Bejegyzések
A Sārārtha-varṣiṇī (az esszenciális értelmezések zápora) Visvanáth Csakravartí Bhagavad-gítá kommentárja. Közeleg a Gítá-dzsájantí ünnepe, ezért három részben e kommentár verseit fűzöm fel a slókamálá füzérére. Az invokációt követő kommentár szövege természetesen próza, ám minden fejezethez tartozik egy bevezető és egy lezáró vers. S bár a fejezetekhez tartozó versek nem közelítik meg az invokáció verseinek szépségét, alkalmasak arra, hogy vezérfonalként emlékeztessenek a Bhagavad-gítá egyes részeiben kifejtett gondolatokra.
gaurāṁśukaḥ sat-kumuda-pramodī
svābhikhyayā gos-tamaso nihantā |
śrī-kṛṣṇa-caitanya-sudhā-nidhir me
mano’dhitiṣṭhan svaratiṁ karotu ||
Az aranyló fénysugár (gyöngéd érintése) megörvendezteti az éjszakai lótuszokat,
tündöklésével eloszlatja a világ sötétségét.
Srí Krsna Csaitanja, a (transzcendentális ízek) nektáróceánja,
lakozzék szívemben, s ébressze fel bennem a szeretetet önmaga iránt!
Az amśuka nem vakító fénysugár, hanem gyöngéd, lágy fénypászma. Forrása az aranyló Gauracsandra (Aranyló Hold), mely érintése nyomán a holdkeltekor nyíló fehér lótuszok (kumuda), tágra nyitják virágaikat – ők azok a bhakták, kiket örömmel tölt el a Bhagavad-gítá olvasása. Az abhikhyā szó a költői képhez illően többjelentésű: jelent szépséget, fenségességet, ragyogást, ám elmondást, kijelentést, kinyilvánítást is… az aranyló fénysugár szépséges fénye eloszlatja az éj sötétjét, a Gítá kinyilatkoztatása eloszlatja tudatlanság sötétségét.
prācīna-vācaḥ suvicārya so’ham
ajño’pi gītāmṛta-leśa-lipsuḥ |
yateḥ prabhor eva mate tad atra
santaḥ kṣamadhvaṁ śaraṇāgatasya ||
A régiek tanítását jól megfontolva
a Gítá nektárjának cseppecskéje után vágyakozom. S bár tudatlan vagyok
a szerzetessé lett Úr (Gauracsandra) tanítását illetően, ezt
a szentek (kegyesen) bocsássák meg nékem, az oltalomkeresőnek.
E két vers a kommentár bevezető versei. A továbbiakban az egyes fejezeteket kezdő, és azokat lezáró versek következnek. A záróversek után az eligazodást megkönnyítendő a fejezet sorszámát írtam.
ātmānātma-vivekena śoka-moha-tamo nudan |
dvitīye kṛṣṇa-candro’tra proce muktasya lakṣaṇam ||
A lélek és nem-lélek megkülönböztetésével messze űzi a bánatot, az illúziót és a tudatlanságot.
Krsnacsandra a második fejezetben a (születés és halál kötelékéből) megszabadultak jellemzőit is elmagyarázza.
jñānaṁ karma ca vispaṣṭam aspaṣṭaṁ bhaktim uktavān |
ata evāyam adhyāyaḥ śrī-gītā-sūtram ucyate ||2||
Nyíltan beszél a gjánáról és a karmáról, s áttételesen utal a bhaktira is,
ezért ezt a fejezetet a Gítá vezérfonalának (összefoglalásának) nevezik.
Mert a fejezet röviden minden fontos témát érint (bár az odaadásról nem szól nyíltan) ezért nevezik a Gítá összefoglalásának.
niṣkāmam arpitaṁ karma tṛtīye tu prapañcyate |
kāma-krodha-jigīṣāyāṁ viveko’pi pradarśyate ||
A harmadik fejezet ismerteti a vágynélküli (áldozatként végzett) cselekvést,
majd a vágy és harag legyőzésének vizsgálata is szóba kerül.
adhyāye’smin sādhanasya niṣkāmasyaiva karmaṇaḥ |
prādhānyam ūce tat-sādhya-jñānasya guṇatāṁ vadan ||3||
E fejezet a vágynélküli cselekvés, a szádhana-bhakti
nagyszerűségét írta le, és elmondja a tökéletességre jutott tudásának kiválóságát.
