2017. július 22., szombat

Krsna és Ardzsuna nevei a Bhagavad-gítában


A Bhagavad-gítában Krsna és Ardzsuna számos módon szólítják meg egymást. Olykor úgy tűnik, ezek egyszerűen csak megszólítások, máskor nem tűnnek véletlennek: rejtett utalásként másodlagos jelentést hordoznak. Ám az olvasó figyelmét elterelheti a sok különböző név – az alábbi gyűjtéssel próbáljuk meg segíteni a tájékozódást. (A nevek mellett zárójelben az előfordulások hivatkozásai.)



Kṛṣṇa nevei

Acyuta: (1.21., 11.42., 18.73.)
- szilárd, határozott („nem-elbukott”)

Anantarūpa (11.38.)
- végtelen formájú (ananta-rūpa)

Apratimaprabhāva: (11.43.)
- mérhetetlen, összehasonlíthatatlan (apratima) kiválóság, hatalom (prabhāva)

Arisūdana: (2.4.)
- ellenség (ari) elpusztítója (sūdana), ksatrija megszólítás

Bhagavān: (megszólítva Bhagavan, 10.17.)
- magasztos

Bhūtabhāvana: (10.15.)
- teremtmények (bhūta) teremtője (bhāvana)

Bhūteśa: (10.15.)
- teremtmények (bhūta) ura, Istene (īśa)

Deva
: (11.15.)
- isten

Devadeva: (10.15.)
- az istenek Istene

Devavara: (11.31.)
- istenek legkiválóbbja (deva-vara)

Deveśa: (11.25., 11.37., 11.45.)
- istenek Istene (deva-īśa)

Govinda: (1.32., 2.9.)
- az érzékek (go) működését ismerő (vindat)
- minden véda (s a tehenek és a Föld – go) ismerője (vindat)
- tehenek oltalmazója, vezére (gavām indra)
- akit elérnek (vinda) a félistenek fohászai, szavai (go)

Hari: (megszólítva Hare, 11.9., 18.77.)
- elragadó
- oroszlán
lásd még a mahámantra-kommentárok közt

Hṛṣīkeśa: (1.15., 1.20., 1.24., 2.9., 2.10., 11.36., 18.1.)
- az érzékek (hṛṣīka) ura (īśa)

Jagannivāsa: (11.25., 11.37., 11.45.)
- univerzum (jagat) hajléka, menedéke (nivāsa)

Jagatpati: (megszólítva Jagatpate, 10.15.)
- az univerzum (jagat) ura (pati)

Janārdana: (1.35., 1.38., 1.43., 3.1., 10.18., 11.51.)
- ellenségeit gyötrő
- az embereket önnön tudatlanságukkal gyötrő, felkavaró, s így mozgásban tartó
- akihez az emberek könyörögnek
- a születés (azaz újjászületés) elpusztítója

Kamalapatrākṣa: (11.2.)
- lótuszlevélhez (kamala-patra) hasonlatos szemű (akṣa)

Keśava: (1.30., 2.54., 3.1.,10.14., 11.35., 13.1., 18.76.)
- Keśī („sörényes”) démon végzete
- széphajú (a keśa szó jelentése haj)
- Brahmā (ka) és Śiva (īśa) eredete
- minden fényesség forrása (a keśa szó fénysugarat is jelent)

Keśiniṣūdana: (18.1.)
- Keśī („sörényes”) démon végzete

Kṛṣṇa: (1.28., 1.31., 1.40., 5.1., 6.34., 6.37., 6.39., 11.41., 17.1., 18.75., 18.78.)
- mindenkit vonzó
- fekete
… a további értelmezések tanulmányozásáért javaslom az alábbi cikkeket:
Gópálguru gószvámí mahámantra-magyarázata
Dzsíva gószvámí mahámantra-kommentárja
A fehér, vas, gonosz Krsna

Madhusūdana: (1.34., 2.1., 2.4., 6.33., 8.2. )
- Madhu démon elpusztítója (sūdana). Madhu (édes, méz, tavasz, szóma) néven két démon ismeretes. Egyikük Kaiṭabhával együtt próbálta elragadni Brahmától a védákat, ám Viṣṇu Hayagrīva formájában végzett vele. A másik Madhu a Yamunā menti erdőben élt, Rāmacandra testvére Śatrughna végzett vele, s e tette után alapította Mathurā városát.

