2010. március 8., hétfő

Sankara: Srí Gangástakam


a Gangesz Rsikés mellett

bhagavati bhava-līlā-mauli-māle tavāmbhaḥ
kaṇam aṇu-parimāṇaṁ prāṇino ye spṛśanti |
amara-nagara-nārī-cāmara-grāhiṇīnāṁ
vigata-kali-kalaṅkātaṅkam aṅke luṭhanti ||1||

Siva játékainak szép koszorúja, Istennő!
Akire vizednek akár egy csöppje is permetez,
kali-kor szennye-gyötrelmétől örökre mentesen
menny-város legyezős lánya ölén pihenhet.

brahmāṇḍaṁ khaṇḍayantī hara-śirasi jaṭā-vallim-ullāsayantī
svar-lokād āpatantī kanaka-giri-guhā-gaṇḍa-śailāt skhalantī |
kṣoṇī pṛṣṭhe luṭhantī durita-caya-camūṁ nirbharaṁ bhartsayantī
pāthodhiṁ pūrayantī sura-nagara-sarit-pāvanī naḥ punātu ||2||


A mindenség burkát áttörő, Siva liánszerű kontyát ékesítő,
mennyből lezúduló, s aranyhegy barlangjából és ormáról aláhulló,
föld hátán hömpölygő, bűn-sokaság seregeit százszor megzabolázó,
óceánt betöltő, menny-város folyóját átmosó, tisztíts meg bennünket!

Siva liánszerű kontyát ékesítő: a mennyekből lezúduló Gangesz vizét Siva a fején fogja fel
aranyhegy: a mindenség közepét jelképező mitikus Meru-hegy
óceánt betöltő: Szagara király fiai apjuk ellopott áldozati lovát keresve ásták ki az óceán medrét, melyet feltöltött a mennyből alázúduló Gangesz.

majjana-mātaṅga-kumbha-cyuta-mada-madirāmoda-mattāli-jālaṁ
snānaiḥ siddhāṅganānāṁ kuca-yuga-vigalat-kuṅkumāsaṅga-piṅgam |
sāyaṁ-prātar munīnāṁ kuśa-kusuma-cayaiś channa-tīra-sthā-nīraṁ
pāyān no gāṅgam ambhaḥ kari-kara-makarākrānta-raṁhas-taraṅgam ||3||

A fürdőző elefánt homloknedve mámorította méhrajtól nyüzsgő,
sziddha-feleségek kebléről lemosódó sáfrányportól színeződő,
bölcsek hajnali-alkonyi virág- s kusafű-áldozatával dús partú
gangeszvíz áldjon minket, minek árja elefánt s krokodil akadályú.

az elefánt homloknedve: a költők szerint az üzekedő elefánt homlokdudorainak nedve mámort okoz
sziddha: lelki gyakorlataiknak köszönhetően tökéletességre jutott félisteni lény.

ādāv-ādi-pitāmahasya niyama-vyāpāra-pātre jalaṁ
paścāt pannaga-śāyino bhagavataḥ pādodakaṁ pāvanam |
bhūyaḥ śambhu-jaṭā-vibhūṣaṇa-maṇir jahnor maharṣer iyaṁ
kanyā kalmaṣa-nāśinī bhagavatī bhāgīrathī pātu mām ||4||

Legelébb az ősi nagyatya megszentelt edényében voltál víz,
lettél a kígyó-nyughelyű Magasztos lábát lemosó hullám is,
majd Siva kontyán a díszes ékkő, s a bölcs Dzsahnu király leánya.
Bűnök lemosója Bhágírathí Istennő, ne várass hiába!

