2011. június 25., szombat

Ó, Rádhá, haragszol?


rādhe tvaṁ kupitā tvam eva kupitā sṛṣṭāsi bhūmer yato
mātā tvaṁ jagatāṁ tvam eva jagatāṁ mātā na vijño’paraḥ |
devi tvaṁ parihāsa-keli-kalahe’nantā tvam evety asau
smero vallava-sundarīm avanamac chauriḥ śriyaḥ vaḥ kriyāt ||

rādhe – Rádhá!; tvam – te; kupitā – haragos; tvam – te; eva – bizony; ku-pitā – a Föld atyja; sṛṣṭā – teremtő; asi – vagy; bhūmeḥ – Földé; yataḥ – mert; mātā – anya; tvam – te; jagatām – világé; tvam – te; eva – bizony; jagatām – világé; mātā – felmérője, tudója, alkotója; na – nem; vijñaḥ – tudós; aparaḥ – más; devi – úrnő!; tvam – te; parihāsa-keli-kalahe – tréfa-játék-viadalban; anantā – végtelen; tvam – te; eva – bizony; iti – ”; asau – ő; smeraḥ – mosolygó; vallava-sundarīm – pásztorleánynak; avanaman – meghajló; śauriḥ – Sauri (Krsna neve nagyapja után); śriyaḥ – áldásokat; vaḥ – nektek; kriyāt – tegyen

– Ó, Rádhá, haragszol?
– A Föld atyja te vagy, mert te vagy a Föld teremtője.
– Akkor te a mindenség anyja vagy!
– Te vagy a mindenség tudója, nincs is más bölcs!
– Úrnőm, a tréfás szópárbaj mestere vagy!
– Tedd azt!
És a mosolygó Sauri meghajolt a szépséges pásztorleány előtt. Ő áldjon meg benneteket!

Krsna és Rádhá tréfás évődését írja le a vers.
– Rádhá kedves, ugye nem haragszol?
A kupitā szó megsértett, megbántott, haragos nőt jelent (az ā végződés utal a nőnemre). Rádhiká csalafinta válaszában kiforgatja Krsna szavait, a ku-pitṛ (a Föld atyja) alanyesetben szintén ku-pitā:
– Nem én vagyok kupitā, hanem te vagy, hiszen te teremtetted a Földet, te vagy a Föld atyja!
– Ha én a Föld atyja vagyok, akkor te, kedvesem, a mindenség anyja vagy! – felel Krsna.
A mātā (anya) szótári alakja a mātṛ, amit a man igei gyök tisztel, magasztal jelentéséből eredeztetnek, az anya így tiszteletre méltót jelent a szanszkrt nyelvben. Ám a (mér) igéből képzett cselekvő, aki felmér valamit, így a tudós, valami megalkotója is mātṛ, alanyesetben szintén mātā. Ezért Rádhiká így felel:
– Nem én vagyok a mindenség felmérője, megalkotója, hanem te, nincs is más bölcs tudós, mint te, kedves Krsnám!
Krsna kénytelen belátni, hogy alulmaradt a szópárbajban:
– Te vagy a szópárbaj mestere – mondja, szó szerint: végtelen (anantā), azaz legyőzhetetlen vagy a szójátékban. A végtelen szanszkrtul (an-anta, nőnemben an-antā – vég nélküli). Rádhá azonban folytatja a tréfát: a nam (meghajol, üdvözöl) igéből képzett cselekvő, a meghajoló (nantṛ) alanyesetben nantā, az a-nantā ezért nem meghajolót jelent. Rádhiká tehát így felel:
– Te vagy az, azaz te vagy bizony a „nem meghajló” (a-nantā), s nem én!
És Krsna e szavak hallatán boldogan hajtja meg fejét.

A versmérték śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték). A vers Rúpa gószvámí Padjávalíjában a 285. vers, a költő neve Harihara. A vers a Srídhar dász által összeállított Szad-ukti-karnámrta című gyűjteményben is szerepel (1.56.1.), ő Vákpatit nevezi meg szerzőnek.

Hasonló versek:
1. ki kopog?
2. ismét az ajtó előtt
3. csalafinta vers

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése