2013. november 9., szombat

tűzáldozat a Csaitanja-követő vaisnava iskolában 2.


Az írás első része az áldozat előkészületeit ismertette, az oltár felépítésétől Siva meginvitálásáig.

Hóma – ghí áldozása

A pap az „Óm Visnu, Óm tat szat” mantrát zengve fejezi ki ismét szándékát, majd fát tesz a tűzre. Az áldozati teret és kellékeket már megtisztította, a következő mozzanat a résztvevők „megtisztítása”… a pap engesztelő áldozatot mutat be:

Engesztelő áldozat

A szanszkrt prájascsitta szó pontosan jóvátételt jelent A pap a bűnbánat fohászait zengi, isteni oltalmat kérve az áldozat résztvevőire. A mantrák fordítása az alábbi:
„Óm! Óh, Acsjuta oltalmazz minket bűneinktől!
Óm! Oltalmazz minket az egész világ hasznára!
Óm! Óh Hari, legfelsőbb úr, oltalmazd ezt az áldozatot!
Óm! Óh Laksmí ura, oltalmazz mindent!
Óm! Óh, Ananta, oltalmazz minket az elsővel és oltalmazz a másodikkal is, a harmadikkal oltalmazd erőnket, s oltalmazz a negyedik fohásszal is, óh, Visnu!
Óm! Térj vissza újra és újra életerővel, óh, Visnu, térj vissza étellel, hosszú élettel, s óvj meg minket a bűntől!
Óm! Minden jóval térj vissza, óh, Visnu, és záporként áraszd a mindeneket éltetőt, szerte a mindenségben.
Óm! Óh, Visnu, kérlek javítsd ki mindazt, amit figyelmetlenül vagy tudatlanul hibásan teszünk az áldozat során. Bizony, Te ismered azt igaz valójában.
Óm! Óh, Visnu, teremtmények ura! Rajtad kívül nincs más egyetemes személy, Te fogod át a világokat. Áldozatunk legyen a vágyad szerint, s váljunk lelki kincsek birtokosaivá!”

Minden jóval térj vissza: szó szerint zamatossal, ízessel, táplálóval.
Javítsd ki mindazt: a gyakorló a szabályok és a mantrák esetleges hiányosságai okozta hatások, tökéletlenségek miatt kér bocsánatot.

Vaisnava hóma – áldozás a vaisnaváknak


E rész az áldozat csúcspontja, tulajdonképpen maga az áldozat. A pap sorban meginvitálja Rádhá és Krsna társait, ghít áldoz nékik, míg a többi résztvevő gabonaszemeket áldoz. A felajánláskor zengett mantra formulája: óm, őnéki, szváhá! – ahol őnéki a meginvitált személy neve. A szváhá a felajánlás mantrája, szó szerinti jelentése jó-mondás (szu-áha), így bár nyelvtanilag nem pontos, de értelem szerinti e fordítás: „őnéki ajánlom!” Szváhá a neve Agni, a tűzisten feleségének is… a szent tűz és az áldozás szoros összetartozását jelezvén.

Az alábbi felsorolásban röviden összefoglaljuk, kiket invitálnak a tűz mellé… s előre is elnézésed kérem, kedves olvasó, a száraz leírás képtelen visszaadni az élményt:
• Visnu, mint a mindenség vezére (Visvakszéna),
• a négy Kumára, Brahmá első fiai,
• a jóga kilenc mestere, Rsabha fiai (lásd Bhágavata-purána 11.2. fejezet),
• a tizenkét nagy személyiség (a mahábhágavaták, Nárada, Kapila…), róluk már korábban szó esett az oltalmazók felsorolásakor ,
• sorban a következő kiválóságok: Garuda (Visnu szárnyas hordozója), Hanumán (Rámacsandra hű szolgája), Ambarísa király, Vjásza, Uddhava, a pándava fivérek, Vidura, Paríksit király (Visnuráta) és Vibhísana (Rávana fivére, Ráma szövetségese).
• Csaitanja Maháprabhu és társai (Nitjánanda, Advaita, Gadádhar és követői, Srívász és követői),
• a hat gószvámí,
• a szampradája jeles mesterei, a siksá guruk,
• Navadvíp és Májápur Jógapíth (Csaitanja Maháprabhu születési helye). Az óind szellemiség személyként tekint a szent zarándokhelyekre is (egy történet szerint például a Rádhá-kund vizét a zarándokhelyek személyiségei töltötték fel vizeikkel), így nem meglepő, hogy a meginvitált személyek között helyeket is találunk.
• Majd az alábbi hölgyeket: Antarangá, Paurnamászí, Padmá, Laksmí, Gangá-déví, Jamuná, Szaraszvatí, Vrndá, Gájatrí, Tulaszí, a Földanya, a tehén-anya, Jasódá, Dévahúti (a bölcs Kardama felesége, Kapila anyja), Dévakí, Róhiní, Szítá, Draupadí, Kuntí, és Krsna nyolc fő felesége (Rukminí, Szatjabhámá…).
• Krsna bizalmas barátai (Srídáman, Szudáman, …) következnek a sorban, játszótársai, és az idősebb pásztorok (Nanda, Upananda…),
• majd ismét a tanítómesterek, hiszen ők a Csaitanja-lílá, és a Krsna-lílá részesei is.
• Ezután Rádhának és Krsnának áldoz a pap, az alábbi mantrákkal:

„Óm, Vrsabhánu király leánya, Gándharvika, Kártikadéví, Krsna kedvese, mindenség úrnője! Klím! Néked áldozok, Srí Rádhiká, aki Srí Vrndávan szolgálatához a jogosultságot osztogatod srím, hrím szváhá!
Óm! Krsna a lét, tudat és boldogság sötét esőfellege, az eredeti és legfelsőbb személy. Ő a rítusok s minden más gyökere, így mindennel Ő imádandó. Krsna a lelki ragyogás forrása, az abszolút egyeduralkodó, mindenki imádottja. Krsna kezdetnélküli, az univerzumban és azon kívül is minden boldogság csak az ő áldásával nyerhető el.”
• Majd a pap a gópíkat (Lalitá, Sjámalá…) és a manydzsaríkat (Rúpa manydzsarí, …) invitálja a tűz mellé,
• majd Rádhá és Krsna minden barátját és társát (szarva-szakhi, szarva-szahacsarí, szarva-szanginí, szarva-ranginí), Rádhá szüleit és kíséretüket (Vrsabhánu, Kírtidá…),
• s kivétel nélkül minden vaisnavát és vaisnavít.
• Ezután Nárájanának áldoznak, a purusa avatároknak (az okozati óceánon nyugvó Mahávisnunak…), a lelki világnak (Vaikuntha-dháman), a lelki világ urainak (Vászudéva, Szankarsana, Pradjumna és Aniruddha),
• az isteni hajlékoknak (Gólóka, Mathurá, Dváraká),
• a tíz avatárnak (Matszja, Kúrma,… Kalki), majd a guna- és manvantara avatároknak, a világkorszakok avatárjainak,
• majd Vrndávannak, s a közeli erdőknek, Krsna kedvtelései színhelyének.
• Végezetül Rádhá-Krsnának együtt áldoz a pap, az alábbi mantrát zengve:
„Óm, srím, klím, minden mozgó és mozdulatlan Vradzsa-lakó lényt imádva áldozok Srí Srí Rádhá-Krsnának.”

srím, hrím, klím: lefordíthatatlan, úgynevezett bídzsa (mag) mantrák. A srím mantrával a jószerencse és szépség társul (Ramá-bídzsa, Srí, a szerencseistennő után), hrím az illúzió eloszlatásának megjelenítője (Jógamájá, a saiva hagyományban Bhuvanésvarí-bídzsának nevezik), a klím pedig az isteni szerelemre utaló bídzsa-mantra (Káma-bídzsa mantra).

Locsolás összetett kézzel

Az áldozat előkészítő szakaszában jóváhagyásért fohászkodva locsolják körbe a tüzet, most a pap megköszöni az isteni jóváhagyást
: „Óm! Óh uram, Aniruddha! Legyen sikeres az áldozat, s az áldoztató! Te vagy az oltalmazó, aki minden létezőben ott lakozol. Óh, vágyak megtisztítója, tisztítsd meg szándékainkat. Óh, szavak ura, (tedd) beszédünket kedvessé.
Óm! Ananta, jóváhagytad!
Óm! Acsjuta, jóváhagytad!
Óm! Szaraszván, jóváhagytad!”

Kusa-fű áldozása

Majd a pap kusa-füvet áldoz. Ez a mozzanat az áldozati kellékek megtisztításakor végzett kusa-fű áldozattal alkot keretet.

A végső áldozat

Az utolsó mozzanat Agni elbocsájtása. A pap felállva végzi az áldozatot, „útravalóul” ruhát, bráhmana zsinórt és virágfüzért ajánl, mahápraszádát, gyümölcsöket és bételt áldoz, továbbá szantálfát virágokat és illatszert ajánl fel, e mantra kíséretében:
„Óm! Visnunak áldozom a végső felajánlást. Aki Visnunak áldoz, mindennek a színe-javát adja. Visnu áldását kérem, hogy az Ő szolgálójaként tiszteljenek e világban.”

Békeajándék

Az áldozat nem ér véget Agni elbocsájtásával… inkább megszentelt kezdet. Helyénvaló, ha a résztvevők adományt osztanak, s szolgálják a vaisnavákat, s minden élőlényt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése