Slóka-málá

A Bhagavad-gítá 14. fejezetében Krsna hosszasan taglalja a gunák, a kötőerők természetét. Majd kijelenti: aki meghaladja a kötőerők jellemez...

A Bhagavad-gítá 15. fejezetének 15. verse így szól: sarvasya cāhaṁ hṛdi saṁniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca | vedaiś ca sarvair ...

A Bhagavad-gítá 16. fejezete a jó, és rossz tulajdonságok szétválasztásáról beszél. Vajon miért éppen itt és most kerül szóba e téma? Sríd...

A Bhagavad-gítá 9.30. versét Sríla Prabhupád így fordítja: „Még ha valaki a legszörnyűbb tettet is követi el, ha odaadó szolgálatot végez,...

A Bhagavad-gítá tizenhetedik fejezete az önfegyelmezés, az áldozás és az adományozás különféle módjairól szól. Miután a háromféle minőség ...

Kételkedem tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik. (Dubito ergo cogito, cogito ergo sum, sum ergo Deu...

Bár korábban is megemlíti, ám mélyebben csupán a kilencedik fejezettől világítja meg Krsna isteni természetének jellegét. A fejezet huszonk...

A lelki tudást, azaz az Istenhez fűződő kapcsolat felismerését és megélését magasztalják a Bhagavad-gítá negyedik fejezetének utolsó versei...

Az előző versek az odaadó szeretet jógájának fokozatait vették sorra. Ím a folytatás: śreyo hi jñānam abhyāsāj jñānād dhyānaṁ viśiṣyate |...

mayy eva mana ādhatsva mayi buddhiṁ niveśaya | nivasiṣyasi mayy eva ata ūrdhvaṁ na saṁśayaḥ ||8|| Egyedül rám irányuljon elméd, csakis r...

A hinduizmusban, különösképpen a jógában az erőszaknélküliség, az ahinszá nagy jelentőséggel bír – mégis, a Bhagavad-gítá egy hatalmas ütkö...