2012. november 17., szombat

Raghunáth dász gószvámí: Oltalomkeresés a Góvardhannál


Raghunātha dāsa gosvāmī: Govardhanāśraya-daśaka

saptāhaṁ murajit-karāmbuja-paribhrājat-kaniṣṭhāṅguli-
prodyad-valgu-varātakoparimilan-mugdha-dvirepho 'pi yaḥ |
pāthaḥ-kṣepaka-śakra-nakra-mukhataḥ kroḍe vrajam-drāg apāt
kas taṁ gokula-bandhavaṁ giri-varaṁ govardhanam nāśrayet ||1||

Mura legyőzője lótusz-kezének ragyogó kisujján hét napig tartotta őt, ki olyan volt, akár a pompázatos lótuszvirág magháza fölött összesereglett bódult méhek raja. Az Indra krokodil-torkából előtörő vízözönt hamarjában mellkasával fogta fel, így védte Vradzsát. Ki ne keresne oltalmat őnála, Gókula barátjánál, a legkiválóbb hegynél, Góvardhannál?

indratve nibhṛtaṁ gavāṁ suranadī-toyena dīnātmanā
śakreṇānugatā cakāra surabhir yenābhiṣekaṁ hareḥ |
yat-kacche 'jani tena nandita-janaṁ govinda-kuṇḍaṁ kṛtī
kas tam-go-nikarendra-paṭṭa-śikharam govardhanam nāśrayet ||2||

Az alázatossá vált Indrát követő Szurabhi, egy félreeső helyen, a tehenek királyává kente fel Harit, megfürdetve őt a mennyei Gangesz vizével, így tárult fel a Góvardhan-hegy tövében a Góvinda-kunda. Van-e jámbor, ki ne keresne oltalmat őnála, a tehéncsordák királyának trónus-hegyénél, Góvardhannál?


A Bhágavata-purána 10.27.20. versében Szurabhi így fohászkodik Krsnához: tvaṁ naḥ paramakaṁ daivaṁ tvaṁ na indro jagat-pate – „Te vagy a legfőbb urunk, te vagy a mi vezérünk, Mindenség Ura!” Majd Szurabhi tejével, Airávata, Indra elefántja pedig a mennyei Gangesz vizével fürdette meg Krsnát, s Góvinda néven királlyá koronázták. Ekkor telt fel a Góvinda-tó.

svar-dhuny-ādi-vareṇya-tīrtha-gaṇato hṛdyāny ajasram-hareḥ
sīri-brahma-harāpsaraḥ-priyaka-tat-śrī-dāna-kuṇḍāny api |
prema-kṣema-ruci-pradāni parito bhrājanti yasya vratī
kas tam mānya-munīndra-varṇita-guṇam-govardhanam nāśrayet ||3||

A Góvardhant körülölelő ragyogó tavak, a Szíri, a Brahma, a Hara, az Apszara, a Prijaka, s a Srí Dána, melyek a rajongó szerelem boldogságának ízeit kínálják, mindig közelebb állnak Hari szívéhez, mint a mennyei Gangesz, s a többi ünnepelt zarándokhely. Van-e jámbor, ki ne keresne oltalmat őnála, a magasztalt bölcsek legkiválóbbjai által megénekelt Góvardhannál?

jyotsnāmokṣaṇa-mālya-hāra-sumano-gaurī-balāri-dhvajā
gāndharvādi-sarāṁsi nirjhara-giriḥ śṛṅgāra-siṁhāsanam |
gopālo 'pi hari-sthalam harir api sphūrjanti yat-sarvataḥ
kas tam go-mṛga-pakṣi-vṛkṣa-lalitam govardhanam nāśrayet ||4||

Itt ragyognak a Dzsjótsznámóksana, Málja, Hára, Szumana, Gaurí, Balári, Dhvadzsa és Gándharva tavacskák, a hegyi patakok, a szerelem királyi trónusa, Hari megannyi kedvtelésének színtere, sőt maga Gópál is itt tündököl. Ki ne keresne oltalmat őnála, a tehenekkel, őzekkel, madarakkal s fákkal pompázó Góvardhannál?

gaṅgā-koṭy-adhikam bakāri-pada-jāriṣṭāri-kuṇḍam vahan
bhaktyā yaḥ śirasā natena satatam preyān śivād apy abhūt |
rādhā-kuṇḍa-maṇim tathaiva murajit-prauḍha-prasādam dadhāt
preyaḥ stavyamano 'bhavat ka iha tam govardhanam nāśrayet ||5||

Odaadással hordozza meghajtott fején (a bikadémon) Arista legyőzőjének tavacskáját, a Krsna lába nyomán született (Sjáma-kundát), mely milliószor dicsőbb a Gangesznél, sőt, még Sivánál is kedvesebb. Éppígy hordozza Rádhá tavacskájának ékkövét is, mely Mura ellenségének mérhetetlen kegyét foglalja magába, ezért még vonzóbb, s a bhakták szívének magasztaltja lett. Ki ne keresne oltalmat eme Góvardhannál?


