A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szimbólum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szimbólum. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 21., szombat

a Gaudíja Math címere


Bhaktisziddhánta Szaraszvatí 1920-ban alapította misszióját, a Gaudíja Mathot (gaudīya maṭha). A Gauda szó egy országra, tartományra utal Nyugat-Bengálban, a gaudíja ebből képzett melléknév, gauda-béli – Csaitanja Maháprabhu navadvípi missziójára vonatkozik. A math jelentése gyülekezet vagy templom.

Vegyük sorba a Gaudíja Math címerén látható szimbólumokat és feliratokat!
Elsőként tekintsük át a külső kört: az alap a mester és a tan – ezért hat óránál a vaisnava tilak mellett a guruḥ (mester) és a gaudīyaḥ (itt a tanra, Csaitanja Maháprabhu tanítására utaló jelző) szavakat látjuk.

A köríven két irányban haladhatunk felfelé: az egyik irány a szabálykövető odaadás, a törvény szerinti élet (vaidhi-bhakti) a másik a szeretet szerinti élet (rága-bhakti) útját jelzi. A törvény szerinti élet középpontja az isteni pár fenséges alakja – ezért kilenc óránál Laksmí-Nárájant látjuk a trónuson ülni, alattuk a felirat: vidhiḥ (rítus, szabály). Hét óránál az imádat módja és kellékei: arcanam (imádat) a csengő és a ghílámpás mellett. Tizenegy óránál az imádatot megalapozó írás, a pañcarātram („öt éjszaka”, a Nárada-pancsarátra című kézikönyv).

A szeretet szerinti élet középpontjában Rádhá-Krsna áll, őket látjuk három óránál a vamsí-vatánál – alattuk a felirat: rāgaḥ (érzelem, szerelmes ragaszkodás). Öt óránál a mód és a kellékek: kīrtanam (dicsőítés), egy agyagdob, és egy nyomdagép.
Azt gondolom, a nyomdagépnél érdemes megállnunk egy pillanatra… megfontolhatjuk az elméleteket lemondásról, ragaszkodásmentességről, megvitathatjuk a yukta-vairāgya elvét*, de többet mond erről ez a képecske: a az agyagdob, a mrdanga döndülése elhallatszik néhány száz méterre, a kírtan hangját így sokan hallhatják, de a nyomdagéppel (ahogy Bhaktisziddhánta Prabhupád emlegette: brhat-mrdanga – nagy dob) előállított újság vagy könyv sokkal messzebbre elhallatszik térben és időben egyaránt. Bár modern eszköz mégis ott a helye a tradíciót ma felmutató közösség címerén.

Egy óránál a szerető ragaszkodás alapműve, a Csaitanja-követő vaisnavák legfontosabb szentírása, a bhāgavatam, a Bhágavata-purána. A külső kör csúcspontjában, tizenkét óránál pedig Csaitanja Maháprabhu táncol.

A belső kört övező feliratok a hat isteni tulajdonságot sorolják fel: yaśaḥ (hírnév, jóhír, tisztelet), śrīh (szépség), jñānam (tudás), vairāgyam (függetlenség, lemondás), aiśvaryaḥ (isteni erő) és vīryaḥ (hősiesség).

A középpontban pedig a szent név: om nāma.


*yukta-vairāgya: „összekötött lemondás”, oximoronnak tűnő szóösszetétel, hiszen a yukta felszereltet, birtoklót is jelent, ám itt a Legfelsőbbel kapcsolatban állót, összekapcsoltat jelent. A yukta-vairāgya az az elv, miszerint a lemondás helyes értelmezése nem a tárgyak használatának elutasítása, hanem a hozzájuk fűződő önérdek elutasítása.