„A tökéletességre jutott tudásának kiválósága”: a vágy és harag legyőzése, lásd a 3.37. verstől.
turye svāvirbhāva-hetor nityatvaṁ janma-karmaṇoḥ |
svasyoktiṁ brahma-yajñādi-jñānotkarṣa-prapañcam ||
A negyedik fejezetben önnön megjelenésének okáról, születésének és tetteinek örökkévalóságáról
szól, valamint rávilágít a brahman-áldozat, s a többi tudás kiválóságára is.
brahmārpaṇaṁ brahma havir brahmāgnau brahmaṇā hutam |
brahmaiva tena gantavyaṁ brahma-karma-samādhinā ||
Brahman az áldozat, Brahman a (felajánlott) ghí, a Brahman-tűzben Brahman áldoz,
s a Brahman-tettben elmélyülő (áldozó) célja is Brahman. (Bg. 4.24.)
ukteṣu mukty-upāyeṣu jñānam atra praśasyate |
jñānopāyaṁ tu karmaivety adhyāyārtho nirūpitaḥ ||4||
Az üdvösség módszerei közül e részben a tudást magasztalja,
ám a tudás a kötelesség (végrehajtásához vezet) – ez a fejezet értelme.
A karmaiva (karma eva, bizony a kötelesség) a fejezet 15. versére utal:
evaṁ jńātvā kṛtaṁ karma pūrvair api mumukṣubhiḥ |
kuru karmaiva tasmāt tvaṁ pūrvaiḥ pūrvataraṁ kṛtam ||
Ezt tudván cselekedtek a (világi kötelékektől) szabadulni vágyó ősök is,
végezd hát te is kötelességed, miként hajdan elődeid cselekedtek. (Bg. 4.15.)
proktaṁ jñānād api śreṣṭhaṁ karma tad-dārḍhya-siddhaye |
tat-padārthasya ca jñānaṁ sāmyādyā api pañcame ||
(Korábban) elhangzott, hogy a tudásnál jobb a cselekvés – e (gondolat) megszilárdítása,
a Legfelsőbbről szóló tudás, az egyenlő (szemlélet), és más témák (találhatók) az ötödik fejezetben.
niṣkāma-karmaṇā jñānī yogī cātra vimucyate |
jñātvātma-paramātmānāv ity adhyāyārtha īritaḥ ||5||
Vágynélküli cselekvéssel a gjání és a jógí is megszabadul,
(egyaránt) felismerve a lelket és a Felsőlelket is – ez a fejezet értelme.
ṣaṣṭheṣu yogino yoga-prakāra-vijitātmanaḥ |
manasaś cañcalasyāpi naiścalyopāya ucyate ||
A hatodik fejezetben arról szól, hogy a jóga ösvényén miként halad a fegyelmezett elméjű gyakorló,
s hogy miként szilárdítsa meg csapongó gondolatait.
agrimādhyāya-ṣaṭkaṁ yad bhakti-yoga-nirūpakam |
tasya sūtramayaṁ ślokā bhakta-kaṇṭha-vibhūṣaṇam ||
prathamena kathā-sūtraṁ gītā-śāstra-śiromaṇiḥ |
dvitīyena tṛtīyena tūryeṇākāma-karma ca ||
jñānaṁ ca pañcamenoktaṁ yogaḥ ṣaṣṭhena kīrtitaḥ |
prādhānyena tad apy etaṁ ṣaṭkaṁ karma-nirūpakam ||6||
A fejezetek első csoportja az odaadás jógáját vizsgálja,
versei gyöngysorként ékesítik a bhakták nyakát.
Az első fejezet a történeti szál, a Gítá koronaékszere
a második, a harmadik és a negyedik témája a vágynélküli cselekvés
és a tudás, erről tanít az ötödik is, a hatodik pedig a jógával foglalkozik.
Az első hatos tárgya legfőképp a karma-jóga.
olvasnivaló a slókamáláról:
· harcra fel! (az enciklopédikus Gítá)
· Jamunácsárja: a Bhagavad-gítá esszenciája (1-4.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése