāsau tasmān nāsti parāt param ||

Narától (a Legfőbb Lélek) születtek a Valóságok (tattva), ezért ezeket Nára (Narától született) néven ismerik,
s aki ezen Valóságok menedéke (ayana), az ő neve Nárájana.
A teremtéskor Nárájanból született az egész mindenség,
s bizony a megsemmisülés idején ismét csak benne enyészik el.
Nárájana a legfőbb Brahman, Nárájana a legfőbb Valóság (tattva),
ő felsőbb a legfelsőbbnél is, ezért nincs nála felsőbb.

2. Brahmá fohászában az adhīśa – Legfelsőbb úr, egyeduralkodó szó arra utal, hogy Nārāyaṇa a lélekszikrák minden feljebbvalójának ura, a végső ok, a teremtés forrása, és a lények menedékeinek forrása.

3. Brahmá harmadik érve: akhila-loka-sāksī – az egész világ tanúja. Az ayana szó másik jelentése járás, keringés vándorlás, így a Nārāyaṇa az, aki minden lélek vándorlását ismeri.

4. S végezetül: Nārāyaṇa az, kinek hajléka (ayana) a teremtés vize (nāra), a nāra és ayana szavak összetételeként. A Brahma-purána az om namo nārāyaṇāya mantra magyarázatában hasonlóan értelmezi Nárájana nevét:

āpo narasya sūnutvānnārā itīha kīrtitāḥ |
viṣṇostāstvayanaṁ pūrvaṁ tena nārāyaṇaḥ smṛtaḥ || 60.25||
nārāyaṇaparā vedā nārāyaṇaparā dvijāḥ |
nārāyaṇaparā yajñā nārāyaṇaparāḥ kriyāḥ || 60.26||
nārāyaṇaparā pṛthvī nārāyaṇaparaṁ jalam |
nārāyaṇaparo vahnirnārāyaṇaparaṁ nabhaḥ || 60.27||
nārāyaṇaparo vāyurnārāyaṇaparaṁ manaḥ |
ahaṁkāraśca buddhiśca ubhe nārāyaṇātmake || 60.28||

A vizek Nara (a Legfőbb Lélek, Garbhódakasájí Visnu) szülöttei, ezért Nára néven nevezetesek,
Visnu volt azok hajléka (ayana), ezért az ő neve Nárájana.
Nárájanának szenteltek a védák, Nárájanának szenteltek a kétszerszületettek,
Nárájanának szenteltek az áldozatok, Nárájanának szenteltek a rítusok.
Nárájanának szentelt a föld, Nárájanának szentelt a víz,
Nárájanának szentelt a tűz, s Nárájanának szentelt a tér,
Nárájanának szentelt a szél, Nárájanának szentelt az elme,
az ahankár és az értelem is Nárájana-természetű. (Brahma-purána 60.25-28.)

A teremtés durva- s finomelemei is mind Nárájanától származnak. A Manu-szanhitá definíciója is ezt támasztja alá:

āpo nārā iti proktā āpo vai narasūnavaḥ |
tā yadasyāyanaṁ pūrvaṁ tena nārāyaṇaḥ smṛtaḥ ||

A vizeket Nárának nevezik, mert a vizek Nara teremtményei
ki az ő hajlékuk (ayana) volt hajdan, az ő neve Nárájana. (Manu-szanhitá 1.10.)

Az értelmezések Srídhar Szvámí Bhágavatam-kommentárjából valók, s Krsnadász Kavirádzs gószvámí is megismétli őket a Csaitanja-csaritámrtában, az 1.2. fejezetben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése