A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hallgatás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hallgatás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 21., szombat

áldozat Naimisa erdejében


kalim āgatam ājñāya kṣetre 'smin vaiṣṇave vayam |
āsīnā dīrgha-satreṇa kathāyāṁ sakṣaṇā hareḥ ||1.1.21.||

Felismerve a kali-kor beköszöntét itt, ezen a vaisnava vidéken
telepedtünk le, hogy e hosszantartó áldozattal a Hari-kathának szentelődjünk.


(Bhágavata-purána 1.1.21.)

kalim āgatam ājñāya – „Kali jöttét megértve” – felismerve a közelgő nehézségeket a szentek Visnu lábai után vágyakoztak – mondja kommentárjában Srídhar Szvámí. „Vaisnava föld” (vaiṣṇava kṣetra), vaisnava zarándokhely, ahol a szentek összegyűlnek. Srídhar Szvámí kommentárjában a Naimisa (naimiṣa) szó kétféle eredetére utal a szentírások alapján. Az egyik változat szerint Brahmá egy Naphoz hasonlatos, gondolat-kereket teremtett, s a kerék agya által körbekerített terület lett Naimisa erdeje (így a nemiḥ – abroncs szóból eredeztetve az erdő nevét, naimīśa – az abroncs ura). Más változatban a bölcsek keresnek menedéket a kali-kor befolyása alól, Brahmá pedig elhajítja a kereket, s az Naimisa erdejében ér földet, ezzel jelölve ki a menedéket a bölcsek számára. Srídhar Szvámí másik értelmezése a Varáha-puránán alapul, mely szerint egy szempillantás (nimiṣa) alatt enyészik el itt a démonok ereje, ezért Szempillantás Erdő (Naimiṣa āranya) a neve. A Bhágavatam 1.1.4. verse talányos megfogalmazása is hasonló értelmezésen alapul: naimiṣe 'nimiṣa-kṣetre „Naimisán, Visnu földjén” – ahol az animiṣa szó a kommentátorok egybehangzó véleménye szerint Visnura utal, aki a mindenség fenntartása közben egy pillanatra sem hunyja le a szemét… szép a gondolat, az ember mindig a gondoskodó Isten szerető tekintetének fényében fürdik.

A bölcsek tehát letelepedtek Visnu földjén, hogy hosszantartó áldozatot mutassanak be… s bár az áldozat egy mozzanata tűzgyújtással is járt, e vers szerint mégis a Hari-kathá, Hari, Krsna dicsőségének hallása és magasztalása, a róla szóló történetek elbeszélése alkotta az áldozat leglényegét – valójában ez a mozzanat emelte ki a bölcseket a kali-kor óceánjából. A szentek hosszantartó áldozatra gyűltek össze, s ez az áldozat azóta sem fejeződött be, mind a mai napig folytatódik. Mikor a vaisnavák összegyűlnek Visnu földjén, a templomokban és ásramokban, a szentélyekben vagy bárhol a világon (vajon milyen hely ne volna a szemhunyásnyira sem megpihenő Úr látóterében), és Krsnáról szóló történeteket ismételnek, ott e naimisa-erdei áldozat részesévé válhatnak. Ez a leckék valódi értelme… a cél nem az intellektuális kíváncsiság kielégítése, vagy a friss hírek beszerzése, hanem a Hari-kathá hallása és ismétlése. 

Naimisa erdeje madártávlatból a wikimapián, és a google-mapsen.
(a fotón Naimisa erdeje a Gómatí folyó felől, forrás: antaryami.net)

2009. május 1., péntek

hallgatás


Éheztem az imádságra. Erős vágy fogott el, hogy kiöntsem magam az imádságban, hiszen két napja nem volt nyugalmam s magányom, hogy egyedül lehessek. A szívemben valamiféle áramlást éreztem, amely szét akart áradni minden tagomban, s amint visszatartottam, erős fájdalom támadt a szívemben. Egyébként boldog fájdalom volt, amely csendes megnyugvásra és imával való eltelésre késztetett. Most feltárult előttem, miért menekültek el az emberek elől a tevékeny imádság igazi gyakorlói, s miért rejtegették magukat ismeretlenségben. Megértettem azt is, miért nevezi szent Hészükhiosz magát a lelki és hasznos beszédet fecsegésnek, ha mértéktelen, amint Szír Szent Efrém mondja: „A jó beszéd ezüst, a hallgatás azonban tiszta arany”.