2014. december 20., szombat

Krsna lakhelyei és ifjúságának életszakaszai


Mikor Krsna megjelent e világban, Vaszudév Mathurá várának tömlöcéből Gókulába vitte. Kisgyermekkorát itt töltötte. Három éves és négy hónapos volt, mikor a pásztorok tanácskozásra gyűltek össze. Sok megdöbbentő, félelmetes esemény tanúi voltak az utóbbi időben: látták Pútaná, Sakatászura és Trnávarta támadását, látták, hogy a két ardzsuna-fa majdnem a kis Krsnára esett… elhatározták hát, hogy elköltöznek Gókulából. A költözés körülményeiről így számol be a Bhágavata-purána (10.11.21-30.):

Az idősebb tehénpásztorok, miután Brhadvanában* megtapasztalták a szerencsétlenségeket,
Nanda vezetésével összegyűltek, hogy megfontolják, mi volna a legjobb a közösség számára..
A gyűlésen felszólalt Upánanda, aki életkora és tudása miatt is nagy tekintélynek örvendett.
Jól ismerte a helyet, az időt s a körülményeket, s a két fiú, Ráma** és Krsna jóakarója volt:
„Ha jót akarunk Gókulának nyomban kerekedjünk fel, s hagyjuk el a környéket,
mert itt különösen szokatlan esetek történnek, hogy elpusztítsa a fiúkat.
Ez a gyerek valahogy megszabadult a csecsemőgyilkos boszorkánytól,
s bizonnyal Hari kegyéből történt az is, hogy a kézikocsi nem esett rá.
Majd egy démon forgószéllel az égbe emelte,
és onnan sziklára zuhant, ám az istenek urának kegyéből megmenekült.
S hogy nem halt meg a kidőlt fák között sem e fiúcska,
sem más gyermek, az is Acsjuta oltalmának köszönhető.
Míg ezen a vészjósló, veszedelmes fenyegetésen nem leszünk úrrá,
addig a fiúkkal s népünkkel együtt menjünk máshova.
Ott a Vrndávan nevezetű erdő, ami alkalmas a jószágnak,
nagyszerű hely volna a pásztoroknak és családjuknak is, áldásos magaslatokkal, fűvel és fákkal.
Induljunk oda már ma! Rögvest készítsük fel a szekereket,
s a teheneket magunk előtt hajtva keljünk útra – ha elfogadjátok a javaslatomat.”
Ezt hallván a pásztorok egyhangúan kiáltották: „úgy legyen, úgy legyen!”,
majd összeterelték a csordát, szekerekre rakták a holmijukat, s útnak indultak.



A pásztorok később Nandagrámba költöztek, majd Krsna tizenegy éves volt, mikor Akrúra szekerén Mathurába utazott, s ott legyőzte Kanszát. Életkora Uddhava szavaiból derül ki, aki így beszél Vidurához:
Majd Nanda legelőire ment, mert apja féltette őt Kanszától.
Rejtett lámpásként tizenegy évet töltött ott Balarámmal együtt.
(Bhág. 3.2.26.)

Az életkor megjelölése azért meghökkentő, mert gyakorta tizenhat évesnek, kaisóra korúnak mondják, mikor fuvolájával a gópíkat az erdőbe csábítja. A fiatalok életkorának szokásos felosztása szerint a kisgyermekkor (bálja, vagy kaumára) 5 éves korig tart, a gyermekkor (pauganda) a 6 és 10 éves kor közötti életszakasz, a fiatalkor vagy serdülőkor (kaisóra) pedig a 11 és 15 év közötti. Krsna és Balarám isteni voltára utal, hogy nem a szokásos módon, hanem annál gyorsabban növekedtek. Krsna számára a bálja a Gókulában töltött idő (tehát nem öt, hanem három és fél éves korig tart), a paugandát a Vrndávanban eltöltött évek jelentik, a kaisóra pedig a Nandagrámban töltött időszak, a Mathurába utazásig.

A hagyomány szerint Krsna huszonnyolc éves volt, mikor Dvárakába költözött, majd 126 évesen, ie. 3102-ben, február 18.-án (a Szúrja-sziddhánta szerint) hagyta el ezt a világot: és beköszöntött a kali-korszak.


______________________________
* Brhadvana más néven Mahávana (mindkét szó jelentése: „nagy erdő”)
** Ráma, azaz Balarám

az illusztráció forrása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése