2008. január 3., csütörtök

„kiegyensúlyozott a tiszteletben és szégyenben” (Bg. 12.19.)


Egy testvér meglátogatta Egyiptomi Makáriosz atyát, és kérte: „Atya, mondj egy igét, hogyan üdvözüljek!”
Azt mondta az idős atya: „Menj a sírokhoz, és gyalázd a halottakat!” A testvér elment, és szitkokat meg köveket zúdított rájuk. Visszatértekor aztán elmondta ezt az idős atyának, az pedig azt mondta: „Semmit sem mondtak ők neked?” Azt válaszolta: „Semmit sem.” Az idős atya így szólt hozz: „Menj holnap vissza, és dicsérd őket!” Erre elment a testvér, dicsérte őket, és azt mondta: „Ti apostolok, szentek és igazak!” Visszatért az idős atyához, és azt mondta: „Dicsértem őket.” Ő így szólt hozzá: „Semmit sem válaszoltak neked?” A testvér azt mondta: „Semmit sem.”
Erre azt mondta neki az idős atya: „Te tudod, hogy mennyire gyaláztad őket, ők pedig semmit sem válaszoltak, és mennyire dicsérted őket, ők pedig semmit sem mondtak neked. Így te is, ha üdvözülni akarsz, legyél halott! Sem az emberek becsmérlésével, sem dicsőítésükkel ne törődj, pontosan úgy, mint a halottak! Így üdvözülhetsz.”


Forrás: Az atyák bölcsessége
Az 5. században, az egyiptomi sivatagban élt szerzetes atyák történetei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése