2012. április 25., szerda

Siksástaka 4. – csak a bhaktira vágyom


na dhanaṁ na janaṁ na sundarīṁ
kavitāṁ vā jagad-īśa kāmayet |
mama janmani janmanīśvare
bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi ||4||
 

na – sem; dhanam – vagyont; na – sem; janam – embert; sundarīm – szép nőt, bájos asszonyt; kavitām – költészetet; vā – vagy; jagat-īśa – óh, mindenség Ura; kāmaye – vágyom; mama – enyém; janmani janmani – születésről születésre; īśvare – Isten iránt; bhavatāt – legyen így!; bhaktiḥ – odaadás; ahaitukī – indokolatlan; tvayi – irántad

Óh, Mindenség Ura, nem (kívánok) vagyont, követőt, szép nőt vagy megbecsülést,
születésről születésre csak irántad, a szeretett Isten iránti indokolatlan odaadásra vágyom.


A hindu hagyomány éppúgy három nagy buktatót jelöl meg a lelki életben, mint a keresztény szerzetesek fogadalma. Ez utóbbi szerint a nincstelenség, a szűziesség és a szent engedelmesség a szerzetes három fő ékessége, a szintén aszkétarendbe tartozó Csaitanja pedig a vagyon, a nők, illetve a megbecsülés csábítását említi föl. A tárgyiasult csábításnak – javak, testi élvezet – könnyebb ellenállni, mint a finom formában jelentkező hírnév, megbecsülés vonzásának, a belőle meríthető élvezetnek. A megbecsülés (kavitá) árnyalt és összetett fogalom, jelenthet költőiséget (a kavi, költő szóból), megdicsőültséget, bölcsességet, valamint az ebből fakadó üdvösséget, felszabadulást. Ennek fényében a vers elemei a hindu hagyomány által megfogalmazott emberi életeszmények szempontjából is értelmezhető. Csaitanja verse tehát az aszkétákra s a házasemberekre leselkedő csapdákat is sorra veszi. Ez utóbbiak esetében a vallásos elvek, a világi gazdagság, a családi-rokoni kapcsolatok vagy a tekintély, világi megdicsőülés jelenthet veszélyt.

A vagyon, a követők, a nők és a tudás a négy emberi életcél – a kötelesség vagy törvény-vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékiség és a születés-halál körforgásából kivezető ideiglenes üdvösség – szimbóluma. Ezeket az életcélokat Csaitanja a rajongó istenszeretet vágyának izzásában képes meghaladni, s egyben a világi boldogulást és a lelki üdvösséget ötvözni óhajtó hétköznapi vallásosság kritikáját is adja.



(B.K.Tírtha kommentárja, forrás: Kagylókürt folyóirat)
PDF

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése