2013. január 19., szombat

Prémánanda Bháratí


A slókamálá egy korábbi cikkében ezt írtam: „Az első nyugati vaisnavák így 1935-ben utaztak Indiába…”. A mondat sajnos nem volt pontos, helyesen így hangzik: A Bhaktisziddhánta Szaraszvatít követő első nyugati vaisnavák így 1935-ben utaztak Indiába – hiszen korábban is imádták Krsnát a nyugati világban.
Az ezernyolcszázas évek végén a spiritualitás iránt érdeklődő nyugatiak felfedezték maguknak Indiát, a hinduizmust és a buddhizmust. Ezekben az ezoterikus körökben prédikált egy Csaitanja-követő vaisnava is: Prémánanda Bháratí.

 1868-ban, Kalkuttában született Szuréndranáth Mukhérdzsí néven. A Nitjánanda Prabhut követő tanítványi lánchoz tartozó Dzsagadbandhu Szundar tanítványa lesz, később a szerzetesi rendbe lép. Ekkor kapja a Prémánanda Bháratí nevet (Maháprabhuhoz hasonlóan az ő szannjász-guruja is advaita szerzetes, ezért a Bháratí név). Amerikába utazik, s ott Csaitanja Maháprabhu tanítását hirdeti. 1902-ben New Yorkban megalapítja a Krsna Szamádzs-ot (Krsna Társaság). Számos városban tart előadást, publikál (Srí Krsna, a Szeretet Ura című könyve kedvező fogadtatásra talál), tanítását sokan követik. 1907-ben Los Angelesben templomot alapít, ahol Rádhá-Góvindát imádják. 1909-ben néhány nyugati tanítványa kíséretében visszatér Indiába, Kalkuttában prédikál. 1914-ben távozik e világból. Halála után amerikai követői más ezoterikus társaságokban működnek tovább, például a Szerető Szolgálat Rendje (a harmincas években), és az Univerzális Igazság AUM Temploma nevű szervezetekben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése