aki mindig Vrndávanban marad

Kérdés: Mit jelent Nandakumár Krsna?

Bhakti Kamala Tírtha válasza: Az a Krsna, aki soha nem megy el Vrndávanból. Mindig ott van. Nanda Mahárádzs kisfia mindig ott van Vrndávanban.

Ki az, aki elmegy Vrndávanból? Vászudév Krsna, a mindenség („vászudévah szarvam iti” – Vászudéva a minden, Bg. 7.19.), az Abszolút, a Legfelsőbb, a Minden. Ő elmegy Vrndávanból. Vászudév Krsna a herceg, aki elmegy Mathurába és ott hódít. Legyőzi először az ellenfeleit, majd meghódítja a városi hölgyek szívét, miként korábban a falusi lánykákét. Aztán még távolabbi, még magasztosabb, amikor Dvárakában ő Dvárakésa, Dváraká ura, s ekkor királyi pompában imádják. Mathurában ifjú herceg, mindenki szeme fénye, Vrndávanban pedig a tehenek őrzőjeként gondolnak rá, ő Góvinda, a kis pásztorfiú. Csak ránéznek, és ő mindenkire örömöt sugároz. Góvinda, aki viszonozza a hívek lelki érzelmeit. Ez a Krsna soha nem megy el Vrndávanból.

Ennek misztikus története az, amikor eljön Akrúra Mathurából, hogy magával vigye Krsnát és Balarámot. Vrndávan határában leszáll a kocsiról, és elmegy ájtatos fürdőt venni a Jamuná vizében, ám Krsna és Balarám ott maradnak a szekéren. Akrúra meditál, elmondja a gájatrít, és hirtelen a vízben meglátja Krsnát: „De hát én a kocsin hagytam őket!” – visszaszalad a kocsihoz, s valóban, ott ülnek mindketten. Ekkor végképp zavarba jön, újra a vízhez fut, és a vízben is őket látja. Aki nem megy el, az Gópakumár, vagy Nandakumár Krsna, ő mindig Vrndávanban marad. Aki pedig elmegy, az Krsnának egy másik kiterjedése, másik aspektusa. Krsna nem képes elhagyni Vrndávant.

Mondjatok erre még példát, hogy valaki látszólag elmegy, de valahogy mégsem megy el! Most nem kell Krsnára gondolni, holott mindenki buzgón Krsnára gondol... Igen! Mikor Szítát elrabolja Rávana, mindenki azt hiszi, hogy Rámacsandra hitvesét elrabolta a gonosz király. De nem! Csupán illuzórikus kép az, akit elvihetett Rávana. Miképpen is érhetne bármi ártalmas, vagy gonosz Szítához, a szerencse Istennőjéhez, Ráma hitveséhez?! Ez lehetetlen. Ez nagyon hasonló elrendezés, látszólag igen, valójában mégsem.

Miképpen igaz, hogy jelen van Krsna, s eközben mégis távol van, s hogyan nem hagyja el Vrndávant – ez valószínűleg az emberi ész számára örök titok marad. Filozófiailag az acsintja-bhédábhéda-tattvával mindent meg lehet magyarázni, bármilyen felfoghatatlan az egyidejű azonosság és különbözőség. Ám ez csupán az ész kutatása, a logika kutatása számára nyújthat táplálékot. A szív elégedettsége az, ha megleljük a saját helyünket Krsna közelében: és amikor a Te szívedből soha többé nem tud elszökni Krsna, hogyha oly csodálatos Vrndávant teremtesz a szívedben, hogy képtelen onnan elmenni, akkor – azt hiszem – a bhakta célba ért!

(elhangzott 1999 őszén, Hásságyon)