talányos versek

A tréfás, talányos versek, rejtvények a szanszkrt költészetben is kedveltek. Meghökkentő eredménnyel járhat a szavak sokféle jelentése, s ez olykor zavarba ejtő fordításokat, értelmezéseket eredményezhet. A dévanágarí írásban a szóközök hiánya gyakran válik ilyen félreértések forrásává. Klasszikus példa erre az alábbi vers:

keśavaṁ patitaṁ dṛṣṭvā droṇo harṣam-upāgataḥ |
rudanti kauravāḥ sarve hā keśava kathaṁ gataḥ ||

Késava Krsna neve, jelzőjeként a patita (leesett, elesett, elbukott) szót látni az első pillanatban is zavarba ejtő. Hát még a folytatás:

Késavát, az elbukottat (patitam) látva Dróna örvendezni kezdett (dṛṣṭvā droṇo harṣam-upāgataḥ). Bömböltek a kauravák mind (rudanti kauravāḥ sarve), ó, Késava, miként lehetséges ez (hā keśava kathaṁ gataḥ)?!

Hogyan? Átírták volna a Mahábháratát? Hiszen Krsna nem bukott el, ám ha mégis, Dróna és a kauravák, azaz Durjódjan és testvérei nem így viselkedtek volna.

A megfejtés a szavak tagolásában keresendő: a szanszkrt nyelvben hagyományosan a szavak között nincs szóköz, ez tág teret enged az írott szöveg különféle értelmezéseinek. A keśavam név így is olvasható: ke śavam, ami annyit tesz: vízben (ke) holttestet (śavam). S az eltérő szövegösszefüggésben a szavaknak is más jelentést találhatunk: a droṇa szó, pándava és kaurava fiúk tanítójának neve hollót is jelent, a kau-rava pedig sakált („kau-üvöltésű”, azaz aki kau hangot hallat). A vers így olvasva már egész másként hangzik: 

„A vízbe esett holttestet látva a holló örvendeni kezdett, míg a sakálok bömböltek mind.”

három táncos négy lábbal - Airávatésvara templom, Dárászuram

A következő vers a szintén a szóhatárokkal játszva sugall további jelentésárnyalatokat:

pāṇḍavānāṁ sabhā-madhye duryodhana upāgataḥ |
tasmai gāṁ ca suvarṇaṁ ca sarvāṇy ābharaṇāni ca ||

A vers Durjódhanáról szól, aki ellátogatott Judhisthira koronázási szertartására. A fordítás így hangzik:

A pándavák (pāṇḍavānām) gyülekezetében (sabhā-madhye – „gyülekezetének közepén”) megjelent (upāgataḥ) Durjódhana, ezért (tasmai) őnéki tehenet (gām), aranyat (suvarṇam), s mindenféle ékességeket (sarvāṇi ābharaṇāni) adtak.

A vers nyelvtanilag hiányosnak tűnhet, nincs benne állítmány, ám éppen ez a hiány hívja fel a figyelmünket a figyelmesebb olvasásra, s így bukkanhatunk a vers rejtett jelentésére. Durjódhana neve beszédes név, legyőzhetetlent jelent (a dur előtag nehéz, rossz, véghezvihetetlen értelmet ad a mögötte álló szónak, bár nem feltétlenül negatív értelemben: yodhana jelentése viadal, háborúskodás), ám e versben a madhyeduryodhanaḥ szókapcsolat így is olvasható: madhye’dur yo’dhana. A madhye jelentése változatlan („középen”), az a hangok elmaradását (avagraha*) figyelembe véve a folytatás: adur yaḥ adhanaḥ – adtak aki vagyontalan. Így már érthető az adomány: a pándavák pompás palotájában Durjódhana egyszerű koldusnak tűnt csupán.

Hasonló jelentéskiegészítő többértelműséget találunk a Bhagavad-gítá 2.5. versében, erről e cikk szól.

---------------

* avagraha: A szanszkrt szövegekben a mondatban egymás kellé kerülő szavak záró és kezdő hangjai összeolvadnak – ez a jelenség a szandhi (sam-dhi: összeillesztés). Néhány esetben (e, o vagy aḥ után) a szókezdő a hang eltűnik. Szóban nem hallatszik… ám írásban az avagraha jellel ऽ jelöljük az elmaradt a helyét. Például a Bhagavad-gítá 2.13. versében: देहिनोऽस्मिन्यथा देहे dehino'smin yathā dehe – dehinaḥ (testetöltötté) asmin (ebben) yathā (ahogyan) dehe (testben) – „Miként a testetöltött (gyerekkora, fiatalsága és vénülése…) ebben a testben…”

(az illusztráció forrása)