fohász Rúpa gószvámíhoz

śrī-caitanya-mano 'bhīṣṭam
sthāpitaṁ yena bhū-tale |
svayaṁ rūpaḥ kadā mahyaṁ
dadāti sva-padāntikam ||
 
śrī-caitanya-manah – Srí Csaitanja szíve; abhīṣṭam – vágyát; sthāpitam – megalapítottat, megalapozottat, meghatalmazottat; yena – ki által; bhū-tale – föld színén; svayam – maga (egyedül, egymaga értelemben is); rūpaḥ – Rúpa; kadā – mikor; mahyam – nekem; dadāti – ad; sva-pada-antikam – önnön lábának közelségét

Aki e földkerekségen valóra váltotta Srí Csaitanja szíve vágyát,
ő, Rúpa gószvámí! Vajon mikor ajándékoz nekem helyet lábai mellett?

(Naróttam dász Thákur: Srí préma-bhakti-csandriká, mangalácsarana 2.)

Csaitanja Maháprabhu gondolatai a gószvámík tanításán és írásain keresztül vált elérhetővé az utókor számára. Közülük Rúpa gószvámí meghatározó jelentőségű művei miatt különösen fontos a számunkra – sásztra-guruként tiszteljük, s Rúpa-gószvámí követőinek, rúpánugának nevezzük magunkat. Ezért énekel Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Prabhupád így:
mahāprabhu śrī-caitanya, rādhā-kṛṣṇa nahe anya
rūpānuga janera jīvana
„Csaitanja Maháprabhu nem különbözik Srí Srí Rádhá-Krsnától,
s Ő a Rúpa gószvámít követő vaisnavák igazi élete.”

(Srí Guru-parampará)

Cikkajánló:
- mikor Rúpa gószvámí egy titokzatos verset rejtett a kunyhója tetejére, a levelek közé
- fohász Srí Rúpa lótuszlábának porszeméért