A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ékádasí. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ékádasí. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 28., szombat

ékádasí


A magány és a böjt mágikus állapot. Általában nem szokták tudni. A félénkek és a kislelkűek az egyetlen vallásos böjtnapot is szédelegve viselik, mint az érthetetlen büntetést és közben folyton az evésre gondolnak. A börtönben a teljes böjt, vagyis a kenyér és víz, kínzás. Pedig a törvény eredetileg azért rendelte el, hogy a fogolynak a böjt alatt tisztultabb belátásra alkalmat adjon. Huszonnégy óra egyébként még arra se nagyon elég, hogy a böjt hangulata kifejlődjék. Nem elég, hogy a szüntelen emésztés félig ittas állapotában lévő emberi szervezet kijózanodjék és az érzékenyebb hangoltságra képes legyen.

(Hamvas Béla: Silentium)

2011. június 27., hétfő

„ma böjt van!”


Egyszer Sziluanosz atya és tanítványa, Zakariás egy monostorba érkeztek. Mielőtt útra keltek volna, egy kis ételt készítettek nekik. Amikor elmentek, útközben tanítványa vizet talált, s inni akart. Erre azt mondta neki az idős atya: „Zakariás, ma böjt van!” Az azonban azt mondta: „Hát nem ettünk, atya?” Erre az idős atya így szólt: „Az, hogy ettünk szeretetből történt, de most tartsuk meg a böjtünket, gyermekem!”

Forrás: Az atyák bölcsessége
Az 5. században, az egyiptomi sivatagban élt szerzetes atyák történetei


olvasnivaló a témában: mese

2010. június 5., szombat

néhány szó a holdnaptárról


A vaisnava kalendárium alapja a holdnaptár.

Évek

Az óind tradíció – hasonlóan más ősi kultúrákhoz – a Hold járásával mérte a hónapokat, az év természetes egységét azonban a Nap állása határozza meg. A tizenkét holdhónap nem ad ki egy napévet, így a kétféle időszámítást időnként szinkronizálni kell. A Hold 29,5 nap alatt kerüli meg a Földet, így a 12 holdhónap hossza 12 * 29,5 = 354 nap. Egy év a Nap járása szerint mérve azonban 365,25 nap, így a 11,25 napnyi eltérés korrigálására nagyjából háromévente iktatnak be egy szökőhónapot.
Az évek számlálásának kezdetét különbözőképpen határozzák meg, a leggyakrabban elterjedt a saka (kezdőpontja isz. 78.) és a vikrama (kezdőpontja ie. 58.), de a kali-kor kezdetét is használják kezdőpontként. A gaudíja vaisnava hagyomány követői Csaitanja Maháprabhu születésének idejétől (isz. 1486.) számítják a naptár éveit, így ma (2010.06.5.-én) Gaurábda 524-et írunk.

Hónapok

A holdhónapokat (másza) a Hold fázisai adják, a telihold (púrnimá) utáni nappal kezdődnek, és a következő telihold az utolsó napjuk. A hónapot az újhold (amávaszjá) osztja két részre, újholdig a fogyó holdas két hét (krsna-paksa, azaz fekete vagy sötét rész), újhold után pedig a telő holdas (gaura-paksa, máshol sukla-paksa, a fehér vagy fényes rész) két hét következik.

Az alábbi táblázat a holdhónapok elnevezéseit foglalja össze. Az első oszlop a vaisnava kalendáriumban használatos elnevezéseket olvashatjuk, a másodikban Indiában szélesebb körben használatos elnevezések olvashatók.

VisnuCsaitramárc.-ápr.
MadhuszúdanaVaisákhaápr.-máj.
TrivikramaDzsjésthamáj.-jún.
VámanaÁsádhajún.-júl.
SrídharaSrávanajúl.-aug.
HrsíkésaBhádrapadaaug.-szept.
PadmanábhaÁsvinaszept.-okt.
DámódaraKártikaokt.-nov.
KésavaMárgasírsanov.-dec.
NárájanaPausadec.-jan.
MádhavaMághajan.-febr.
GóvindaPhálgunafebr.-márc.

A szökőhónap neve: Purusóttama-adhika


Napok

A holdhónap „napjai”, pontosabban a Hold fázisai a tithi-k. Egy tithi az az idő, mely alatt a Hold 12 foknyit halad, így 30 tithi alkot egy holdhónapot. A tithik nevei egyszerű sorszámnevek, s a paksákban (kéthetente) ismétlődnek: pratipat: 1., dvitíja: 2., trtíja: 3., csaturthí: 4., panycsamí: 5., sasthí: 6., szaptamí: 7., astamí: 8., navamí: 9., dasamí: 10., ékádasí: 11., dvádasí: 12., trajódasí: 13., csaturdasí: 14., a teliholdas tithi neve púrnimá, az újholdasé: amávaszjá.
Például: ékádasí tithi = a tizenegyedik holdfázis („nap”) telihold, vagy újhold után.
Mert a tithi a Hold adott fázisát jelenti, ezért ideje nem állandó, egy tithi időtartama akár 19 és 26 óra között ingadozhat. Az egyszerűség kedvéért az egész napot azzal a tithi-vel jelölik, amelyik napkeltekor érvényes. Emiatt aztán előfordul, hogy a naptár nem jelöl egy-egy tithit, vagy akár két egymást követő napra is ugyanaz a tithi esik.

Az ünnepek időpontjának meghatározásakor úgy járunk el, hogy meghatározzuk az adott esemény holdfázisát. Mikor e sorokat írom, 2010. június 5.-e van, Gaurábda 524., Trivikrama (Dzsjéstha) másza, krsna-paksa (fogyó hold), astamí tithi (nyolcadik napja).
Ugyanez a holdfázis 2011-ben május 25.-re esik.


végezetül néhány hasznos oldal:

· a VCAL program kiválóan alkalmas a napok kalkulálására, és a fontosabb ünnepeket is jelöli: http://vcal.iskcongbc.org/vcal401.zip
· a program windows-os változata GCAL néven regisztráció után innen tölthető le: http://www.krishnadays.com/eng/
· nagyon részletes online naptár: http://www.mypanchang.com/panchang2010.html

2009. június 3., szerda

mese

Réges-régen egy kis ásramban élt egy idős guru. Egy nap, éppen ékádasí szent napján felkereste őt egy tanítványa, Csaturvidhi dász. Az idős mester éppen reggelizett. Törődött teste nem bírta már a böjtöt, így ékádasí napján is megevett egy csapátit.
– Gyere fiam, ülj mellém, egyél te is! – invitálta Csaturvidhit.
– Óh, Gurudév, ékádasí szent napja van ma, engedelmeddel egész nap böjtölnék, ahogy máskor is.
– Rendben van fiam, kísérjen áldásom, légy továbbra is állhatatos, menj, zengd a szent neveket! – búcsúzott a mester.
Hamarost megérkezett Bhógánanda dász is. Mestere őt is leültette. Bhógánanda bizony nem kérette magát kétszer, letelepedett guruja mellé, és jó étvággyal lakmározni kezdett.
– Milyen könyörületes vagy óh, Gurudév – mondta, – már kopogott a szemem az éhségtől.
– Kedves fiam, máskor figyelj oda jobban a böjt előkészületeire – szólt mosolyogva a mester – tudatosan csökkentsd az étkezésed az ékádasít megelőző napon, és meditálj mindazokon az áldásokon, melyekre a böjt vezet. Vajon megértheted-e az isteni kegy, a praszádam jelentőségét, ha így habzsolod az ételt? Mit gondolsz? E napot inkább szenteld a lelki gyakorlataidnak! – szólt, s kegyesen elbocsájtotta Bhógánandát.
Ekkor Rágamárg dász lépett be az ajtón, s köszöntötte mesterét. Guruja hívására ő is helyet foglalt, és enni kezdett. Azonban alig ért le torkán az első falat, Rágamárg megdermedt. Szemei könnybelábadtak, majd teste megremegett, és elcsukló hangon Krsnát szólongatta. Napokig úgy viselkedett mint egy tébolyult, látszott, hogy nem tudatos arról, mi is történik a világban. A mester elégedett volt Rágamárggal, s ez eljutott Mithjácsára dász fülébe is. Alig várta, hogy elkövetkezzen a következő ékádasí. Már kora hajnalban alaposan bereggelizett, és „Krsna! Krsna!” kiáltásokkal szaladt körbe az udvaron. Aztán csalódottan leült. Nem értette, miért nem tisztelik őt is.


-------------
A történetben szereplő tanítványok a lelki élet gyakorlásának különböző fokait jelenítik meg.
Bhógánanda (az evés, vagy élvezet öröme) dász a kezdő, aki ugyan követi az előírásokat, de nem érti igazán azok lényegét, nem éli meg az elveket, amikről ezek az életszabályok szólnak. Számára a böjt csupán az éhezés, és boldog, ha végre megtömheti a hasát.
Csaturvidhi (négyszabály) dász haladó bhakta, tudatosan él, eligazodik a világban, pontosan tudja, mi helyes, és mi helytelen. Számára a böjt és a praszádam, az isteni kegy magához vétele is komoly lelki gyakorlat. A böjtnap neki ünnep: a még intenzívebb odaszentelődés, a szent név zengésének ünnepe.
Rágamárg (a szeretet útja) dász hasonlóképpen tisztában van az ékádasí jelentőségével. Mestere invitálása azonban mindennél fontosabb számára, emiatt tiszteli meg a praszádamot. S valóban megérinti az isteni kegy, Krsna jelenik meg szemei előtt.
A sorból Mithjácsára (képmutató) dász lóg ki, aki utánozni próbálja Rágamárgot, s imitálja az eksztázis jeleit. Míg a többiekkel elégedett mesterük, vele senki sem törődik.