Mahābāhu: (megszólítva: Mahābāho, 6.38., 11.23., 18.1.)
- erőskarú, szó szerint nagy (mahā) kar (bāhu) , ksatrija megszólítás

Mahātman: (11.20., 11.37.)
- nagy lélek

Mādhava: (1.14., 1.36.)
- a szerencseistennő, Laksmí anya (a szó mindkettőt jelenti) férje (dhava)
- Madhu leszármazottja; Madhu Yadu egyik leszármazottja, Vṛṣṇi apja.
- akihez a bölcsek hallgatással (mauna) meditációval (dhyāna) s jógával közelednek

Parameśvara: (11.3.)
- legfelsőbb (parama) úr, Isten (īśvara)

Puruṣottama: (8.1., 10.15., 11.3.)
- a legfelsőbb (uttama) személy (puruṣa)

Prabhu: (megszólítva: Prabho, 11.4., 14.21.)
- úr, mester

Sahasrabāhu (megszólítva: Sahasrabāho, 11.46.)
- ezerkarú (sahasra-bāhu)

Yādava: (11.41.)
- Yadu leszármazottja

Yogeśvara: (18.75., 11.4., 18.78.)
- a jóga ura, mestere

Yogin: (10.17.)
- jógí

Vārṣṇeya: (1.40., 3.36.)
- Vṛṣṇi leszármazottja

Vāsudeva: (18.74.)
- Vasudeva fia

Viṣṇu: (megszólítva Viṣṇo, 11.24., 11.30.)
- átható, fenntartó

Viśveśvara: (11.16.)
- mindenség (viśva) ura, Istene (īśvara)

Viśvamūrti: (megszólítva: Visvamūṛte, 11.46.)
- univerzális (viśva) forma (mūṛti)

Viśvarūpa: (11.16.)
- mindenség-formájú (viśva-rūpa)


Arjuna nevei

Ardzsuna neveiről korábban már szólt egy cikk a slókamálán. A pándavák száműzetésük utolsó évét Viráta udvarában töltik, álöltözetben. Mikor felfedik magukat, Uttara, az uralkodó fia szavaik igazolásaként Ardzsuna neveinek jelentéseit kérdi. Az alábbi gyűjtés idézetei a Mahábhárata e részletéből valók.

Anagha: (3.3., 14.6., 15.20.)
- bűntelen

Arjuna: (1.4., 1.46., 2.2., 2.45., 3.7., 4.5., 4.9., 4.37., 6.16., 6.32., 6.46., 7.26., 8.27., 9.19., 10.32., 10.39., 18.9., 18.34., 18.61., 18.76.)
- fehér, fényes
„Széles e földön nincs (testem) színéhez fogható,
s tetteim tiszták (világos, fehér), ezért Ardzsunaként ismernek.”

Bharatarṣabha: (3.41., 7.11., 7.16., 8.23., 13.27., 14.12., 18.36.)
- Bharata sarjainak legjobbja (a ṛṣabha szó szerinti jelentése bika, azaz bika a Bháraták közt).
A puránák több Bharata történetéről is írnak, a szóban forgó Bharata Duśyanta és Śakuntalā fia, a Bhágavata-purána 9.20. fejezete szól róla, ő a Hold-dinasztia egyik ősatyja.

Bharataśreṣṭha: (17.12.)
- a legkiválóbb (śreṣṭha) Bharata leszármazottai közül

Bharatasattama: (18.4.)
- a legkiválóbb (sattama) Bharata leszármazottai közül

Bhārata: (2.14., 2.18., 2.28., 2.30., 3.25., 4.7., 4.42., 7.27., 11.6., 13.3., 13.34., 14.3., 14.8., 14.9., 14.10., 15.19., 15.20., 16.3., 17.3., 18.62.)
- Bharata leszármazottja

Dhanañjaya: (1.15., 2.48., 2.49., 4.41., 7.7., 9.9., 18.29., 18.72.)
- gazdagság meghódítója
„Minden emberlakta országot legyőzve, minden vagyont elragadva
gazdagság közepette élek, ezért Dhananydzsajának neveznek.”

