a bhakti definíciója

sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam |
hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate ||

sarva-upādhi-vinirmuktam – minden feltételtől megszabadult; tat-paratvena – annak nagyszerűsége által („felsőbbsége által”); nirmalam – makulátlan; hṛṣīkeṇa – érzékekkel; hṛṣīka-īśa-sevanam – az érzékek urának szolgálata; bhaktiḥ – szeretetteljes odaadás; ucyate – van mondva;

Istenszeretet az, mikor a feltételektől mentes, makulátlan érzékekkel szolgálják az érzékek Urát.
(Rúpa gószvámí: Bhakti-raszámrta-szindhu 1.1.12., idézi a Nárada-panycsarátra versét)

„A Krsna iránti odaadás áldozat: halj meg, hogy élhess! Az odaadás fölemészti, kiszorítja önző világi életfelfogásunkat. »A tiszta odaadás a Legfelsőbb Úr minden viszonylagos felfogástól és önös érdektől mentes szolgálata.«
A Bhakti-raszámrta-szindhuban Rúpa Gószvámí ezt a verset idézi az ősi Puránákból. Minden viszonylagos, önös felfogástól (upādhi) teljességgel meg kell szabadulnunk.” (B.R. Srídhar: A kutatás című könyvéből, a „Ne okold a környezeted!” fejezetből)

PDF