telihold üzenete - megtisztulás

„Az emberek megmossák az arcukat, kezöket, de vajjon hány az, aki mindennap megmossa a lelkét is.”
Gárdonyi Géza

Az óind filozófia újra meg újra megérintette Európát... voltak, akiket csupán a kelet titokzatossága vonzott, ám a bölcselete is elgondolkodásra késztette, inspirálta a komoly vizsgálódó elméket. Ilyen kutató volt Gárdonyi Géza is. Honnan a szenvedés a világban? Oly sokféle szörnyűséget kell átélnie az embernek, a megkínzott, megnyomorított, oktalanul elpusztított emberek sokasága vajon miként fér meg a Jó és Igazságos Isten képével? S vajon mi a hit? Isten ajándéka - hangzik a bevett válasz, ám akkor miként lehetséges, hogy éppen ez az ajándék volna szükséges az üdvözüléshez? S ugyanígy: miként lehet örök kárhozat a részem, ha nem részesültem ebben az ajándékban? Ilyen kérdések foglalkoztatják, s a választ a lélekvándorlás gondolatában, majd a védánta tanulmányozásában leli meg, miként titkosnaplójában 1920-ban megjegyzi: „Június végén és július első napjaiban kezdtem megérteni a Vedanta-filozófiát, s ez az én negyedik lelki forradalmam."

mala-nirmocanaṁ puṁsāṁ jala-snānaṁ dine dine |
sakṛd-gītāmbhasi snānaṁ saṁsāra-mala-nāśanam ||3||
(Śaṅkara: Gītā-māhātmyaṁ)

„Hogy a mocsoktól megszabaduljon, az ember nap mint nap vízben fürdik,
ám ha csak egyszer is megmártózik a Gítá vizében, lemossa magáról a szamszára szennyét.”
Sankarácsárja: Gítá-máhátmjam (A Bhagavad-gítá dicsérete).