Dhanurdhara: (18.78.)
- íjász („íj-hordozó”)

Guḍākeśa: (1.24., 2.9., 10.20., 11.7.)
- álom, vagy tunyaság ura (guḍākā-īśa), azaz aki úrrá lett a tunyaságon
- vastag-hajú, tömör-fürtű (guḍā-keśa), akinek gyapothoz hasonlatos a haja

Kaunteya: (1.27., 2.14., 2.37., 2.60., 3.9., 3.39., 5.22., 6.35., 7.8., 8.6., 8.16., 9.7., 9.10., 9.23., 9.27., 9.31., 13.2., 13.32., 14.4., 14.7., 16.20., 16.22., 18.48., 18.50., 18.60.)
- Kuntī (más nevén Pṛthā, Pāṇḍu első felesége) fia

Kirīti: (11.35.)
- koronás
„Hajdan mikor a dánavák ellen harcoltam, Indra
napként tündöklő koronát tett a fejemre, ezért Kirítinek hívnak.”

Kurunandana: (2.41., 6.43., 14.13.)
- „Kuru öröme”, fia (kuru-nandana), Kuru a Hold-dinasztia jeles ősatyja

Kurusattama: (4.31.)
- a legkiválóbb (sattama) Kuru leszármazottai közül

Kuruśreṣṭha: (10.19.)
- a legkiválóbb (śreṣṭha) Kuru leszármazottai közül

Kurupravīra: (11.48.)
-a Kuruk nagy hőse (pravīra)

Mahābāhu: (megszólítva: Mahābāho, 2.26., 2.68., 3.28., 3.43., 5.3., 5.6., 6.35., 7.5., 10.1., 14.5., 18.13.)
- erőskarú, szó szerint nagy (mahā) kar (bāhu) , ksatrija megszólítás

Parantapa: (2.3., 4.5., 4.33., 7.27., 9.3., 10.40., 18.41.)
- ellenség fenyítője, gyötrője

Pāṇḍava: (1.14., 1.20., 4.35., 6.2., 14.22., 16.5. )
- Pāṇḍu fia

Pārtha: (1.25., 1.26., 2.3., 2.21., 2.32., 2.39., 2.42., 2.55., 2.72., 3.16., 3.22., 3.23., 4.11., 4.33., 6.40., 7.1., 7.10., 8.8., 8.14., 9.13., 9.32., 10.24., 11.5., 11.9., 12.7., 16.4., 16.6., 17.26., 17.28., 18.6., 18.30., 18.31., 18.32., 18.33., 18.34., 18.35., 18.72., 18.74., 18.78.)
- Pṛthā fia (lásd: Kaunteya)

Puruṣarṣabha: (2.15.)
- kiválóság, a legkiválóbb ember, az emberek vezére (a puruṣa itt embert jelent, a ṛṣabha szó szerinti jelentése bika, utótagként vmely csoport vezérére utal).

Puruṣavyāghra: (18.4.)
- hős (puruṣa-vyāghra szó szerint „ember-tigris”, aki tigrisként viselkedik az emberek közt)

Savyaśācin: (11.33.)
- balkézzel (savya) is kiválóan íjazó
„Mindkét kézzel jól vonom fel Gándíva (íjam),
ezért az istenek és emberek Szavjasácsinként ismernek.”

Krsna olykor barátilag így szólítja meg Ardzsunát:

tāta: (6.40.)
- a hangsúlytól függően lehet ifjak, gyerekek, alattvalók kedveskedő megszólítása, vagy éppen idősek, tekintélyes emberek tiszteletteljes megszólítása is

vara
: (8.4.)
- legkiválóbb

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése