A következő címkéjű bejegyzések mutatása: telihold üzenete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: telihold üzenete. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 14., hétfő

telihold üzenete - amit ma megtehetsz...



Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra - szól a magyar közmondás. Az indiai változata kicsit szigorúbb:

śvaḥ-kāryamadya kurvīta pūrvāhṇe cāparāhṇikam |
na hi pratīkṣate mṛtyuḥ kṛtam vāsya na vā kṛtam ||


A holnap munkáját végezd el ma, s még délelőtt a délutánét,
mert a halál nem várja meg, megtetted-e vagy sem.

A vers a Mahábháratából való, a kuruksétrai csata után a halálra készülő Bhísma oktatja a leendő uralkodót, Judhisthirt. Az élet lehetőség, hogy jót tegyünk ebben a világban, hiba volna az erény gyakorlását elszalasztani. A halogatásban talán nagy gyakorlatot szereztünk, ám a holnap csupán remény, ma kell cselekednünk.

2016. október 15., szombat

telihold üzenete - mi a csodálatos?



ahany-ahani bhūtāni gacchantīha yamālayam |
śeṣāḥ sthāvaram icchanti kim āścaryam ataḥ param ||


E világban nap mint nap lények sokasága távozik a Halál birodalmába,
ám a többiek mégis változatlanságra vágynak – mi lehetne ennél csodálatosabb?
(Mahábhárata, Vana-parva 313.116.)

A Mahábhárata egyik történetében Judhisthir királyt vizsgáztatja a tó szelleme - száz kérdést tesz fel neki, életről, halálról, erényről s a világ működéséről. Mi a csodálatos? - hangzik egyik kérdése, s Judhisthir válasza gondolkodásunk egyik vakfoltjára mutat rá.

2016. szeptember 16., péntek

telihold üzenete - rajtunk múlik



vidyā vivādāya dhanaṁ madāya
śaktiḥ pareṣāṁ para-pīḍanāya |
khalasya sādhor-viparītam-etaj
jñānāya dānāya ca rakṣaṇāya ||


A hitvány ember tudását a vita kedvéért, vagyonát önteltsége fokozására, erejét pedig mások elnyomására használja, míg az erényes tudása a megértést, vagyona az adományozást, ereje pedig az oltalmazást szolgálja.

A tehetség, tudás, vagyon, erő és hatalom a hindu felfogás szerint nem adomány, hanem korábbi tetteink következménye: karma. A kérdés csupán az, mit kezdünk vele, s ez a mi választásunk, felelősségünk. Ha semmit, azzal csak elsorvasztjuk... a többiről a vers szól. Ám nem csupán a többleteinkkel kell kezdenünk valamit, ugyanilyen választás és felelősség, hogy mit kezdünk a hiányainkkal. A hiány vezethet sóvárgáshoz, ám mértékletességhez is, a különbség csupán a mi döntésünk. Lehet az ügyeskedés, a korrupció melegágya, ám lehet kegyfakasztó is. Ez is csak rajtunk múlik.

2016. július 19., kedd

telihold üzenete - a minden vágyat teljesítő



paśyataitān mahā-bhāgān
parārthaikānta-jīvitān |
vāta-varṣātapa-himān
sahanto vārayanti naḥ || 32 ||

aho eṣāṁ varaṁ janma
sarva-prāṇy-upajīvanam |
su-janasyeva yeṣāṁ vai
vimukhā yānti nārthinaḥ || 33 ||

patra-puṣpa-phala-cchāyā-
mūla-valkala-dārubhiḥ |
gandha-niryāsa-bhasmāsthi-
tokmaiḥ kāmān vitanvate || 34 ||

etāvaj janma-sāphalyaṁ
dehinām iha dehiṣu |
prāṇair arthair dhiyā vācā
śreya ācaraṇaṁ sadā || 35 ||

„Nézzétek csak ezeket az áldott fákat,
ők csakis másokért élnek!
Eltűrik a szelet, az esőt, a nap hevét
és a hideget is, sőt, másokat is megóvnak mindettől.

Óh, milyen csodálatos! Övék a legkiválóbb születés,
hiszen minden lényről gondoskodnak.
Miként a nagy személyiségek, akiktől senki sem
távozik csalódottan ha kéréssel fordult hozzájuk.

Leveleikkel, virágjaikkal, gyümölcsükkel, árnyékukkal,
gyökerükkel, kérgükkel, és fájukkal,
illatukkal, gyantájukkal, hamujukkal, magjaikkal
és hajtásaikkal teljesítik mindenki vágyait.

Éppígy az életünk is akkor lesz gyümölcsöző,
ha e világban mások javára
életünkkel, vagyonunkkal, értelmünkkel és szavainkkal
mindig csak jót cselekszünk."


Krsna és pásztorfiú barátai beszélgetnek így a Bhágavata-puránában (10.22. fejezet).

Vannak személyek/dolgok, kikhez/melyekhez szorosan kapcsolódnak fogalmak… kedves idevágó példám: a védai esküvő egyik rítusa, mikor este az ifjú pár közösen megnézi a Sarkcsillagot... mert a Sarkcsillag a szilárdság, az állhatatosság szimbóluma, és azután majd minden este a fejük felett ragyogva emlékezteti őket az egymásnak tett fogadalmuk szilárdságára.
A fák éppígy a béketűrés és önzetlenség megtestesítői… így nézzünk hát rájuk!


2016. június 20., hétfő

telihold üzenete - eső-áldás és adózás



A Manu-szanhitá (9.304-305.) tanácsot ad a királynak, miként járjon el az adóztatással kapcsolatban: kövesse az esők urának és a Napnak példáját.

vārṣikāṁś caturo māsān yathendro'bhipravarṣati |
tathābhivarṣet svaṁ rāṣṭraṁ kāmair indravrataṁ caran ||

Miként Indra záporozza eső-áldását négy hónapon keresztül,
úgy árassza el, s teljesítse be népe vágyait az Indraként viselkedő uralkodó.

A forrást mindehhez az adóztatás biztosítja:

aṣṭau māsān yathādityas toyaṁ harati raśmibhiḥ |
tathā haret karaṁ rāṣṭrān nityam arkavrataṁ hi tat ||

S ahogy a Nap issza fel sugaraival a vizet nyolc hónapon át,
éppígy, sugaras Napként viselkedve szedje királyságában az adót.

Az adó szokásos mértékét egyhatod részben (~16%) állapították meg. Ám az uralkodó a beszedett adóval az alattvalók tettei egyhatodának karmáját is átveszi: „Népét oltalmazva a király elnyeri jótetteik egyhatodát, ám aki csak az adót hajtja be, s nem védelmezi alattvalóit, azt megfosztják erényeitől, az ilyen adószedő csak bűnhöz jut.” (Bhágavata-purána 4.20.14.)

2016. május 21., szombat

telihold üzenete - ne aggodalmaskodj



citā ciṁtā samāproktā bindumātraṁ viśeṣatā |
sajīvaṁ dahate ciṁtā nirjīvaṁ dahate citā ||

A máglya (citā) és az aggodalom (ciṁtā) között csupán egy apró pont a különbség,
a holtat a halotti máglya égeti, ám az élőt az aggodalom perzseli.

Az aggodalom és a halotti máglya közt szinte semmi különbség sincs: erre emlékeztet a citā (चिता) és a ciṁtā (चिंता) írásképe is, az eltérés csupán egy apró pontocska a szavak tetején húzódó vonal felett. Az aggodalmaskodás, a szorongás és önvád csak a sírba dönt. S mi az aggodalmaskodás ellentéte? A bizalom.

2016. április 22., péntek

telihold üzenete - vizsgálódj!




kaḥ kālaḥ kāni mitrāṇi ko deśaḥ kau vyayāgamau |
kaścāhaṁ kā ca me śaktir iti cintyaṁ muhurmuhuḥ ||

Melyik az alkalmas idő? Kik a szövetségeseim? Melyik az ideális helyszín? Mik a várható nyereségek, s ezért milyen árat kell fizetnem? S ki vagyok én? Mik az erősségeim? Ezt fontolja meg az ember újra meg újra.

A SWOT elemzés a stratégiaalkotás egy mozzanata. Felméri az erősségeket (Strengths) és gyengeségeket (Weaknesses), azaz azokat a belső tényezőket, melyekre befolyásunk lehet, továbbá a lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats) mint olyan külső tényezőket, melyekre nincs befolyásunk, ám számolnunk kell velük. Az elemzés neve az angol szavak kezdőbetűiből áll.
A fenti vers ennek a vizsgálódásnak az ősi változata. Mielőtt az ember bármely új dologba kezd, fontolja meg az alkalmas helyszínt és időpontot, tartson önvizsgálatot, vizsgálja meg erősségeit és gyengeségeit.

2016. március 23., szerda

telihold üzenete - a vajszívűek


sajjanasya hṛdayaṁ navanītaṁ
yad vadanti kavayas tad alīkam |
anya-deha-vilasat-paritāpāt
sajjano dravati no navanītam ||


„A jó emberek szíve akár a vaj – mondják a költők, ám ez így nem helyes:
mások szenvedésétől csak a jók szíve olvad meg, a vaj nem.”

A szanszkrt vers finom szójáték: a paritāpa egyszerre jelent perzselő hőséget, kánikulát, és kínt, szenvedést is. A mást érő hőtől nem olvad meg a vaj… mások szenvedése meglágyítja az igaz emberek szívét.

2016. január 24., vasárnap

telihold üzenete - munkakezdés



karāgre vasate lakṣmīḥ karamadhye sarasvatī |
karamūle tu govindaḥ prabhāte karadarśanam ||

Az ujjhegyen Laksmí lakozik, a tenyéren Szaraszvatí,
a csuklón pedig Góvinda – pirkadatkor így nézz a kezedre.

E mantra a munkakezdés meditációja. Mielőtt az ember a napi tevékenységéhez lát, belepillant kezébe – amivel munkáit elvégzi. S mit lát ott? Az élethez szükséges egy ujjhegynyi szerencse – Laksmí a szerencse istennője – ám a siker a bölcsességen, a tudáson múlik, melyeknek Szaraszvatí az irányítója. Ám a tetteink alapja Góvinda imádata legyen. A vers kara-mūla szava finom áthallás. A kara valamit csinálót, elvégzőt jelent, ám kezet is, a mūla szó szerint gyökér, valaminek az alapja. A kara-mūla így a cselevő kéz gyökerét jelenti, azaz a csuklót, ám átvitt értelemben a cselekvéseink alapjára, azaz a motivációnkra is utal – ezért „a csuklón Góvinda lakozik” rejtett jelentése az, hogy a hétköznapi tetteinket is végezzük Istennek végzett felajánlásként.
Indiában Istent számos néven szólítják, s minden név sajátos arculatot hordoz. A Góvinda a tehenek, a Föld, s a védák (a go szó mindegyiket jelentheti) ismerője (vinda), oltalmazója, Isten azon formája, ki örömmel viszonozza hívei közeledését. A vers így biztatás is: felajánlásainkat örömmel fogadja majd az Úr.

2015. december 25., péntek

telihold üzenete - múlt, jelen, jövő



gataśokaṁ na kurvīta bhaviṣyaṁ naiva cintayet |
vartamāneśu kāryeśu vartayanti vicakṣanāḥ ||


Ne aggodalmaskodj a múlt miatt, s ne latolgasd a jövőt,
a bölcsek a jelen munkájával foglalkoznak.

A múlt történelem – a rajta való tépelődés nem segít. Összegezzük a tanulságait, hogy megérthessük a jelent, és hogy legyen világos képünk az irányról, ami felé haladunk. „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – írja Seneca –, ám ha túl sok időt töltünk a jövő tervezgetésével, ha túl mélyre merülünk a lehetőségek latolgatásában, megfeledkezünk arról, ami valójában a kezünkben van: a jelen. A jelen abban az értelemben, hogy az ember találja meg a mindennapjaiban a szívet melengető szépséget, és abban az értelemben is, amire a vers emlékeztet: a jelen munkája. A múlton már nem tudunk változtatni, a jövőt azonban a ma döntései és tettei építik.
Az upanisadok szerint vágyból áll az ember. Amilyen a vágya, olyan az akarata, amilyen az akarata, olyan a cselekedete, s amilyen cselekedetet végez, oda jut majd el. Milyenek hát a tetteink? Milyen a mentalitásunk? S milyenek a vágyaink?

2015. november 25., szerda

telihold üzenete - szegénység



bho dāridryaṁ namas tubhyaṁ siddho’haṁ tat-prasādātaḥ |
paśyāmy-ahaṁ jagat sarvaṁ na māṁ paśyati kaścana ||


Ó, szegénység, hódolat néked! Kegyed révén tökéletessé lettem!
Bár látom az egész világot, engem nem lát senki sem.

A jóga gyakorlása Patanydzsali szerint számos misztikus tökéletesség (sziddhi) eléréséhez vezet. Ilyenek a parányivá, vagy éppen hatalmassá válás művészete (így az atomi vagy a kozmikus folyamatok részese lehet a jógí), súlytalanná válni, távoli dolgokat megragadni, akaratátvitelt gyakorolni, vagy éppen teremtő képességet birtokolni.

A vers egy újabb „misztikus tökéletességre” világít rá, a láthatatlanná válás művészetére. A szegény ember mások tekintetének vakfoltjában él, mindenki keresztülnéz rajta – ám a vers szerzője mindezt mosolyogva, békés derűvel veszi tudomásul.


2015. október 28., szerda

telihold üzenete - adományozás



pātraṁ kim annadāne kṣudhitaṁ"

- Ki méltó az étel-adományra?
- Aki éhes.
(Sankara: Kérdések és válaszok ékköveinek füzére 177. kérdés)

Az óind tradíció szerint az erényes ember egyik fontos kötelessége az adományozás. Így fontos kérdéssé válik a helyes adományozás... hiszen a méltatlanul, kelletlenül vagy megvetően adott adomány senkit sem tesz elégedetté, míg a viszonzást váró adomány pedig inkább megvesztegetés, mint ajándék,
A Bhagavad-gitá szerint:
"A kötelességből, helyes időben és megfelelő helyen, érdemes személynek adott ajándékot, amely mentes az ellenszolgáltatás reményétől, a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni." (Bg. 17.20.)
S vajon ki lehet az ételadományra érdemes személy? Az éhező, azaz a szenvedő aki híján van a tápláléknak - válaszolja meg a kérdést Sankara. A táplálék persze nem csak testi lehet...

2015. augusztus 29., szombat

telihold üzenete - támogatás



vanāni dahato vahneḥ sakhā bhavati mārutaḥ |
sa eva dīpanāśāya kṛśe kasyāsti sauhṛdam ||


Az erdőket felégető (hatalmas) tűznek barátja lesz a szél,
ám ugyanez a barát kicsiben eloltja a mécsest.

A verset olvasva felmerül a kérdés: valóban, ez nem a világi lét rendje? A világ támogat, ha erősnek lát, ám elsodor, ha gyengének mutatkozol. Míg a könyörület világában a gyengét, az elesettet emelik fel az erősek! Ám ismerni kell a világ működését akkor is, ha a szívünkben más eszményeket táplálunk. Egy régi történet szerint volt egy kígyó, aki elszegődött egy mester mellé növendéknek. Így aztán a viselkedése is tapintatos, finom lett. Ám az emberek látván ezt, rögvest visszaéltek a jóságával, kövekkel meg botokkal támadtak rá. A kígyó, mikor legközelebb találkozott a mesterével, panaszkodott neki: Gurudév, felhagytam azzal a rossz szokásommal, hogy megmarjam az ártatlan élőlényeket, ám most ők dobálnak engem. Mestere így tanította: Ne marj meg senkit, de el ne felejtsd a csuklyádat kiterjeszteni, mintha marni akarnál! Támadóid mind elmenekülnek majd.
A növendék - bár bensőjében tűzvihar ég -, viselkedjék szerény mécsesként. Ám ha a világ eltiporná, ne hagyja magát, emelje fel csuklyáját... ne ragadja el a hév, maradjon józan, de ne hagyja magát.


2015. július 31., péntek

telihold üzenete - a haszontalan ember




amantram akśaraṁ nāsti nāsti mūlam anauśadham |
ayogya puruśaḥ nāsti yojakas tatra durlabhaḥ ||


Nincs betű, mely ne volna mantrába foglalható,
nincs gyökér, mely ne volna gyógyszer,
hasonlóképpen nincs haszontalan ember,
legfeljebb a jó szervező található meg nehezen.