A Góvardhan-hegyet pávához hasonlítják, melynek e két tó a szemei. A tavak keletkezésének történetét így beszélik el. Arista, a bikadémon megölése után Rádhiká s a gópík játékosan Krsna szemére vetették vallástalan tettét, a bika elpusztítását: „Most menj, s végy fürdőt minden zarándokhely szent vizében, miként Indra is cselekedett a bráhmana Vrtra megölése után!” – mondták. “Miért is kellene elmennem?” – kérdezte Krsna, majd sarkával a földre dobbantva létrehozta a Sjáma-kunda medrét, melybe kívánságára a három világ minden szent zarándokhelyének vize megjelent. Rádhiká és barátnői ekkor elhatározták, hogy Krsna tava mellé egy még szebb tavat ásnak. Hamar ki is mélyítették a gödröt, ám a Sjáma-kunda Krsna által felajánlott vizét nem akarták elfogadni, hiszen az a tehéngyilkosság bűnével szennyezett, inkább a Mánasza-gangá vizével kívánták feltölteni tavacskájukat. Ám a zarándokhelyek személyiségeinek hódoló imáit hallva Rádhiká végül elfogadta vizüket.

yasyām mādhava-nāviko rasavatīm ādhāya rādhām tarau
madhye cañcala-keli-pāta-valanāt trāsaiḥ stuvatyās-tataḥ |
svābhiṣṭham paṇam ādadhe vahati sā yasmin mano-jāhnavī
kas tam tan-nava-dampati-pratibhuvam govardhanam nāśrayet ||6||

Ahol a Mádhava nevezetű révész a csónak közepén szerető Rádhikáját megóvta a hullámoktól, csalfa évődéssel átölelve őt, mikor kedvese félelemmel eltelve fohászkodott hozzá. Mindez a Mánasza-gangá tavon történt, melyet szintén ő, Góvardhan hordoz. Ki ne keresne oltalmat őnála, ama ifjú pár (rejtett) világánál, Góvardhannál?


Egy alkalommal Krsna a Mánasza-gangá tavon révészkedett. A gópík beszálltak csónakjába, ám a tó közepén a csónak léket kapott, és süllyedni kezdett. Krsna, hogy a túlsúlytól megszabaduljanak, a gópíkkal a vízbe dobatta előbb a vajas edényeiket, majd aranyékszereiket is. Végül Krsna azt követelte, hogy ruháikat is vessék a vízbe, ám ekkor Rádhá oltalomért könyörögve Krsna karjaiba vetette magát.

rāse śrī-śata-vandya-sundara-sakhī vṛndāñcitā saurabha-
bhrājat-kṛṣṇa-rasāla-bāhu-vilasat-kaṇṭhī madhau mādhavī |
rādhā nṛtyati yatra cāru valate rāsa-sthalī sā parā
yasmin sa sukṛtī tam unnatam aye govardhanam nāśrayet ||7||

Tavasszal, a rásza-lílá idején Rádhá, Mádhava párja, a szerencseistennők százai által magasztalt gyönyörű barátnői körében lejti táncát, miközben Krsna illatos nektár-karjai szerelmesen fonódnak nyaka köré. Ez az a hely, a rásza-tánc színtere, melyhez a szeretett Krsna leginkább vonzódik. Van-e jámbor, ki ne keresne oltalmat őnála, e nagyszerű Góvardhannál?

yatra svīya-gaṇasya vikrama-bhṛtā vācā muhuḥ phullatoḥ
smera-krūra-dṛg-anta-vibhrama-śaraiḥ śaśvan mitho viddhayoḥ |
tad yūnor nava-dāna-sṛṣṭija-kalir bhaṅgyā hasan jṛmbhate
kas tam tat-pṛthu-keli-sūcana-śilām govardhanam nāśrayet ||8||

Hol az évődő pár, Rádhá és Krsna társaik bátorítói szavai mellett kegyetlen-mosolygó pillantásuk nyilaival sebzik egymást újra és újra, majd kacagnak e csalafintaságon, a vámszedős cívódáson. Ki ne keresne oltalmat őnála, eme isteni játék színhelyénél, Góvardhannál?

śrīdāmādi-vayasya-sañcaya-vṛtaḥ saṅkarṣaṇenollasan
yasmin go-caya-cāru-cāraṇa-paro rīrīti gāyaty asau |
raṅge gūḍha-guhāsu ca prathayati smāra-kriyāṁ rādhayā
kas taṁ saubhaga-bhūṣitāñcita-tanuṁ govardhanam nāśrayet ||9||

Ahol Krsna Srídáma s barátai körében Balarámmal játszik. Ahol ő a tehéncsordák dalnoka is: rírí – így énekel nekik. S ahol a titkos rejteken Rádhá szerelmének hódol. Ki ne keresne oltalmat őnála, ama legfőbb áldással ékesített szépséges helynél, Góvardhannál?

kālindīm tapanodbhavam giri-gaṇān aty-unnamā-cekharān
śrī-vṛndāvipinam janepsita-dharam nandīśvaram cāśrayam |
hitvā yam pratipūjayan vraja-kṛte mānam mukundo dadau
kas tam śṛṅgi-kirīṭinam giri-nṛpam govardhanam nāśrayet ||10||

Mukunda Góvardhan imádatát adta Vradzsa népének, feledve a Nap-leány Kálindít, a temérdek égbenyúló hegyet, Vrndá vágyteljesítő erdejét s még Nandísvarát, (saját) hajlékát is. Ki ne keresne oltalmat őnála, az aranykoronás hegykirálynál, Góvardhannál?

tasmin vāsadam asya ramya-daśakaṁ govardhanasyeha yat
prādurbhūtam idaṁ yadīya-kṛpayā jīrṇāndha-vaktrād api |
tasyodyad-guṇa-vṛnda-bandhura-khaṇer jīvātu-rūpasya tat-
toṣāyāpi alaṁ bhavatv iha phalaṁ pakvaṁ mayā mṛgyate ||11||

Hajlékomat adó Góvardhant magasztalja a most elhangzott tíz boldogságos fohász. Életem értelme ő, a csodás tulajdonságok kincsesbányája, kinek kegyéből még egy vak öregember szájából is dicsőítő himnuszok élednek. Felkutattam mindeme érett gyümölcsöket, szolgálják az ő örömét!
 

 A versmérték: śārdūlavikrīḍita


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése