Hanumán-namaszkára

Ezévben április 25.-ére esik Hanumán-dzsajanti, Hanumán születésnapja.

goṣpadī-kṛta-vārīśaṁ maśakī-kṛta-rākṣasam |
rāmāyaṇa-mahāmālā-ratnam vande'nilātmajam ||1||

Az óceán, a vizek királya, számára egy tehén patanyomában összegyűlt tócsa csupán, s az emberevő óriások is csak döngicsélő szúnyogok –
a Rámájana végtelen füzére ékkövének hódolok, a Szél fiának!

Hanumánt a szélisten Váju fiának tekintik. Szítá keresése közben egy hatalmas ugrással Lanka szigetére repült… erre utal a vers első pádája.

añjanā-nandanam-vīraṁ jānakī-śoka-nāśanam |
kapīśam akṣa-hantāraṁ vande laṅkā-bhayaṅkaram ||2||

Anydzsaná hős fiának, Dzsánakí bánatát eloszlatónak,
a majmok urának, Aksa végzetének, a Lankát rettegtetőnek hódolok.

Anydzsaná Hanumán édesanyja. Ifjú asszony korában egy nap, mikor a hegy tetején üldögélt, ruhája kissé kioldódott. Az asszony szépségétől elbűvölt Szélisten látható formát öltött, és esedezni kezdett szerelméért. Anydzsaná arra kérte Vájut, ne zavarja meg hűségét. Váju tapintatosan visszavonult, ám megáldotta Anydzsanát: hozzá hasonlóan erős és kiváló fiút hoz majd a világra.
Dzsánakí Szítá neve apja, Dzsanaka király után.
Aksa Rávana egyik fia, Hanumán csatában legyőzte.

mahā-vyākaraṇāmbhodhi-mantha-mānasa-mandaram |
kavayantaṁ rāma-kīrtyā hanumantam upāsmahe ||3||

A nyelvtan óceánjának intellektuális Mandara hegyét,
a Ráma dicsőségét magasztaló Hanumánt imádjuk.

A Rámájana szerint Hanumán nem csupán nagy harcos, hanem a nyelvtan kiváló tudósa is, ezért a vers őt a tejóceán köpülőrúdjaként használt Mandara-hegyhez hasonlítja mely a tejóceánból kiválasztja a nektárt.

ullaṅghya sindhoḥ salilaṁ salīlaṁ
yaḥ śoka-vahniṁ janakātmajāyāḥ |
ādāya tenaiva dadāha laṅkāṁ
namāmi taṁ prāñjalir-āñjaneyam ||4||

Játszi könnyedséggel ugrott át az óceán vizén,
hogy Dzsanaka leánya bánatának perzselő tüzét
elvéve e lánggal felégesse Lankát.
Összetett kézzel köszöntöm őt, Anydzsaná fiát.

Hanumán találta meg a Lankára hurcolt Szítát, megvigasztalta őt, s bizonyságul átadta neki Ráma gyűrűjét. Ám lelepleződött a ráksaszák előtt, akik heves csata után elfogták (ekkor végzett Aksa herceggel is), s hogy megszégyenítsék és megkínozzák, olajba áztatott rongyot közöztek a farkára, és meggyújtották azt. Ám Hanumán kiszabadította magát, s a tűzzel felgyújtotta a ráksaszák fővárosát.

manojavaṁ māruta-tulya-vegaṁ
jitendriyaṁ buddhimatāṁ variṣṭham |
vātātmajaṁ vānara-yūtha-mukhyaṁ
śrīrāma-dūtaṁ śirasā namāmi ||5||

Oly sebes, akár a gondolat, erős, mint a szél,
önfegyelmezett, s a bölcsek legkiválóbbja.
A Szél fiát, a majomsereg vezérét,
Srí Ráma követét köszöntöm meghajtott fejjel.

āñjaneyamatipāṭalānanaṁ
kāñcanādri-kamanīya-vigraham |
pārijāta-taru-mūla-vāsinaṁ
bhāvayāmi pavamāna-nandanam ||6||

Anydzsaná fiának orcája piros,
szépséges teste akár egy arany-hegy.
A páridzsáta-fa tövében élő
(Hanumánon), a Szél fián meditálok.

yatra yatra raghunātha-kīrtanaṁ
tatra tatra kṛta-mastakāñjalim |
bāṣpa-vāri-paripūrṇa-locanaṁ
mārutirnamata rākṣasāntakam ||7||

Mindenütt, ahol Rámát magasztalják,
ott fején imára kulcsolt kézzel,
könnyben úszó szemmel (jelen van Hanumán is).
Néki hódoljatok hát, a Szél fiának, a ráksaszák végzetének!