2017. július 8., szombat

Rúpa gószvámí: Srí Csaitanjástaka, 3


śrī-caitanya-devasya tṛtīyāṣṭakam
Az Úr Csaitanját magasztaló harmadik vers

upāsita-padāmbujas tvam anurakta-rudrādibhiḥ
prapadya puruṣottamaṁ padam adabhram udbhrājitaḥ |
samasta-nata-maṇḍalī-sphurad-abhīṣṭa-kalpa-drumaḥ
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||1||

A Siva vezette félistenek imádják lótuszlábad, s te
felkeresve a Legfelsőbbet (Dzsagannáthot), s dicsőséges hajlékát
kívánság-faként tündökölsz meghódolt híveid körében.
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

na varṇayitum īśate gurutarāvatārāyitā
bhavantam uru-buddhayo na khalu sārvabhaumādayaḥ |
paro bhavatu tatra kaḥ paṭurato namas te paraṁ
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||2||

Senki sem képes méltóképpen beszélni rólad, sem a nagy avatárok,
sem az oly nagy tudósok, mint Szárvabhauma.
Ki más lehetne ennyire tiszta értelmű? Hódolat néked!
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

na yat katham api śrutāv upaniṣadbhir apy āhitaṁ
svayaṁ ca vivṛtaṁ na yad gurutarāvatārāntare |
kṣipann asi rasāmbudhe tad iha bhakti-ratnaṁ kṣitau
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||3||

Sem a kinyilatkoztatás, sem az upanisadok nem adták át,
s amit a híres avatárok sem hirdettek,
a lelki ízek óceánjából származó odaadás ékkövét most te szóród szét az egész Földön!
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

nija-praṇaya-visphuran-naṭana-raṅga-vismāpita
trinetra-nata-maṇḍala-prakaṭitānurāgāmṛta |
ahaṅkṛti-kalaṅkitoddhata-janādi-durbodha he
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||4||

Eksztatikus szeretettel teli táncod csodálatot ébresztett
még Sivában is. A meghódolt lelkeknek feltártad az odaadás nektárját,
ám a büszkeségtől fertőzött felfuvalkodottak nem érthetnek téged.
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

bhavanti bhuvi ye narāḥ kalita-duṣkulotpattayas
tvam uddharasi tān api pracura-cāru-kāruṇyataḥ |
iti pramuditāntaraḥ śaraṇam āśritas tvām ahaṁ
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||5||

Akadnak e földön alacsony származású emberek,
ám végtelen kegyed folytán te felemeled őket.
Ezért örvend szívem, s oltalomért folyamodom hozzád,
ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

mukhāmbuja-pariskhalan-mṛdula-vāṅ-madhūlī-rasa-
prasaṅga-janitākhila-praṇata-bhṛṅga-raṅgotkara |
samasta-jana-maṅgala-prabhava-nāma-ratnāmbudhe
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||6||

Lótusz-ajkaid közül szétáradó lágy szavaid édességét
méhecskeként kortyoló meghódolt híveid serege övez.
Te, a mindenkire áldást hozó Szent Név ékkövének óceánja!
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

Az ékkövek az óceánból származnak, ám nem a drágakövek alkotják az óceánt – ezért a harmadik pádát úgy értelmeztem, hogy a Csaitanja az óceán, ahonnan a Szent Név ékköve származik.

mṛgāṅka-madhurānana sphurad-anidra-padmekṣaṇa
smita-stavaka-sundarādhara viśaṅkaṭoras-taṭa |
bhujoddhata-bhujaṅgama-prabha manoja-koṭi-dyute
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||7||

Orcád, akár az édes telihold, éber tekinteted lótuszvirághoz hasonlatos,
szépséges ajkaidon mosoly játszik. Ó, széles mellkasú!
Égnek emelt karjaid, akár két tündöklő kígyó! Milliónyi szerelemistenként ragyogsz
ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!

ahaṁ kanaka-ketakī-kusuma-gaura duṣṭaḥ kṣitau
na doṣa-lava-darśitā vividha-doṣa-pūrṇe’pi te |
ataḥ pravaṇayā dhiyā kṛpaṇa-vatsala tvāṁ bhaje
śacī-suta mayi prabho kuru mukunda mande kṛpām ||8||

Aranyfényű kétakí virágként tündöklő Gaurám! Hitvány vagyok,
csordultig telve számtalan hibával, ám te észre sem veszed.
Alázatos szívvel téged imádlak, elesettek megmentője!
Ó, uram, Sacsí fia! Üdvözítő! Kérlek, könyörülj meg e bolondon!
 

 A sárga virágú kétakí a kiengesztelés virága.

idaṁ dharaṇi-maṇḍalotsava bhavat-padāṅkeṣu ye
niviṣṭa-manaso narāḥ paripaṭhanti padyāṣṭakam |
śacī-hṛdaya-nandana prakaṭa-kīrti-candra prabho
nija-praṇaya-nirbharaṁ vitara deva tebhyaḥ śubham ||9||

Ó, uram, Földkerekség örömünnepe, Sacsí kedves fia! Dicsőség fényes Holdja! Kérlek, add meg mérhetetlen szereteted áldását a lábnyomaidat elmélyült meditációban követőknek, kik e költeményt olvassák!

A versek pṛthivī (széles) versmértékűek: υ – υ υ υ – υ – / υ υ υ – υ – – υ –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése