atha paríksanam – ím, a vizsgálódás

Mielőtt a tanítvány elszegődne a mester mellé, s a mester elfogadná a tanítványt, alaposan vizsgálják meg egymást. A Hari-bhakti-vilász miután tisztázta a mester és a tanítvány kívánatos és nemkívánatos tulajdonságait, e kölcsönös vizsgálódás szükségességéről szól:

mantra-muktāvalyāṁ
tayor vatsara-vāsena jñātānyonya-svabhāvayoḥ |
gurutā śiṣyatā ceti nānyathaiveti niścayaḥ ||74||

A Mantra-muktávalíban:
Egy éves együtt éléssel ismerjék meg egymás természetét,
mesteri mivoltát és tanítványi mivoltát. Erre nincs más mód, ez bizony így van.

śrutiś ca
nāsaṁvatsara-vāsine deyāt ||75||

A sruti hasonlóképp (ezt mondja):
Ne adjon (beavatást) egy év együttélés nélkül.

sāra-saṅgrahe’pi
sad-guruḥ svāśritaṁ śiṣyaṁ varṣam ekaṁ parīkṣayet ||76||
rājñi cāmātyajā doṣāḥ patnī-pāpaṁ sva-bhartari |
tathā śiṣyārjitaṁ pāpaṁ guruḥ prāpnoti niścitam ||77||

A Szára-szangrahában:
Az igaz mester a hozzá folyamodó tanítványt egy esztendeig vizsgálja meg.
Miként a miniszterek hibáját a király, a feleség vétkét saját férje,
hasonlóképp a tanítvány által elkövetett vétség (következményét) mestere viseli bizonyosan.

krama-dīpikāyāṁ tu
santoṣayed akuṭilārdratarāntarātmā
taṁ svair dhanaiś ca vapuṣāpy anukūla-vāṇyā |
abda-trayaṅ kamalanābha-dhiyā ’tidhīras
tuṣṭe vivakṣatu gurāv atha mantra-dīkṣām ||78||

(Késava ácsárja ezt mondja) a Krama-dípikában (4.3.):
Az egyenes és lágyszívű (jelölt) tegye elégedetté
(mesterét) vagyonával, testével és kedves szavaival.
Három esztendeig a lótuszköldökű úrra emlékezve a higgadt (tanítvány)
miután elégedetté tette mesterét, kérjen mantra-beavatást.

A Krama-dípiká e részlete a Nárada-pancsarátra 3.7. fejezetével azonos.
A tanítvány jelzöje a vers harmadik pádájának végén ati-dhīra. A dhīra az állhatatos, higgadt, józan, éleseszű ember jelzője, az ati előtag pedig ez esetben fokozást jelent.
Krsna a Gítában arról beszél Ardzsunának, hogy a tudást meghódolással (praṇipāta), tudakozódással (paripraśna), szolgálattal (sevā) ismerje meg. A tanítvány „testével”, azaz fizikai erejével, szolgálataival is álljon a mester rendelkezésére. A „kedves szavak” nem hízelgő beszédet jelentenek (hiszen a tanítvány jelzője a versben akuṭila, azaz nem csavaros, nem őszintétlen, egyenes), hanem a Gítában is említett alapos, körültekintő tudakozódást, azonban a tanítvány ezt tegye kellő tisztelettel.

PDF