A jó szervező az, aki a mások szerint haszontalannak tűnő ember számára is megtalálja a hozzáillő, s a tulajdonságait leginkább kibontakoztató feladatot – mindenkinek megvan a maga feladata a világ jobbításában. A vers hasonlata a gyógyítás klasszikus eszköztárát sorolja: a gyógyfű, a mantra (és harmadikként a drágakő) az óind orvoslásban használatos eszközök. A szervező szó (a szanszkrtban: jódzsaka) töve ismerős lehet a jógázóknak is: a jóga jelentése összekapcsolás, a jódzsaka, a szervező a feladathoz kapcsolja azok beteljesítőit.

2015. július 1., szerda

telihold üzenete - dharma



Boldogok akarunk lenni. Ez minden törekvésünk.
De mi a boldogság?
A testi-embernek testi jóérzések: rakott tál, tölt kancsó, heverés, állat-gyilkolás, kártya, no meg a pénz, amely ezeknek a meg nem szűnését biztosítja.
A lelki-ember tudja már, hogy ezek illékony javak; van ezeknél különb, tartósabb. Ő már a salaktalan jóra tör, olyan javakra, amely után nem marad keserű szájíz, amelyeket nem követ levertség, bánat, üresség érzete.
(Gárdonyi Géza)

āhāra nidrā bhaya maithunaṁ ca
sāmānyaṁ etad paṣubhir narāṇāṁ |
dharmo hi teśāṁ adhiko viṣeśaḥ
dharmeṇa hīnāḥ paṣubhis samānāh ||


Az ember evése, alvása, félelme és párzása akár az állaté.
Csakis a dharma különböztet meg, dharma nélkül az ember olyan, mint az állat.

A dharma szót nehéz egy szóval kifejezni magyarul: jelent vallást, erényt, kötelességet, törvényt, jogot, jámborságot... s ezt mind együtt. Talán közelebb jutunk a fogalomhoz, ha megvizsgáljuk a szó eredetét: a dhr ige jelentése "fenntart", a dharma így az az elv, ami fenntartja a mindenséget. Ebben mindenkinek megvan a maga hivatása, ez az ő saját (szva) dharmája. Tulajdonképpen nem is egyféle saját dharmánk van: férfi vagyok vagy nő, felnőtt vagy gyermek - e változó helyzetekből megannyi eltérő kötelesség, megannyi dharma fakad. S mindezen változó körülmény mögött ott az állandó, örök dharma: Isten szeretetének viszonzó részesévé válni - ez a lélek örök dharmája.


2015. június 2., kedd

telihold üzenete - megtisztulás



„Az emberek megmossák az arcukat, kezöket, de vajjon hány az, aki mindennap megmossa a lelkét is.”
Gárdonyi Géza

Az óind filozófia újra meg újra megérintette Európát... voltak, akiket csupán a kelet titokzatossága vonzott, ám a bölcselete is elgondolkodásra késztette, inspirálta a komoly vizsgálódó elméket. Ilyen kutató volt Gárdonyi Géza is. Honnan a szenvedés a világban? Oly sokféle szörnyűséget kell átélnie az embernek, a megkínzott, megnyomorított, oktalanul elpusztított emberek sokasága vajon miként fér meg a Jó és Igazságos Isten képével? S vajon mi a hit? Isten ajándéka - hangzik a bevett válasz, ám akkor miként lehetséges, hogy éppen ez az ajándék volna szükséges az üdvözüléshez? S ugyanígy: miként lehet örök kárhozat a részem, ha nem részesültem ebben az ajándékban? Ilyen kérdések foglalkoztatják, s a választ a lélekvándorlás gondolatában, majd a védánta tanulmányozásában leli meg, miként titkosnaplójában 1920-ban megjegyzi: „Június végén és július első napjaiban kezdtem megérteni a Vedanta-filozófiát, s ez az én negyedik lelki forradalmam."

mala-nirmocanaṁ puṁsāṁ jala-snānaṁ dine dine |
sakṛd-gītāmbhasi snānaṁ saṁsāra-mala-nāśanam ||3||
(Śaṅkara: Gītā-māhātmyaṁ)

„Hogy a mocsoktól megszabaduljon, az ember nap mint nap vízben fürdik,
ám ha csak egyszer is megmártózik a Gítá vizében, lemossa magáról a szamszára szennyét.”
Sankarácsárja: Gítá-máhátmjam (A Bhagavad-gítá dicsérete).