a Szent Nevek zengése

nāma-saṅkīrtanam yasya sarva-pāpa pranāśanam |
pranāmo duḥkhaśamanas tam namāmi harim param ||

nāma-saṅkīrtanam – a szent nevek együttes zengése; yasya – akié; sarva-pāpa-pranāśanam – minden bűnt elpusztító; pranāmaḥ – hódolat; duḥkha-śamanaḥ – nyomorúságot (szenvedést) elcsendesítő (legyőző); tam – őnéki („őt”); namāmi – hódolok; harim –Harinak („Harit”); param – a Legfelsőbbnek („Legfelsőbbet”);

Krsna szent neve minden utálatos bűntől, minden alantas jellemvonástól és nyomorúságtól megszabadíthat bennünket. Ajánljuk hát hódolatunkat őelőtte!

(Bhág.12.13.23)

„Ezzel a verssel zárul a Bhágavata-purána. A nagyszabású értekezés utolsó szava a szankírtan. Ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a Bhágavata-purána a szent nevek zengésének, s Maháprabhu innen vitte tovább a szankírtant. A védikus írások szerkesztőjének, Vjászának utolsó műve erre a szintre emelte a teológiát, s fennen hirdette az embereknek:
– Zengjétek Krsna nevét! Vegyétek, mondjátok, mert másra nincsen szükség! Mondjátok Krsna szent nevét, és kezdjetek új életet ebben a sötét korszakban a legszélesebb, mindent felölelő vallásos gondolattal!
Ez Vjásza páratlan lelki ajándékának, a Bhágavata-puránának végkövetkeztetése.
Érezzük magunkat fölöttébb szerencsésnek, amiért találkozhattunk e nagylelkű és hasznos gondolattal, amiért itt lehetünk, karnyújtásnyi távolságra tőle, amiért azonosulhatunk vele, és képességeink szerint ringatózhatunk hullámain. Oly sokféle felfogást és csábító reménységet hátrahagyva végre eljutottunk a náma-szankírtan óceánjának partjára. Most végre belevethetjük magunkat habjaiba, gurunk és a vaisnavák kegyéből úszkálhatunk nektári hullámain.” (B.R. Srídhar: Az Arany avatár)

PDF