Srí Krsna dzsanmástamí

„A Csaitanja-csaritámrta a napfényhez hasonlítja Krsnát. Bárhol jelenjék is meg Krsna, a sötétséghez hasonlatos illuzórikus energia nem maradhat ott tovább. A börtönajtók maguktól feltárultak, s amikor ölében Krsnával Vaszudév kilépett a kapun, szertefoszlott a sötétség. Odakint villámlott, heves vihar és felhőszakadás tombolt, de az Úr Sésa — kígyó formájának csuklyáit széttárva — ernyőt formált Vaszudév feje fölé, hogy megvédje őt az esőtől. A Jamuná partján is hatalmas szélvihar tombolt — a folyó tajtékzott, hatalmas hullámokat korbácsolt rajta a szél. Ám az ítéletidő ellenére a folyó éppúgy utat nyitott nekik, akár az Indiai-óceán Rámacsandrának, amikor az hidat épített az öböl vizén.” (Krsna-könyv)

Oltalmazzon bennünket Srí Krsna, a transzcendentális nap!

a képen Vaszudév, a gyermek Krsnával