ősi nagyatya: az univerzum teremtéséért felelős istenség, Brahmá. Mikor Brahmá Vámanát imádta, korsójában fogta fel az Okozati-óceán vizét, s azzal mosta meg Vámana lábát.
kígyó-nyughelyű Magasztos: Visnu, a teremtés rendje fenntartásának Istene, aki a végtelenség kozmikus kígyóján pihen a teremtés ősvizén
Dzsahnu király leánya: Dzsáhnaví, azaz Dzsahnu leszármazottja, a Gangesz egyik neve. Ennek története a következő: mikor Bhagíratha a Földre vezette a Gangeszt, az elöntötte Dzsahnu király áldozati térségét. A nagyhatalmú misztikus király válaszul egy kortyintással felitta a Gangesz vizét. A félistenek és Bhagíratha végül kiengesztelték a királyt, aki a fülén engedte ki a folyó vizét.

śailendrād avatāriṇī nija-jale majjaj-janottāriṇī
pārāvāra-vihāriṇī bhava-bhaya-śreṇī-samutsāriṇī |
śeṣāher anukāriṇī hara-śiro-vallī-dalākāriṇī
kāśī-prānta-vihāriṇī vijayate gaṅgā mano-hāriṇī ||5||

Hegyek királyán fakadó, vizedben megmártózót felemelő,
mindkét parton örvendező, létrettenet sokaságát elűző,
Sésaként kígyózó, Siva lián-haján levélként tekeredő,
Kási szélén játszadozó, légy győzedelmes, Gangesz, elbűvölő!

a hegyek királya: a Himalája, a Gangesz forrása itt húzódik
mindkét parton: azaz a mennyben és a földön is

kuto vīcir vīcis tava yadi gatā locana-pathaṁ
tvam āpītā pītāmbara-pura-nivāsaṁ vitarasi |
tvad-utsaṅge gaṅge patati yadi kāyas tanu-bhṛtāṁ
tadā mātaḥ śāta-kratava-pada-lābho’py atilaghuḥ ||6||

Hol az öröm, szemem ha hullámod habjára nem vethetem?
Aki vizedet issza, Visnu városába mehet vissza,
s ha egy testetöltött porhüvelye, Gangesz, öledbe zuhan,
óh, anyácska, száz-áldozatos érdem lesz övé legottan.

száz-áldozatos érdem: a száz lóáldozat bemutatása a mennyek királyának pozíciójához segíti az áldozót.

bhagavati tava tīre nīra-mātrāśano’haṁ
vigata-viṣaya-tṛṣṇaḥ kṛṣṇam ārādhayāmi |
sakala-kaluṣa-bhaṅge svarga-sopāna-saṅge
taralatara-taraṅge devi gaṅge prasīda ||7||

Vized étkemnek a mérték, Úrnőm, partodon élvén,
élvvágyó-szomjtól mentesen, Krsnának hódolok én.
Hitványság tömegét oldó, mennybevezető lépcső,
Magasra csapó hullámú Úrnő, Gangesz, oltalmazz!

vized étkemnek a mérték: egyes aszkéták kizárólag Gangesz-vizet fogyasztanak, semmi egyebet

mātar jāhnavi śambhu-saṅga-milite maulau nidhāyāñjaliṁ
tvat-tīre vapuṣo’vasāna-samaye nārāyaṇāṅghri-dvayam |
sānandaṁ smarato bhaviṣyati mama prāṇa-prayāṇotsave
bhūyād bhaktir avicyutā hari-harā-dvaitātmikā śāśvatī ||8||

Dzsáhnaví anyácska, Sivának társa, ki hódolva tart a fején,
Testemet lerázva Nárájan lábára gyönyörrel emlékszem én
partodon, a lélegzet eltávozásának ünnepe idején,
hadd szálljon Hari s Hará iránt odaadásom mindig fölfelé.

gaṅgāṣṭakam idaṁ puṇyaṁ yaḥ paṭhet prayato naraḥ |
sarva-pāpa-vinirmukto viṣṇu-lokaṁ sa gacchati ||9||

Gangeszhimnuszt, az áldásost, vezeklő ha elolvassa
minden bűntől megszabadul, s eljut Visnu világába.

A versmértékek:
1. mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett)
2-3. sragdharā (virágfüzéres)
4-5. śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték)
6. śikhariṇī (koronás)
7. mālinī (megkoszorúzott, virágfüzérrel övezett)
8. śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése