2009. október 19., hétfő

harmónia


Mindannyian a harmóniát keressük. Azonban ahány ember, annyiféle elképzelés. Néhány ember úgy gondol a harmóniára mint egy barátságos langyos tóra. Én azonban kétlem ezt. Számomra a harmónia nem csak egyszerűen egy passzív jóérzéses állapot. Számomra a harmónia feszültséget hordoz. Változik. Számomra a harmónia dinamikus. Mindenki döntse el saját maga, hogy vajon a harmónia egy passzív állapot, vagy egy aktív alapelv az életében.
Általában nagyon keményen dolgozunk, hogy elérjük a harmóniát, több, vagy általában inkább kevesebb sikerrel. Meg kell tehát tanulnunk a módját annak, hogy hogyan érhetjük el. Gyakorlataink jobbítása végett tanuljunk, és égessük szívünkbe a tiszta bhakták üzenetét. Hadd idézzek egy emelkedett vaisnava szentet, Sríla Srídhar Mahárádzsot. Összegyűltek néhányan a templomába, hogy lelki témákról kérdezzék. Nem voltak nagy formalitások, de annál mélyebb, lényeges tanítás. Így szólt tehát:
„Harmónia...Hogyan lehetséges harmóniát teremteni az ellentétes oldalon? Magasabb elvek által. Ahhoz, hogy harmóniát teremtsünk egy bizonyos szinten, egy magasabb szint energiája szükséges. Tézis, antitézis, szintézis... Mindennek van ellentéte! Valami ellentétes, valamifajta más elképzelés. Minden állításnak megvan az ellenkezője, és hogy ezeket harmonizáljuk, ez a feladat. Hegel azt mondja ez a fejlődés folyamata. A fejlődés ebben áll: bármiről is legyen szó meg fog jelenni néhány ellentétes felfogás is. Ahhoz, hogy felszámoljuk az ellentéteket magasabb harmóniára van szükségünk. A legmagasabb szintű harmónia olyan, hogy a sokszínűség csak erősíti azt.”
Van itt néhány nagyon fontos szó. „Ahhoz, hogy harmóniát teremtsünk egy bizonyos szinten, egy magasabb szint energiája szükséges.” Nagyon jó tehát ha maga az ellentét is ugyanazon a szinten van. Mert akkor van lehetőségünk egy magasabb szint harmonizáló erejét meginvitálni. Ami pedig a számunkra lehetetlen, a feljebbvalóknak nagyon egyszerű.
Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunk életében vannak ellentétek. Lehet egyszerűbb vagy bonyolultabb eset, gyakrabban vagy inkább ritkábban, de az ellentétek jelen vannak. Mi az oka az ellentéteknek? Nem az, hogy problémát okozzanak, sokkal inkább, hogy teszteljék a reakciód. Az ellentét önmagában tehát nem probléma, attól válik azzá ahogyan reagálunk rá. Az egész kérdés a reakciónkon múlik. Az impulzus tehát kívülről érkezik, az a kérdés, hogy hogyan rezonálunk rá. Minél tisztultabb vagy, annál harmonikusabb lesz a reakciód is. Egy újoncnak nagyon alap reakciói lesznek. A középső szinten lévő személy már jobban fog reagálni. Azonban aki már a felső szinten áll, kizárólag tökéletesen harmonikusan reagál majd.
Amikor találkozunk a bhaktákkal általában úgy gondoljuk, hogy minimum félistenek, vagy majdnem Istenek, és mélyen tiszteljük őket. Emberfelettiek, angyaliak! Egy lépéssel közelebb kerülünk, és az angyalok máris elvesztik szárnyaikat. Megérted, hogy ők is emberi lények! Majdnem ugyanazokkal a problémákkal, mint én magam! Akkor elkezdesz gondolkodni: „Nos, lehet, hogy mégsem kellene annyira nagyon tisztelni őket.” Abban a pillanatban megjelenik az ellentét a bhakták társaságában, vagy egyfajta harc. Amikor ugyanazon a szinten álló bhakták találkoznak, a harcban kitűnőek. Saját elképzeléseiket nagyon erősen és szenvedélyesen képviselik. Elfeledvén a jógát – szabályozottá válni – elmerülnek a bhaktiban – teljes mértékben megnyilvánulnak az érzelmek. Természetesen sosem harcolnak eszméik, érdekeik felett, csak a tattva szinten, a szabályozó elvek szerint! Ha betérsz egy ilyen templomba, nagyon rossz érzésed lesz! „Mi ez a légkör? Nincs itt semmi különleges, ugyan olyan mint odakint! Odakint diszharmónia van, idebent is ugyan az. Miről is beszéltek?!” Amikor olyan emberek találkoznak, akik ugyanazon a szinten állnak, nagyon könnyen megnyilvánulnak a fenti tünetek. De mi történik ha egy lelki tekintély jön? Mindenki azonnal elkezd jó vaisnavaként viselkedni. Így van? „Ó, én ismerem az etikettet, a szabályokat, követem az előírásokat.” Mindenki megpróbálja a jobbik arcát mutatni. Ahogy egy tekintély megérkezik, a legjobbat hozza ki az emberekből. Ez a felhatalmazott személy különleges ereje. Kihozza belőled a legjobbat. Azonban néha még a lelki tanítómester jelenlétében is képesek veszekedni a bhakták.
Ez történt Bhaktisziddhánta Szaraszvatí idejében is. Néha amikor két bhakta harcolt egymással az esetet a lelki tanítómester elé tárták. És mit csinált ő? Hívatta mindkét felet, akik készek voltak harcolni egymással, vagy bármi rosszat mondani egymásról. És egy nagyon különleges lelki gyakorlatot kaptak, dicsőíteniük kellett egymást. Meg kellett fékezniük a dühüket, fel kellett adniuk rossz érzéseiket, és arra gondolni, hogy milyen jó tulajdonságokkal rendelkezik a másik fél.
Ez egy nagyon eleven példája annak, hogy hogyan nyilvánul meg egy felsőbb tekintély harmonizáló energiája. És kérlek emlékezzetek erre a példára! Amikor legközelebb olyan szituációba kerültök az életetekben, hogy mérgesek lesztek valakire, vagy megpróbáltok kritizálni valakit, próbáljátok meginvitálni lelki feljebbvalótokat – az elmétekben, vagy a meditációtokban – és kövessétek ezeket az elveket: kezdjétek el dicsőíteni a másik felet. Azonnal eltűnnek a rossz érzések.
Természetesen az esetek nagy részében nem vagyunk képesek erre. Mert feltételekhez kötöttek vagyunk. És nagyon kevés ember képes kívülről megvizsgálni magát. Még kisebb azoknak a száma, akik képesek változtatni a szokásaikon, jellemükön. És még ennél is kevesebben vannak azok, akik képesek másokat is rávenni a változásra. Bárhogy is, el kell kezdenünk valahol.
(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2005. július, Szófia. forrás: Saranágati hírlevél)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése